Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 5 éve

Dicsérd az erőfeszítést, motiváld a következő megmérettetésre

Ha azt gondoljuk, hogy a sok dicséret feltétlenül önbizalommal és kísérletező kedvvel fogja megáldani gyermekeinket, jobb, ha még egyszer átgondoljuk. Legalábbis azt, hogy milyen fajta dicséretet adunk. Ezt állítja Carol Dweck, aki a munkatársaival az alábbi kísérletet végezte el.

Több mint 400 ötödik osztályosnak egy egyszerű, 10 kérdésből álló IQ tesztet adtak. Ezután a gyerekeket két különböző módon dicsérték meg: vagy azt mondták nekik, hogy "De okos vagy, hogy megoldottad a feladatot." vagy azt, hogy "Te biztosan nagyon keményen dolgoztál, hogy megoldottad a feladatot." Magyarul, az egyik csoportot az intelligenciájáért, a másikat az erőfeszítésért jutalmazták.

Ekkor jött a második rész. Itt már két különböző nehézségű feladat közül választhattak, azzal a megjelöléssel, hogy az első könnyű, így biztos jól fogsz benne teljesíteni, a második nehezebb, de egy jó lehetőség arra, hogy fejlődjél. Mi történt? Az első körben az intelligenciájukért jutalmazott gyerekek 67 százaléka a könnyebb feladatot választotta, az erőfeszítésért dicsértek 92 százaléka pedig a nehezebbet. Úgy tűnik, megdöbbentő különbséget okozott az a korábbi, látszólag finom eltérés a kétféle dicséretnél.

Mi Dweck és munkatársai magyarázata a kétféle viselkedésre? Az intelligenciájukért dicsért gyerekek és - felnőttek is - azt gondolják magukban, hogy: "ha engem amiatt értékelsz, mert briliáns és tehetséges vagyok, akkor jobb, ha most és a jövőben nem kockáztatom ezt a pozitív ítéletet". Így nem leszek ösztönözve a kísérletezésre, a kihívásokra, és limitálják saját növekedési potenciáljukat. Ezt hívja Dweck rögzült beállítódásnak (fixed mindset).

Ezzel ellentétben az erőfeszítésükért dicsért tanulók és munkavállalók, a következőt futtatják le fejükben: "ha nem vállalok be kemény feladatokat, akkor nem fogok növekedni. Így inkább arra fókuszálnak, hogy milyen stratégiákat fognak alkalmazni, és milyen különleges erőfeszítést tegyenek bele a feladat megoldásába. Ez pedig a növekedési beállítódás (growth mindset).

A kísérlet harmadik részében a kutatók ekkor tudatosan egy túlságosan nehéz feladatot adtak, olyat, amelyről tudták, hogy a gyermekek nem lesznek képesek megoldani. És a különbség? Az első csoport tagjainak többsége frusztráltabb lett és hamarabb feladta, mint a második csoport tagjai, akik keményebben és tovább küzdöttek, sőt jobban élvezték a feladatot.

A kutatási eredmény teljes mértékben egybevág azzal a szemlélettel, amit vezetőfejlesztő kollégáinkkal a szakmában képviselünk. Ám, ha már kis korban ezt a megközelítést gyakrabban hallanák a gyermekek szüleiktől és tanáraiktól, már erre kondicionáltan érkezhetnének a vezetői pozíciókba, ahol ezt természetesebb módon gyakorolhatnák.

A fejlődéssel és kitartással kapcsolatos beállítódásunk alakítható. A kutató munkatársaival Brainology néven egy internetes oktatóprogramot is kidolgozott gyermekek számára, a motiváció és a tanuláshoz vezető agyi folyamatok szemléltetése érdekében. Általában 5-6-os tanulókkal kezdik a program bevezetését. A tanulók gyakorlati oktatást kapnak az agy működéséről, amellyel kapcsolatban a következő hasonlatot adják nekik: az agy olyan, mint egy izom, amelyet minél többször erőltetsz meg, idővel annál több mindenre lesz képes.

A kísérletet bemutató videó itt látható.


Horváth Gábor
senior tanácsadó
Krauthammer Magyarország
Follow hrportal_hu on Twitter