Indul a 2025-ös bérháború: hatalmas a szakadék a munkáltatók és a dolgozók között
2025-ben a munkáltatók 88 százaléka 10 százalék alatti béremeléssel számol, míg a dolgozók 86 százaléka legalább 11 százalékos növekedést szeretne. Sőt, a megkérdezett munkavállalók mintegy fele 20 százalék feletti bérnövekedést vár el - derül ki a Jobtain felméréséből. A gazdasági környezet azonban nem kedvez a magasabb béremelésnek. „A következő év egyik legfontosabb kérdése, hogy megismétlődhet-e az a tendencia, miszerint a vállalatok kezdeti alacsonyabb béremelési tervei végül a munkavállalók magasabb bérigényeihez igazodtak” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
Az infláció hatásának ellensúlyozása hatalmas kihívást jelent a bérpolitikában
A Jobtain 2025 márciusában végzett felmérést partnerei körében többek között arra a kérdésre vonatkozóan, hogy leginkább mi határozza meg a bérpolitikájukat. Kutatásuk alapján a cégek egyharmada teljesítményalapú bérstratégiát követ és nem jelent számukra kihívást az objektív mérőszámok kidolgozása.
A vállalatok 45 százaléka csak kisebb módosításokat tervez a bérstruktúrában, viszont 36 százalék egyáltalán nem módosítaná azt.
Ez utóbbi arány azért érdekes, mert egyébként az EU bértranszparencia irányelveinek való megfelelés meglehetősen komoly feltételeket támaszt a vállalatokkal szemben, amelyek közül az azonos munkáért egyenlő bér elve csak egy a sok közül. Igaz, hogy ezzel kapcsolatban a megkérdezettek 75 százaléka úgy nyilatkozott, már most megfelelnek az egyenlő bérezés alapelvének. Viszont a számos további, bértranszparenciával kapcsolatos elvárásoknak való megfelelés miatt bizonyos, hogy sok cégnek kell a bérpolitikáját átalakítani. A tehetségek megtartása, illetve a dolgozói elégedettség növelése a cégek harmadának jelent hatalmas kihívást.
„Megkérdeztük a munkavállalókat is a bérek kapcsán. Több mint ötven százalékuk fizetése 300 ezer forint alatt van jelenleg, harmaduk 3-500 ezer forint között keres, és mindössze 6 százalékuk fizetése esik a 700 ezer – 1 millió forintos kategóriába. A dolgozók több minte fele nem kapott tavaly béremelést, egyötödük 5 százalék alattit. Viszont a munkavállalók háromnegyede nyilatkozta azt, hogy a megélhetési költségei nőttek. A bérigénynél a betanított munkások is 500 ezer forint feletti fizetést jelöltek meg, a szellemi munkakörben ez közel 700 ezer forint. Az egyéb juttatások kategóriájában a pénzbeli és természetbeni juttatás egyaránt fontos a betanított munkások közel felének” – részletezi az eredményeket a Jobtain szakértője.
A kutatásból kiderült: a munkavállalók béremelési igényeinek legmeghatározóbb oka az elmúlt időszakban tapasztalható áremelkedés. Amennyiben az árak csökkennének, a fizetésekben sem várnának akkora emelést a dolgozók. Ennek ellenére a felmérés szerint a cégek legkevésbé az inflációt veszik alapul a bérfejlesztésnél, inkább figyelik a versenytársakat. Ugyanakkor 32 százalék nyilatkozott úgy, hogy az infláció jelenti a legnagyobb kihívást a bérpolitika kialakításában.
Bérpolitika és bértranszparencia 2025-ben
Egy vállalat bérpolitikájára számos gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci tényező van hatással. A munkaerő-megtartás és motiváció, az infláció negatív hatásainak kiküszöbölése, a tehetségek bevonzása, a toborzás, a társadalmi egyenlőség biztosítása, a vállalati teljesítmény a gazdaság egésze számára is jelentős tényező. A munkaerőpiacon jelenleg tapasztalható szakemberhiány arra kényszeríti a cégeket, hogy valóban versenyképes béreket ajánljanak. A piaci munkaerőkereslet és kínálat nagymértékben befolyásolja a bérpolitikát. Hiány esetén magasabb béreket kell ajánlani a tehetségek bevonzására. Azonban sokszor nemcsak a versenyképességet veszik figyelembe a vállalatok bérpolitikájuk kialakításánál, hanem a munkahelyi környezetet, a fenntartható működést és a közösségi projektekhez való hozzájárulást is. A munkavállalók igényei és elvárásai is hatással lehetnek a bérpolitikára.
„Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a bértranszparencia. A cégek egyre inkább nyíltan kommunikálják a bérezési struktúrájukat, a fizetési skálákat, és igyekeznek biztosítani, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a bérek alakulásával a különböző pozíciókban. A globalizáció hatására a cégek egyre inkább globális munkaerőt alkalmaznak és ennek megfelelően alakítják a bérpolitikát. Figyelembe veszik a különböző földrajzi helyek közötti bérkülönbségeket és a helyi piacon versenyképes kompenzációs csomagot kínálnak” – emeli ki a szakértő.
A bérbenchmarking szerepe felértékelődik
A bérbenchmarking alapvetően azért fontos, mert lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy megértsék, hol helyezkedik el a bérezésük iparági és piaci szinten, hogyan alakíthatják a bérpolitikájukat úgy, hogy az versenyképes, motiváló és fenntartható legyen. A bérbenchmarking során a vállalat összehasonlítja a bérszintjét a konkurenciával, így lehetősége nyílik a versenyképes szint megismerésére. A folyamat során a belső egyenlőtlenségek kezelése is megvalósulhat, hiszen összevethetővé válik az azonos munkakörben dolgozók bére. Az eredmény mindenki számára előnyös: csökkennek a bérkülönbségek, kialakítható egy egyenlő és igazságos bérezési politika, amely megfelel a szabályozásoknak. Továbbá áttekinthetők a bérrel kapcsolatos kiadások és sor kerülhet azok optimalizálására. „A jó bérpolitika nem csupán pénzügyi kérdés. Hozzájárul a vállalati kultúra építéséhez, növeli a munkavállalók elégedettségét, elköteleződését. Segít dinamikusan alkalmazkodni a változó környezethez és hozzájárul a vállalati versenyképességhez” – összegez Mihályi Magdolna.
Nem minden munkáltató hajlandó fenntartani a fizetések reálértékét
- mutatjuk a GKI kutatás eredményei.
kép: freepik
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
Úgy tűnik, idén a középvezetők maradtak le a legjobban a bérversenyben: átlagosan kevesebb mint 7 százalékkal nőtt a fizetésük, miközben több... Teljes cikk
Az Egyenlő Díjazás Napja idén október 27-re esik. Ettől a szimbolikus naptól kezdve olyan, mintha a nők az év végéig „ingyen” dolgoznának a... Teljes cikk
A minimálbér-emelés hatása messze túlmutat a bérek korrekcióján – az egész ügyviteli és adminisztrációs folyamatra kihat, ezért érdemes... Teljes cikk
- „Nettó 297 ezerből nem lehet megélni” – drámai munkaerőhiányra figyelmeztet a szakszervezet 4 napja
- Kihirdették az idei BeneFit PRIZE 2025 – for Happy Employees pályázat győzteseit a Budavári Lovardában 6 napja
- Bérvita és elvándorlás: összeomlás szélén a színházi szakma? 3 hete
- 15 százalékkel emelkednek a bérek ebben az ágazatban 3 hete
- Ez az ára az igazságtalan bérezésnek 3 hete
- Közszolgák figyelem! Januártól ekkora fizetésemelés jön 3 hete
- Lemaradtak a középvezetők – csak ennyivel nőtt a fizetésük idén 3 hete
- Perelhető-e a munkáltató, ha megsérti az egyenlő díjazás elvét? 3 hete
- Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne? 3 hete
- Október végétől a nők már ingyen dolgoznak – de most fordulhat a kocka 4 hete
- Ennyit visz haza az átlagos magyar dolgozó – itt vannak a legfrissebb számok 1 hónapja

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?