Csökken a munkaadók által fizetett járulék jövőre
Csökken a munkaadók által fizetett járulék: 17,5 százalék lesz jövőre jelentette be a pénzügyminiszter. Hozzátette, a működőtőke-beáramlás erősödhet az élelmiszeripar területén is.
A következő egy-másfél évben is 4 százalék körüli gazdasági növekedés várható, erre jó alapot ad az idei első negyedéves gazdasági bővülés - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti fórumán, amit az MTI tudosított. Hozzátette, lehetne a kabinet optimistább is, mert az idei első három hónapban 4,4 százalék növekedést ért el a magyar gazdaság.
A kormány a jövő héten benyújtja a 2019. évi költségvetést a parlamentnek, és mint megjegyezte, a Költségvetési Tanácsnak a benyújtás ellen nem volt kifogása a testületnek. Kiemelte: a 4 százalék körüli növekedési szint fenntartásához minőségi fordulatra van szükség a gazdaságban, ennek érdekében jövőre 4000 milliárd forint beruházást kívánnak elérni, részben hazai, részben uniós forrásból.
A pénzügyminiszter rámutatott: az elmúlt években jelentősen csökkent a munkanélküliségi ráta, most már 4 százalék alatt van, az ország most éppen azzal néz szembe, hogy egyes ágazatokban hiány van a szakképzett munkaerőből, napjainkban mintegy 70 ezer betöltetlen állás van Magyarországon.
Varga Mihály utalt arra: biztató, hogy a 2016 őszén a munkaadókkal és a munkavállalókkal kötött megállapodás hatására az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek a bérek, miközben a munkaadók közterhei csökkentek, ennek is betudható, hogy 15 ezerrel csökkent a külföldön munkát vállalók száma. - Csökken a munkaadók által fizetett járulék: 17,5 százalék lesz jövőre - jelentette be Varga Mihály.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a 2016-ban kötött bérmegállapodás csak 2017-18-ra írta elő a minimálbér emelésének mértékét, a 2019-es minimálbérről ősszel fog tárgyalni a kormány. Azt ugyanakkor már most elmondta, hogy a bérek emelkedésére még van tér, de az ütem előbb-utóbb elkezd majd lassulni. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy "óvatosnak kell lenni a jövő évi minimálbér meghatározásával", hiszen egyszerre kell fenntartani a versenyképességet és meghatározni a béremelkedés ütemét.
- Ez a szám 2016-ban még 27 százalék volt, idén 19,5 százalékra csökkentette a kormány, a cél pedig, hogy 2022-re 11,5 százalék legyen. Megjegyezte, egy százalékpont-csökkenés 80-85 milliárd forintot hagy a gazdaságban, ezt a beruházások és dolgozók bérének növelésére tudják fordítani a cégek.
Rámutatott: ennek ellenére a munkaerőgondokat orvosolni kívánja a kormány. Ha esetleg felmerülne, hogy egy fontos beruházás a szakképzett munkaerő hiánya miatt maradna el, akkor a kabinet a szükséges engedélyek kiadása után külföldi munkavállalókkal igyekezne pótolni a hiányzó hazai szakembereket.
- A gazdaságban a minőségi fordulat érdekében el kell érni, hogy a vállalkozások növeljék a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeszközeiket, egyre nagyobb teret nyerjen az innováció, és az ipari digitalizációt szolgáló Ipar 4.0 program célkitűzései megvalósuljanak - emelte ki a tárcavezető.
Varga Mihály szólt arról is, hogy a magyarországi cégek exportja továbbra is nagyban segíti a gazdasági növekedést, az elmúlt évben a magyar kivitel értékben elérte a 100 milliárd eurót. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kormány nem aggódik a forint utóbbi időszakban látott gyengülése miatt, az exportálók nem sírnak.
A pénzügyminiszter kiemelte: a forint árfolyamával kapcsolatban egyelőre nincs ok az aggodalomra, azon a sávon belül van az árfolyam, amit piaci alapúnak és egyensúlyinak lehet tekinteni. Jelezte: a Fed kamatemelése hat a feltörekvő országok pénzpiacaira, ezért tovább kell csökkenteni az ország sérülékenységét. Úgy ítélte meg, már vannak jelek arra vonatkozóan, hogy stabilizálódik a forint árfolyama.
Varga Mihály a következő évek kormányzati céljai közé sorolta, hogy tovább kell folytatni az államadósság GDP-hez mért szintjének csökkentését, a szociális hozzájárulási adó mértékét mérsékelni kell, tovább kell emelni a foglalkoztatást, a cél az, hogy 2022-re a vállalkozók, a munkaadók által fizetett közterhek szintje a V4 államok átlagos szintjére csökkenjen.
