Bérrobbanást okozhat jövőre az infláció
A minimálbérhez hasonló 20 százalékos átlagos béremelés biztosan nem várható, de az annak kapcsán előálló bértorlódás, az elszálló infláció, és a munkaerőhiány számos területen állítja kihívások elé a munkáltatókat.
A kormányzat 2022-re a versenyszférában 12,7%-os, a munkáltatói oldal pedig 10%-os bérnövekedéssel számol. Székely Tamás, a Magyar Szakszervezti Szövetség (MASZSZ) alelnöke, a VDSZ elnöke szerint a minimálbér és a garantált bérminimum esetében történt 20%-os egységes, átlagos béremelkedés azonban biztosan nem várható - írja a Portfólió.
Hogy lesz-e szükség a megugró infláció miatt év közbeni emelésre, arra Székely Tamás azt válaszolta, hogy korábban született már olyan megállapodás, ami azt tartalmazta, hogy az éves béremelés az éves infláció +3% lesz. Azaz ha évközben a tervezetthez képest elszáll az érték, akkor egyes munkáltatók egyszeri korrekcióval, év végén kompenzálhatják a pénzromlást. Ráadásul a munkaerőhiány is jelentősen befolyásolja a bérek alakulását, a legkisebb bérek jelentős megugrása pedig több területen is bértorlódást okoz, amit feltétlenül kezelni kell.
Szerinte 2022-ra vonatkozóan minimumelvárás a reálkeresetek növekedése, hiszen 2021-ben a magas infláció következtében nagyon sok dolgozó esetében biztosan nem lesz reálkereset-növekedés.
Rolek Ferenc, az Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint mivel a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál magasabb bérkategóriákban is jelentős emelés várható, aligha lesz szükség 2022-ben év közbeni pótlólagos bérkorrekcióra.
Az MGYOSZ 3 fő veszélyhelyzetet azonosított 2022-re nézve:
1. A minimálbér és a garantált bérminimum 2022-re vonatkozó rendkívüli megemelése minden vállalkozásra vonatkozik, így a járványhelyzet miatt még mindig a túlélésért küzdőkre is. Ezeknél előállhat az a helyzet, hogy képtelenek lesznek kigazdálkodni a béremeléshez szükséges összeget - még a kormányzati járulékcsökkentés mellett is, így speciális, célzott támogatásra lesz szükségük.
2. A hirtelen és nagymértékű minimálbér-emelés belső feszültségekhez, konfliktusokhoz vezethet a szervezeteken belül. Nehéz lesz ugyanis megmagyarázni a legkisebb bér felett keresőknek, hogy a cél nem egy általános 20% körüli béremelés, hanem a minimálbérnek a medián-, illetve átlagbérhez való közelítése volt.
3. A jövő évre vonatkozó emelések alapja a magyar gazdaság 5,5 százalék feletti GDP-növekedésének víziója volt. Amennyiben azonban ez nem történik meg - például a már említett világgazdasági és járványügyi kockázatok miatt -, kicsúszhat a talaj egyes munkáltatók alól. A bérköltség ugyanis fixen megjelenik, miközben a bevételek elmaradhatnak.
Fotó: unsplash.com