Szerző: Váradi Tamás
Megjelent: 5 éve

Egész Európa versenghet az Ön munkájáért

A külföldön dolgozók közül eddig mindössze 95 embert sikerült hazacsábítani a Gyere haza fiatal programban, pedig évente egy városnyi, azaz nagyjából 30 ezer magyar hagyja el az országot. A képzett munkaerőért európai verseny indult, a magyar vállalatoknak azonban nem sok esélyük van: egyelőre ugyanis az számít kisebb ellenállásnak, ha valaki inkább külföldre megy dolgozni. Nem csak a pénz miatt nehéz vonzó ajánlatot tenni, a hazai munkahelyek gyakran rosszabb körülményeket biztosítanak, ráadásul hiányzik a jövőkép és a megfelelő felnőttképzési rendszer is. Ma már nem is az állások számának növelése a legfontosabb feladat, hanem a jól fizető munkahelyek teremtése.

images

„Iszonyú, hogy néhány munkahelyen mit engednek meg maguknak a munkáltatók” – jelentette ki a HR Portálnak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Intézet kutatásvezetője. Szerinte ennek megfelelően a hazai munkahelyek nem csak a fizetés miatt maradtak le a jó munkaerőért folytatott európai versenyben, hanem a körülmények tekintetében is.

Évente nagyjából egy városnyi magyar, azaz 30 ezer ember vándorol külföldre, emiatt viszont a középső és a nyugati országrészben munkaerőhiány alakult ki. A hazai cégek nem tudják felvenni a versenyt a nyugati fizetésekkel, ráadásul – ahogy Adler Judit is rámutatott – a körülmények is sokkal rosszabbak.

„Jelenleg az számít kisebb ellenállásnak, ha valaki nem száll szembe a munkahelyi törvénytelenségekkel, hanem külföldre költözik és ott vállal munkát. Az egzisztenciális félelem ugyanis gyakran megakadályozza, hogy valaki érvényesítse a saját igazát” – fogalmazott Adler Judit, aki szerint a hazai szakszervezetek nem tudják megvédeni a munkavállalókat. A legnagyobb gondok ráadásul a hazai tulajdonban lévő vállalatoknál vannak, a multinacionális cégek többnyire betartják a szabályokat és az alkalmazottakat is jobban megfizetik – tette hozzá.

Eddig 95-en jöttek haza

Nincs tehát könnyű helyzetben, aki haza akar csábítani egy olyan munkavállalót, aki már külföldön is kipróbálta magát. Ezt mutatja az is, hogy a HR Portál információi szerint az erre a célra létrehozott Gyere haza fiatal programban eddig mindössze 95 embert sikerült hazahozni és további 227 emberrel folynak a tárgyalások. Pedig ajánlat lenne bőven, a programban résztvevők 133 cég több mint 1800 ajánlata közül válogathatnak. A hazatérők ráadásul karriertanácsadásban is részesülnek, és segítséget kapnak az önéletrajz és a motivációs levél megírásához is, sőt munkahely-keresési, lakhatási és mobilitási támogatást adhatnak a résztvevőknek.

Az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.-nál (OFA) elmondták, hogy a 100 millió forintból megvalósuló programot sikeresnek tartják, miután a kétéves terv 50 fiatal hazahozataláról szólt. A projekt 2017 végéig fut, azaz félidőben túlteljesítették az eredeti célokat.

A visegrádi országok is jobban állnak

A képzettebb munkaerőért folytatott európai versenyben azonban Magyarország egyértelműen vesztésre áll, ráadásul már nem csak a nyugat-európai államokhoz, hanem a visegrádi országokhoz képest is. Összehasonlításképpen Szlovákiában egy kétkezi munkás bruttó 800 eurót és szállást kap, Ausztriában ugyanezért a munkáért 1500 eurót fizetnek, a magyar munkáltatóknak ezzel kellene versenybe szállniuk.
A hazai vállalatok számára emiatt már most is nagy kihívást jelent a tehetséges munkaerő pótlása: a Randstad Workmonitor 2015-ös felmérése szerint a magyar alkalmazottak 70 százaléka úgy látja, hogy a munkaadójának nehéz megfelelő szakembereket találni, szintén 70 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy ez a jövőben még nagyobb problémát okoz majd.

Ha tehát a magyar vállalatok szeretnének a nemzetközi versenyben talpon maradni, hosszú távon szükség van a reálbérek valós növelésére. A rendszerváltás óta ugyan ezen a területen 40 százalékos emelkedés történt, ez azonban elmarad a nyugati vagy a visegrádi országokban tapasztalható béremelés ütemétől.

A béremelést ráadásul úgy kell megoldani, hogy közben a versenyképességünket sem veszíthetjük el. Szlovéniában például túl gyorsan növekedtek a fizetések, emiatt viszont jelentősen csökkent az ország termelékenysége, a nagy befektetők pedig ugyanazt a munkaerőt olcsóbban is megtalálták más kelet-közép-európai országokban.

