Csak az emberek fele szerint van helye az érzelmeknek a munkahelyen

Az Impact Works integrált HR és kommunikációs cég Vezetőfejlesztési divíziója nemrégiben országos felmérést végzett az Opinio piackutató applikáció segítségével Érzelmek a munkahelyen témában.

kiderült: nagyjából minden harmadik válaszadó (39%) foglalkozik a munkahelyén érzelmekkel. A munkavállalók közel fele (48%) szerint van helye az érzelmek kimutatásának egy munkahelyen, feltételezhetően számukra ez fontos is. A kutatás nem tér ki arra, az érzelmekkel való foglalkozás pontosan mit is jelent a gyakorlatban, ám mivel az érzelmek nem hagyhatók a munkahely ajtajai mögött - sőt, megfelelő kezelésük és kimutatásuk számos pozitív hatással is jár -, érdemes lenne többet beszélni arról, hogyan kezelhetjük őket megfelelően a munkahelyünkön. Míg a negatív érzelmek (frusztráció, düh, irigység, féltékenység, szorongás stb.) egyfajta jelzőlámpák, felhívják a figyelmet különböző problémákra, addig a pozitív érzelmek (hála, elégedettség, boldogság stb.) elmélyítése kifejezetten jó hatással van a munkahelyi légkörre és elkötelezettségre.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a munkahelyi hierarchiában felfelé haladva egyre fontosabbá válik az érzelmek munkahelyi kimutatása, a felsővezetők 64%-a tartja ezt fontosnak, a beosztottaknak pedig a 46%-a. Nemi különbségek tekintetében a nők inkább igénylik az érzelmek kimutatását munkahelyi környezetben is, mint a férfiak.

A kutatás arra is kitért, melyek a munkavállalók által leggyakrabban tapasztalt érzelmek a munkahelyen. Az első hat megjelölt érzelemből négy negatív került a dobogóra, azonban a kitöltők 42%-a megél elégedettséget és 35%-a lelkesedést is. A frusztráció (37%), a bizonytalanság (29%) és a szorongás (29%) pedig a pandémiás időszak lenyomataként is megjelenhet. Továbbá majdnem minden negyedik munkavállaló (24%) unatkozik a munkahelyén, azaz nincs elég feladata vagy azok nem eléggé kihívást jelentők számukra.

A kollégák többsége együttérző, ha elgyengül a főnöke. Hogyan reagálnál, ha sírni látnád a főnököd? A kitöltők 43%-a együttérezne vezetőjével egy ilyen helyzetben, 12%-a pedig egyenesen tisztelné is érte. A felmérés arra is kitért, hogy kinek a felelőssége a munkahelyi légkör megteremtése, és a válaszadók kétharmada szerint (75%) ez mindenki felelőssége (kollégák, vezetők), 16% szerint a közvetlen vezető felelőssége, 11% szerint a kollégák felelőssége és 9% szerint a felsővezető felelőssége.

A vezetők mindössze 21 százaléka gondolja úgy, hogy van jelentősége annak, ha a beosztottjai félnek tőle. A félelemkeltés mint hatékony vezetői eszköz elsősorban a középvezetők és a férfiak között gyakoribb, míg a felsővezetők és nők között ritkább. A szakmunkások magasabbra értékelték a félelem szerepét a vezetőjükben, mint diplomás társaik.

A vezetők 35 százaléka venne részt egy érzelemkifejezéssel kapcsolatos, érzékenyítő tréningen. A vezetők iskolai végzettsége erős összefüggést mutat ezzel az igénnyel. Ezzel párhuzamosan a beosztottak 38 százaléka gondolja úgy, hogy a saját vezetőinek jót tenne egy ilyen tréning.

A felsővezetők között a nők és az idősebbek (50-59 éves) érzik a legnagyobb szükségét egy érzelemkifejezéssel kapcsolatos, érzékenyítő tréningnek a vezetők számára. Az alkalmazottak esetében a nők tartják a legszükségesebbnek azt, hogy a vezetőjük részt vegyen egy ilyen tréningen. Érdekes eredmény, hogy bár nem túl jelentős mértékben, de a beosztottak életkorának növekedésével fokozódik ez a vezetők felé támasztott igény.

Fotó: unsplash.com