Csökkenhet a munkaerő-kölcsönzők likviditása?

Vajon ez a változás elégséges lehet a piac “megtisztítására”, azaz a jövőben nem várhatóak már olyan hírek, mint amiről beszámolt a HR Portál is, vagy egy másik online híroldal?

Ezt a kérdést tettük fel dr. Hadházy Tamásnak, a Pensum Csoport egyik alapítójának, aki 1997. óta foglalkozik HR szolgáltató cégek működtetésével.

Álláspontom szerint ez a megoldás jelenlegi formájában a valós problémák kezelésére alkalmatlan. Sokkal inkább szolgál „piacra lépési korlátként”, mint tényleges fedezetként az esetlegesen bekövetkező negatív szcenáriókra. A vagyoni biztosíték letéti jellege miatt likviditás-csökkentő hatású, főleg egy kisebb vállalkozás esetében. A legtöbb országban ilyen biztosítékot nem is alkalmaznak, helyette likviditás-igazolást, vagy egyéb igazolásokat kívánnak meg, amelyek meglétét folyamatos monitoringgal biztosítják.

Jelen megoldás nehezíti az új szereplők piacra lépését, és a versenyt egyre inkább a már meglévő szereplőkre korlátozza. Ha már vagyoni biztosíték, akkor logikusabb lenne egy, a létszámhoz kötött -alulról és felülről zárt - változó összeg alkalmazása, amely ténylegesen megoldást jelenthetne a kezelni kívánt problémákra.

A jelen állapot abból a feltevésből indul ki, hogy a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet munkaerő-kölcsönzéssel professzionálisan foglalkozó cégek végzik. Ugyanakkor a munkaerő-kölcsönzés egy tevékenységi kör, amelyet bármely vállalkozás végezhet fő tevékenysége mellett is. Így azokat a vállalkozásokat, amelyek melléktevékenységként foglalkoznának a munkaerő-kölcsönzéssel (pl. informatikai cég egy-két informatikust kölcsönözne), eleve arra készteti, hogy más szerződési keretekben gondolkodjanak.

Amellett, hogy fokozatosan szigorodik a legálisan működő cégekre vonatkozó feltételrendszer, maga a tevékenység zavartalanul folyik más, nehezen elkülöníthető szerződéses keretekben (pl. facility management, hostess-munkákra szóló szerződések, vállalkozási szerződések, stb.). Tekintettel arra, hogy fenti jogi konstrukciókban nem kell számolni a munkaerő-kölcsönzés esetében megkövetelt feltételrendszerrel, annak költségeivel, az ezzel élő szolgáltatók jóval kedvezőbb áron tudják biztosítani szolgáltatásaikat.

A vagyoni biztosíték ugyanakkor egy több ezer főt kölcsönző vállalat esetében már messze nem tud a működés fedezetéül szolgáló biztosítékként funkcionálni. Érdemes lenne egy olyan, valóban arányos biztosítéki rendszerben gondolkodni, ami amellett, hogy követi a volument, nem sérti a tevékenység folytatásához szükséges egyik legfontosabb tényezőt, a likviditást.