A HR Portálnak nyilatkozó szakértők szerint egyébként nem feltétlenül kell a nyugati bérszínvonalat elérni ahhoz, hogy ne menjenek ki a magyar fiatalok külföldre dolgozni, elegendő lenne jelentősen csökkenteni a különbségeket. Ha ugyanis egy munkavállaló itthon a saját szakmájában jó fizetésért el tud helyezkedni, akkor nem megy külföldre más szakmában dolgozni. Az is vonzó lehet, ha egy cég külföldi utazási lehetőséget biztosít az alkalmazottainak: a Randstad Workmonitor 2016-os adatai szerint a magyar munkavállalók 68 százaléka szívesen dolgozna itthon olyan pozícióban, amely külföldi utazással jár.

A vállalatok a béremelés mellett employer branding segítségével, vagyis a munkáltatói márka erősítésével is növelhetik a hazai munkavállalás vonzerejét. A hazai vállalatok ebben is le vannak maradva: a dolgozók szerint elsősorban erős vezetés, pénzügyi stabilitás és jó képzési lehetőségek jellemzik a vállalatokat, miközben ők jó fizetést, biztos állást, valamint a munka és magánélet közti egyensúlyt keresik.

Nehéz lesz pótolni a hiányzó embereket

Miközben tehát a legtöbb magyar munkavállaló még mindig a munkanélküliségtől tart, a munkaerőhiány is egyre nagyobb problémát jelent hazánkban. Ehhez több tényező is hozzájárul, így a növekvő gazdaság keltette igény mellett a csökkenő lakosság is, ami a természetes fogyás és a gyorsuló migrációs egyenleg felborulásának a következménye.

A magyar lakosság folyamatos fogyása ahhoz vezet, hogy évről évre csökken a potenciális munkavállalók száma, a társadalmon belül pedig megnő a 65 év feletti korosztály aránya. Míg 15 évvel ezelőtt közel 189 ezer 24 éves fiatal lépett be a munkaerőpiacra, a számuk idén már a 128 ezret sem érte el a KSH adatai szerint. A külföldön munkát vállaló magyar fiatalokat sok évig pótolni tudtuk a környező országokból érkező – elsősorban határon túl élő magyar – dolgozókkal, azonban Románia uniós csatlakozása óta ennek a munkaerőnek a jelentős része is Nyugat-Európa felé áramlik.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a kivándorlók többsége a jól képzett, munkaképes lakosságból kerül ki: a külföldön dolgozó magyarok 25 százaléka 30 év alatti, 63 százaléka még nem érte el a 40 éves kort, 32 százaléka diplomás (összehasonlításképpen ez az arány a magyar lakosság körében 18 százalék). Az itthoni munkaerőhiány tehát még súlyosabb lehet.

Valódi felnőttképzésre lenne szükség

A migráció ellensúlyozásában megoldást jelenthet a munkaerőpiacon való részvételi arány növelése, vagyis a munkaképes lakosság minél nagyobb hányadának aktivizálása. Míg Hollandiában 74 százalék ez az arány, addig Magyarországon 60 százalék. Erre jelenthet megoldást például a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedése, vagy az olyan már futó programok, mint például a fiatalok munkába lépését segítő adókedvezmény, idősek, megváltozott munkaképességűek támogatása.

A valódi bérnövekedés szempontjából fontos lenne a felnőttképzési rendszer átalakítása is – mutatott rá Adler Judit, aki szerint jelenleg gyakran nem megfelelő minőségűek ezek a tanfolyamok. Valódi tudást kellene adni az embereknek, hogy motiváltak is legyenek. Tudniuk kell, hogy vagy egy új állást, vagy magasabb fizetést kaphatnak, ha elvégeznek egy ilyen tanfolyamot. A valóság viszont sajnos az, hogy hiába tanulnak felnőttképzési rendszerben, gyakran minden marad a régiben – fogalmazott. A felnőttképzési rendszer hiányosságait jelzi az a tendencia is, miszerint éppen azokban a szakmákban van munkaerőhiány, amelyekben túlképzés is van. Egyes munkavállalók tehát hiába rendelkeznek papíron valamilyen képzettséggel, amikor arra kerülne sor, hogy dolgozzanak is abban a szakmában, kiderül, hogy nem értenek hozzá.
  • 2021.06.14DEKRA Felnőttképzési konferencia A globális képzési piac meghatározó szereplőjeként fontos számunkra, hogy ügyfeleink képzéseinek tervezéséhez és megszervezéséhez a lehető legtöbb támogatást adhassuk. A 2021. január 1-től hatályos, az OKJ-t felváltó új képzési rendszerrel életbelépő új folyamatok minden munkáltatót érintenek, akik munkavállalóik részére képzéseket szerveznek. Hogy segítsük az eligazodást, illetve iránymutatást nyújthassunk az új képzési rendszerrel kapcsolatban, INGYENES webkonferenciát tartunk a témában. Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Hajdú-Biharban és Komárom-Esztergomban is új munkásszállók épülhetnek

Nyolc munkásszálló épülhet meg és négy, korábban másra használt épületet újíthatnak fel a "Munkásszállások kialakítása" program ötödik... Teljes cikk

Harc a munkaerőért - van-e alternatívája Budapestnek?

Egyre nagyobb versenytársat jelentenek Budapestnek a munkaerőért vívott harcban azok a vidéki városok, amelyek megfelelő infrastrukturális... Teljes cikk

A járvány a kiküldetésben dolgozókat is megterheli

A járvány következtében a relokációs szektor is megtorpant, hiszen sokkal nehezebbé vált az utazás, a költözés. Milyen pluszt tud adni a... Teljes cikk