Békét kötöttek az iskolaszövetkezetek és a kölcsönzők

Megszűnhet az ellenségeskedés az atipikus foglalkoztatás körében évente mintegy kétszázezer munkavállalót kiközvetítő szolgáltatók, a munkaerő-kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek között (létszámokat lásd a keretben). A közeli múltban a kölcsönzők többsége még indokolatlan versenyelőnyt jelentő rejtett munkaerő-kölcsönzéssel vádolta az iskolaszövetkezeteket, melyek a munkára nevelésre és a fiatalok biztonságos munkavégzésére hivatkozva védték kiváltságukat - a szerintük - a járulékmentességükre irigykedő kölcsönzőkkel szemben.

Vita a jog asztalánál - egyetértés a piacon?

A vita szakmai téren még nem zárult le, ezt jelzi, hogy a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) határozottan protestált a szövetkezei törvény év eleji módosításával kapcsolatban. Az indulásakor a Magyarországon működő külföldi multinacionális munkaerő-kölcsönzőket összefogó szövetség szerint a módosítás következménye lehetne, hogy "a Munka Törvénykönyve szerinti szabályok keretei között legálisan működő kölcsönző cégek által foglalkoztatott nem diák munkavállalók nagy száma szorul ki a munkaerőpiacról (és marad ez által jövedelem és biztosítási jogviszony nélkül), helyüket a biztosítási jogviszonnyal amúgy is rendelkező diákok veszik át". A szövetség vészjósló előrejelzése szerint mindez jelentősen csökkentené a társadalombiztosítás bevételeit és a költségvetés kiadásait is: növekedne a munkanélküliek és a szociális ellátásra szorulók létszáma. Végül ebből semmi nem igazolódott be, a szövetkezeti törvény módosítását az Alkotmánybíróság határozata - igaz, más indokra hivatkozva -alkotmányellenesnek nyilvánította.

A jogi vita bármeddig folytatódhat, de a sürgető gazdasági érdekek a megállapodás felé mutatnak. A közös piacon működő - eddigi? - konkurensek ellenszenve mára megértéssé csitult, partnerséget vállalnak egymással, és úgy tűnik, a válság felgyorsította ezt a folyamatot. Egy a számos ok közül, amiért érdemes kölcsönzők és iskolaszövetkezetek együttműködése, hogy a rugalmasabb munkaidőben dolgozó és képzetlenebb diákok más területeken vethetők be, mint a kötött munkaidőre szívesebben elszerződő szaktudással rendelkező felnőtt munkavállalók. Az iskolaszövetkezet és a munkaerő-kölcsönző összefogásával egy szolgáltatás nagyobb eséllyel érvényesül a piacon, mert azt a megrendelőt sem veszíti el, amely hosszabb távon teljes munkaidőben venne igénybe képzett szakembereket, vagy csak heti pár órában van szüksége betanított munkaerőre: előbbi feladatot felnőttek kölcsönzésével, utóbbit diákmunka szervezőkkel oldja meg.

A piaci igények hatékonyabb kiszolgálása érdekében az ismertebb cégek közül többen nyíltan vállalt partneri kapcsolatban működnek. A nagyobb iskolaszövetkezetek közül a Fürge Diáknak a Humánia Kft. a társa, a Mind-Diák Szövetkezet a Humán Centrum Kft.-vel működik együtt és a Pannon Work is két lábon áll. A kölcsönző cégek közül a Trenkwalder két éve vette meg a Pensum Kft. és a Pensum Humánerőforrás fejlesztő Kft. többségi tulajdonát, így nyerve teret a diákmunka piacon.

Álláskeresés helyett munka?

- A két szolgáltató szektor nemcsak jól megfér a piacon, hanem jól kiegészítik egymást, növelve az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit - mondta Kovács Kitti, a Diákmánia Iskolaszövetkezettel együttműködési partnerségi viszonyban működő Job and Career Kft. irodavezetője.

Az iskolaszövetkezeti és a munkaerő-kölcsönzésben történő foglalkoztatás közös jellemzője, hogy a megrendelő részére a kiválasztás, toborzás teljes egészében a szolgáltató cégek feladata. Mindkét esetben a szolgáltatónál, azaz a kölcsönbeadónál vagy az iskolaszövetkezetnél vannak állományban, szerződésben a munkavállalók, nem a megrendelő statisztikai létszámát növelik. Ezáltal a munkajogi felelősség, a bérszámfejtési és egyéb adminisztratív terhek mérséklődnek, ehhez jelentős idő- és költségmegtakarítás társul. Nagyobb létszámú projektben még jelentősebb segítséget kap a megrendelő HR osztálya.

Jelentős eltérés, hogy míg a diákmunkánál egy adott feladat elvégzésére az iskolaszövetkezet tervezi meg a létszámot, irányítja a diákmunkásokat, addig a munkaerő-kölcsönzésben a kölcsönvevő joga és lehetősége a munkavállalók utasítása, betanítása, munkaidejük szervezése.

A diákmunka jó alternatíva az egyszerűsített foglalkoztatás adminisztratív bonyolultságával szemben, elláthat betanított feladatokat, mint pl. a mezőgazdasági és egyéb, idényjellegű tevékenységek. A munkaerő-kölcsönzésben azonban több hónapra, betanított, szakmunkás és irodai területekre már tanulmányaikat befejezett, sokszor több éves tapasztalattal rendelkező szakemberek a keresettek.

Kovács Kitti szerint a diákmunka keretében foglalkoztatott tanulók nappalis jogviszonyuk végén pályakezdőként könnyebben elhelyezhetők: egyrészt értékes munkatapasztalatot szereztek több területen, ismerik a vállalatok elvárásait, másrészt munkába állásukat segíti az iskolaszövetkezetek együttműködése a munkaerő-kölcsönző cégekkel.