Az orvosok 90 százaléka napi rendszerességgel használja munkájához az internetet

A négy legfontosabb elvárás a hazai páciensek részéről: az e-mailes kommunikáció, a képek és leletek elektronikus megosztása, az online időpontfoglalás, valamint a távkonzultáció. A legtöbben az e-receptet és az online időpontfoglalást használják a gyakorlatban, míg a megkérdezettek közel fele kipróbálná́ a távvizitet, és szívesen venné, ha orvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat és applikációkat – derül ki a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének reprezentatív felméréséből.

A megkérdezettek 70 százaléka ma már elképzelhetetlennek tartja a mindennapi orvoslást az egészségügy digitalizációja nélkül. Így terjed az e-recept, az online időpontfoglalás használata, de egyre többen veszik igénybe az okosórák, a különböző egészségügyi applikációk, a távvizitek, a telemedicina kínálta szolgáltatásokat.

A betegek mellett az orvosok is aktív felhasználói az új megoldásoknak, több mint 90 százalékuk napi rendszerességgel használja munkájához az internetet, négyötödük rendszeresen ajánl pácienseinek egészségmegőrzésre ösztönző, preventív weboldalakat, közel felük pedig ezzel kapcsolatos applikációkat, közösségimédia-forrásokat is.

A világháló egyébként is a betegek tájékozódásának legfontosabb forrása, de nem csak az általános oldalak, a válaszadók egyharmada rendszeresen böngészi az orvosi oldalakat és a szakmai folyóiratokat is. 

A digitális megoldások és technológiák folyamatos fejlesztése kiemelkedő szerepet játszik az új terápiák megtalálásában, a betegségek előrejelzésében, mérésében és a megelőzésében is. Egyre több vállalat gondolja így, a Biogen többek között személyre szabott eszközöket nyújt a betegek, orvosok számára több terápiás területen is. 
 
Az elmúlt időszak technológiai forradalmának vívmányai – az információkeresés és megosztás, a digitális eszközök használata – mellett kulturális átalakulásnak is szemtanúi lehetünk: megváltozik az orvos-beteg kapcsolat, a döntéshozatal, a teljes egészségmenedzsment folyamata. 

Érdekes kérdés az is – tekintettel a központosított megközelítésre és a meglévő adattárakra –, hogyan tudnak a gyógyszeripari vállalatok, az egészségügyi szolgáltatók és a kormányzati szereplők összefogni, hogy a magyarországi adatokban rejlő hatalmas potenciált felszabadítsák az egészségügyi rendszer és a betegellátás javítása érdekében.

Annál is inkább, hiszen ezek az adatok aranyat érnek: a Transzlációs Medicina Kutatóközpontban (TMKK) például jelenleg nemzetközi partnerség keretében vizsgálják a Covid-19 járvánnyal összefüggő klinikai adatokat. Az elemzések a betegség és szövődményeinek kockázati besorolásán túl a kezelési stratégia és terápia hatékonyságának, eredményességének, illetve a betegek biológiai és genetikai jellemzőinek elemzéséig terjednek.

A XIX. század beköszöntével szinte egy csapásra számos olyan vizsgálati módszer – CT, MRI, nagyfelbontású digitális mikroszkópok, genetikai szekvenálás – vált elérhetővé, amelyek rendkívüli adatbőséget hoztak.