Megjelent: 7 éve

Cafeteria 2014: minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról

A jövő évi cafeteriát érintő szabályok nem sokban térnek el a 2013. évi szabályoktól. Kézikönyv a cafeteria és az egyes meghatározott juttatások 2014. évi szabályairól.

images

A 2014. évi cafeteriát és az egyes meghatározott juttatásokat érintő legfontosabb adóváltozások nem sok újat hoztak a 2013. évi szabályokhoz képest.

A cafeteria-rendszer legfontosabb elemei a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások. Az ezen juttatásokra vonatkozó szabályozás lényegében nem változik.

Béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások adóterhelése

A béren kívüli juttatásokat 16 százalékos személyi jövedelemadó (szja), illetve egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli. Az utóbbi kötelezettség mértéke 2014-től marad a 2013-ban bevezetett 14 százalék.

Az egyes meghatározott juttatásokat továbbra is 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. A kifizetőt terhelő adó alapja mindkét típusú juttatás esetén változatlanul a juttatás értékének 1,19-szerese.

Módosul az utalvány fogalma

Az egyetlen fontos változás az utalvány fogalmát érinti. A jogalkotó ugyanis egyértelműsíti, hogy az utalvány formájában nyújtott juttatás, ha az visszaváltható, vagy készpénzre váltható, nem minősül utalványnak. Fontos azonban, hogy a visszaváltás lehetősége megmarad azokban az esetekben, amikor a munkáltató az általa bármely okból fel nem használt (a munkavállaló részére ki nem osztott) utalványokat kívánja visszaváltani.
Adómentes juttatások

Lakáscélú támogatás
Fontos változás, hogy a jövőben nemcsak közvetlenül a lakás vásárlásához, hanem a már fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott támogatás is adómentes munkáltatói lakáscélú támogatásnak minősülhet meghatározott feltételek teljesülése mellett.

Sporteseményre szóló jegyek, bérletek
A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet a jövőben nemcsak sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezetek, hanem más kifizetők, juttatók is adhatnak adómentesen magánszemélyeknek, méghozzá összeghatártól függetlenül.

A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások köre 2014-ben

Béren kívüli juttatások:
  • a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegéig;
  • a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztásból a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész;
  • az Erzsébet-utalvány havi 8 000 forintig;
  • az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-Kártya)
    – szálláshely alszámlájára utalt, legfeljebb 225 000 forint támogatás,
    – vendéglátás alszámlájára utalt, legfeljebb 150 000 forint támogatás,
    – szabadidő alszámlájára utalt, legfeljebb 75 000 forint támogatás;
  • az iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben;
  • a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;
  • az iskolarendszerű képzési költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.
  • a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból, törvényben meghatározott feltételekkel
    – az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,
    – az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, illetve
    – a foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékátmeg nem haladó rész.

    Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek:
  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás;
  • a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefonszolgáltatás magáncélú használata címén keletkező jövedelem;
  • a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj;
  • a munkáltató által valamennyi munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;
  • a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel;
  • az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem;
  • a legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék (minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás) révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt a munkáltató a munkavállalójának, nyugdíjas volt munkavállalójának, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, továbbá olyan magánszemélynek nyújtja, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme;
  • az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség;
  • a kifizető által törvény vagy más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;
  • üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá;
  • az egyes béren kívüli juttatási formáknál meghatározott keretösszeget, illetve az évi 500 000 forintos keretösszeget meghaladó juttatás.

    A bérköltség alakulása 2014-ben

    Azt, hogy a béren kívüli juttatások terhelésének változásával miként alakul az egyes juttatások költsége, az alábbi táblázat mutatja be:


    Hegedüs Sándor
    Partner, Adóüzletág vezető
    RSM DTM Blog
    • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
    • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
    Follow hrportal_hu on Twitter
    További cikkek
    Itt vannak a SZÉP-kártyára vonatkozó új szabályok!

    Az április 21-i Magyar Közlönyben számos olyan szabály jelent meg, ami újraírta a SZÉP-kártya felhasználásával kapcsolatos tudnivalókat. Fata... Teljes cikk

    Cafetéria 2020: Mindent visz a SZÉP-kártya és a pénzkifizetés

    Noha a munkáltatók többsége idén is megtartotta az előző évben kínált cafetéria-elemek zömét, az adóelőnye miatt kiemelt helyzetben lévő... Teljes cikk

    Mit tehetünk a válság miatt fel nem használt cafetériával?

    A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetben nehézségekbe ütközik egyes cafetéria elemek - az óvodai, bölcsődei költségek vagy éppen a... Teljes cikk