Bércsökkenés, szerződésmódosítás - már érződnek az új Mt. hatásai

A Policy Agenda legfrissebb kutatásában azt mérte fel, milyen hatása volt az Mt-nek a meglévő munkaviszonyokra.

A munkavállalók bércsökkenést éreznek

A teljes vagy részmunkaidőben dolgozók 76,5 százaléka arról számolt be, hogy egyelőre nem érzékelt változást az Mt. hatályba lépését követően. Ugyanakkor 13 százalékuk (ez kb. 400 ezer munkavállaló) azt mondta, hogy már vagy módosították ennek kapcsán munkaszerződését, vagy munkáltatója már jelezte ez irányú szándékát. Hat százalékuk nyilatkozta azt, hogy munkahelyén felmondták a korábbi kollektív szerződést, ezen munkavállalók felénél már meg is kötötték az új megállapodást.

A válaszadók négy százaléka azt mondta, annak ellenére csökkent a fizetése, hogy új munkaszerződést kötöttek volna vele. Ez feltehetőleg a pótlékrendszer átalakítása miatt történhetett meg.

Arra a kérdésre, hogy ismerősi, baráti körben mit tapasztalt az új törvény bérekre gyakorolt hatásával kapcsolatban, a megkérdezettek 55 százaléka mondta, hogy inkább csökkentek a bérek, míg 39 százalék szerint nem változtak. Csupán 6 százalék volt, aki bérnövekedést tapasztalt.

A Policy Agenda kutatói szerint ez azt mutatja, hogy a konfliktusokkal terhelt jogalkotási időszak eredményeként a munkavállalók többsége úgy értékeli az új Munka Törvénykönyvét, mint ami nem az ő érdekeiket védi, vagyis annál is negatívabban gondolnak az új törvényre, mint amit akár saját tapasztalatuk, akár a statisztikák mutatnak.

Ki képviseli a munkavállalók érdekeit? Többet várnak a kormánytól

A kutatás alapján nem tekintik a választók munkavállaló-barát kormánynak a mostanit. Egy ötfokozatú skálán (1- egyáltalán nem munkavállaló-barát a jelenlegi kormány, 5 - teljes mértékben munkavállaló-barát) 2,2 átlagérték jött ki a válaszok alapján. A relatív többségben azok voltak (37 százalék), akik szerint egyáltalán nem folytat a jelenlegi kormány munkavállaló-barát politikát.

Ugyanez igaz arra is, hogy mennyire tekinti a kormány partnernek a szakszervezeteket. Az előző mérési módszer alapján itt is 2,2-es átlagérték jött ki. Ebben az esetben is a relatív többség (31 százalék) amellett volt, hogy egyáltalán nem tekinti partnernek a kabinet a munkavállalói érdekképviseleteket.

A válaszolók 33 százaléka mondta, hogy az állami hatóságoknak, míg 31 százaléka szerint a szakszervezeteknek kellene további törvényi felhatalmazást adni ahhoz, hogy a munkavállalókat konfliktus esetén a munkáltatóval szemben megvédjék. Rajtuk kívül 8 százalék mondta a civil szervezeteket, és 22 százalék a munkahelyi üzemi tanácsokat.

Korosztályi alapon jelentős eltérések vannak a válaszokban. Az 50 év felettiek körében sokkal erősebb a szakszervezetekbe vetett bizalom (39 százalék), mint az állami hatóságokba (32 százalék), miközben a 30 év alattiaknál sokkal kisebb a szakszervezetek elfogadottsága (22 százalék).

Melyik szakszervezetben bízunk?

A Policy Agenda a szakszervezetek általános elfogadottsága kapcsán azt is megvizsgálta, hogy munkahelyi probléma esetén melyik szakszervezeti konföderációhoz fordulnának segítségéért. A válaszadók 53 százaléka nem választotta egyik konföderációt sem. A választani tudók között 37 százalék mondta az MSZOSZ-t, míg a Munkástanácsokat 33 százalék választotta. A médiában sokat szereplő, és emiatt valószínűleg legismertebb Ligát mindössze 24 százalék nevezte meg. Viszonylag sokan, 11 százalék választotta az ÉSZT-et, míg kissé meglepő módon csupán 3-3 százalék mondta a közszférában meghatározó SZEF-et és a jelentős médiajelenléttel rendelkező Autonómokat.