- A kormány úgy ítéli meg, hogy a működőtőke-beáramlás erősödhet a jövőben, elsősorban a járműipar, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar területén - jelezte Varga Mihály.
(MTI)
A kormány a jövő héten benyújtja a 2019. évi költségvetést a parlamentnek, és mint megjegyezte, a Költségvetési Tanácsnak a benyújtás ellen nem volt kifogása a testületnek. Kiemelte: a 4 százalék körüli növekedési szint fenntartásához minőségi fordulatra van szükség a gazdaságban, ennek érdekében jövőre 4000 milliárd forint beruházást kívánnak elérni, részben hazai, részben uniós forrásból.
A pénzügyminiszter rámutatott: az elmúlt években jelentősen csökkent a munkanélküliségi ráta, most már 4 százalék alatt van, az ország most éppen azzal néz szembe, hogy egyes ágazatokban hiány van a szakképzett munkaerőből, napjainkban mintegy 70 ezer betöltetlen állás van Magyarországon.
Varga Mihály utalt arra: biztató, hogy a 2016 őszén a munkaadókkal és a munkavállalókkal kötött megállapodás hatására az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek a bérek, miközben a munkaadók közterhei csökkentek, ennek is betudható, hogy 15 ezerrel csökkent a külföldön munkát vállalók száma. - Csökken a munkaadók által fizetett járulék: 17,5 százalék lesz jövőre - jelentette be Varga Mihály.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a 2016-ban kötött bérmegállapodás csak 2017-18-ra írta elő a minimálbér emelésének mértékét, a 2019-es minimálbérről ősszel fog tárgyalni a kormány. Azt ugyanakkor már most elmondta, hogy a bérek emelkedésére még van tér, de az ütem előbb-utóbb elkezd majd lassulni. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy "óvatosnak kell lenni a jövő évi minimálbér meghatározásával", hiszen egyszerre kell fenntartani a versenyképességet és meghatározni a béremelkedés ütemét.
- Ez a szám 2016-ban még 27 százalék volt, idén 19,5 százalékra csökkentette a kormány, a cél pedig, hogy 2022-re 11,5 százalék legyen. Megjegyezte, egy százalékpont-csökkenés 80-85 milliárd forintot hagy a gazdaságban, ezt a beruházások és dolgozók bérének növelésére tudják fordítani a cégek.
Rámutatott: ennek ellenére a munkaerőgondokat orvosolni kívánja a kormány. Ha esetleg felmerülne, hogy egy fontos beruházás a szakképzett munkaerő hiánya miatt maradna el, akkor a kabinet a szükséges engedélyek kiadása után külföldi munkavállalókkal igyekezne pótolni a hiányzó hazai szakembereket.
- A gazdaságban a minőségi fordulat érdekében el kell érni, hogy a vállalkozások növeljék a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeszközeiket, egyre nagyobb teret nyerjen az innováció, és az ipari digitalizációt szolgáló Ipar 4.0 program célkitűzései megvalósuljanak - emelte ki a tárcavezető.
Varga Mihály szólt arról is, hogy a magyarországi cégek exportja továbbra is nagyban segíti a gazdasági növekedést, az elmúlt évben a magyar kivitel értékben elérte a 100 milliárd eurót. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kormány nem aggódik a forint utóbbi időszakban látott gyengülése miatt, az exportálók nem sírnak.
A pénzügyminiszter kiemelte: a forint árfolyamával kapcsolatban egyelőre nincs ok az aggodalomra, azon a sávon belül van az árfolyam, amit piaci alapúnak és egyensúlyinak lehet tekinteni. Jelezte: a Fed kamatemelése hat a feltörekvő országok pénzpiacaira, ezért tovább kell csökkenteni az ország sérülékenységét. Úgy ítélte meg, már vannak jelek arra vonatkozóan, hogy stabilizálódik a forint árfolyama.
Varga Mihály a következő évek kormányzati céljai közé sorolta, hogy tovább kell folytatni az államadósság GDP-hez mért szintjének csökkentését, a szociális hozzájárulási adó mértékét mérsékelni kell, tovább kell emelni a foglalkoztatást, a cél az, hogy 2022-re a vállalkozók, a munkaadók által fizetett közterhek szintje a V4 államok átlagos szintjére csökkenjen.
- A kormány úgy ítéli meg, hogy a működőtőke-beáramlás erősödhet a jövőben, elsősorban a járműipar, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar területén - jelezte Varga Mihály.
(MTI)
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?