Egész Európa versenghet az Ön munkájáért

„Iszonyú, hogy néhány munkahelyen mit engednek meg maguknak a munkáltatók” – jelentette ki a HR Portálnak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Intézet kutatásvezetője. Szerinte ennek megfelelően a hazai munkahelyek nem csak a fizetés miatt maradtak le a jó munkaerőért folytatott európai versenyben, hanem a körülmények tekintetében is.

Évente nagyjából egy városnyi magyar, azaz 30 ezer ember vándorol külföldre, emiatt viszont a középső és a nyugati országrészben munkaerőhiány alakult ki. A hazai cégek nem tudják felvenni a versenyt a nyugati fizetésekkel, ráadásul – ahogy Adler Judit is rámutatott – a körülmények is sokkal rosszabbak.

„Jelenleg az számít kisebb ellenállásnak, ha valaki nem száll szembe a munkahelyi törvénytelenségekkel, hanem külföldre költözik és ott vállal munkát. Az egzisztenciális félelem ugyanis gyakran megakadályozza, hogy valaki érvényesítse a saját igazát” – fogalmazott Adler Judit, aki szerint a hazai szakszervezetek nem tudják megvédeni a munkavállalókat. A legnagyobb gondok ráadásul a hazai tulajdonban lévő vállalatoknál vannak, a multinacionális cégek többnyire betartják a szabályokat és az alkalmazottakat is jobban megfizetik – tette hozzá.

Eddig 95-en jöttek haza

Nincs tehát könnyű helyzetben, aki haza akar csábítani egy olyan munkavállalót, aki már külföldön is kipróbálta magát. Ezt mutatja az is, hogy a HR Portál információi szerint az erre a célra létrehozott Gyere haza fiatal programban eddig mindössze 95 embert sikerült hazahozni és további 227 emberrel folynak a tárgyalások. Pedig ajánlat lenne bőven, a programban résztvevők 133 cég több mint 1800 ajánlata közül válogathatnak. A hazatérők ráadásul karriertanácsadásban is részesülnek, és segítséget kapnak az önéletrajz és a motivációs levél megírásához is, sőt munkahely-keresési, lakhatási és mobilitási támogatást adhatnak a résztvevőknek.

Az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.-nál (OFA) elmondták, hogy a 100 millió forintból megvalósuló programot sikeresnek tartják, miután a kétéves terv 50 fiatal hazahozataláról szólt. A projekt 2017 végéig fut, azaz félidőben túlteljesítették az eredeti célokat.

A visegrádi országok is jobban állnak

A képzettebb munkaerőért folytatott európai versenyben azonban Magyarország egyértelműen vesztésre áll, ráadásul már nem csak a nyugat-európai államokhoz, hanem a visegrádi országokhoz képest is. Összehasonlításképpen Szlovákiában egy kétkezi munkás bruttó 800 eurót és szállást kap, Ausztriában ugyanezért a munkáért 1500 eurót fizetnek, a magyar munkáltatóknak ezzel kellene versenybe szállniuk.
A hazai vállalatok számára emiatt már most is nagy kihívást jelent a tehetséges munkaerő pótlása: a Randstad Workmonitor 2015-ös felmérése szerint a magyar alkalmazottak 70 százaléka úgy látja, hogy a munkaadójának nehéz megfelelő szakembereket találni, szintén 70 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy ez a jövőben még nagyobb problémát okoz majd.

Ha tehát a magyar vállalatok szeretnének a nemzetközi versenyben talpon maradni, hosszú távon szükség van a reálbérek valós növelésére. A rendszerváltás óta ugyan ezen a területen 40 százalékos emelkedés történt, ez azonban elmarad a nyugati vagy a visegrádi országokban tapasztalható béremelés ütemétől.

A béremelést ráadásul úgy kell megoldani, hogy közben a versenyképességünket sem veszíthetjük el. Szlovéniában például túl gyorsan növekedtek a fizetések, emiatt viszont jelentősen csökkent az ország termelékenysége, a nagy befektetők pedig ugyanazt a munkaerőt olcsóbban is megtalálták más kelet-közép-európai országokban.

A HR Portálnak nyilatkozó szakértők szerint egyébként nem feltétlenül kell a nyugati bérszínvonalat elérni ahhoz, hogy ne menjenek ki a magyar fiatalok külföldre dolgozni, elegendő lenne jelentősen csökkenteni a különbségeket. Ha ugyanis egy munkavállaló itthon a saját szakmájában jó fizetésért el tud helyezkedni, akkor nem megy külföldre más szakmában dolgozni. Az is vonzó lehet, ha egy cég külföldi utazási lehetőséget biztosít az alkalmazottainak: a Randstad Workmonitor 2016-os adatai szerint a magyar munkavállalók 68 százaléka szívesen dolgozna itthon olyan pozícióban, amely külföldi utazással jár.

A vállalatok a béremelés mellett employer branding segítségével, vagyis a munkáltatói márka erősítésével is növelhetik a hazai munkavállalás vonzerejét. A hazai vállalatok ebben is le vannak maradva: a dolgozók szerint elsősorban erős vezetés, pénzügyi stabilitás és jó képzési lehetőségek jellemzik a vállalatokat, miközben ők jó fizetést, biztos állást, valamint a munka és magánélet közti egyensúlyt keresik.

Nehéz lesz pótolni a hiányzó embereket

Miközben tehát a legtöbb magyar munkavállaló még mindig a munkanélküliségtől tart, a munkaerőhiány is egyre nagyobb problémát jelent hazánkban. Ehhez több tényező is hozzájárul, így a növekvő gazdaság keltette igény mellett a csökkenő lakosság is, ami a természetes fogyás és a gyorsuló migrációs egyenleg felborulásának a következménye.

A magyar lakosság folyamatos fogyása ahhoz vezet, hogy évről évre csökken a potenciális munkavállalók száma, a társadalmon belül pedig megnő a 65 év feletti korosztály aránya. Míg 15 évvel ezelőtt közel 189 ezer 24 éves fiatal lépett be a munkaerőpiacra, a számuk idén már a 128 ezret sem érte el a KSH adatai szerint. A külföldön munkát vállaló magyar fiatalokat sok évig pótolni tudtuk a környező országokból érkező – elsősorban határon túl élő magyar – dolgozókkal, azonban Románia uniós csatlakozása óta ennek a munkaerőnek a jelentős része is Nyugat-Európa felé áramlik.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a kivándorlók többsége a jól képzett, munkaképes lakosságból kerül ki: a külföldön dolgozó magyarok 25 százaléka 30 év alatti, 63 százaléka még nem érte el a 40 éves kort, 32 százaléka diplomás (összehasonlításképpen ez az arány a magyar lakosság körében 18 százalék). Az itthoni munkaerőhiány tehát még súlyosabb lehet.

Valódi felnőttképzésre lenne szükség

A migráció ellensúlyozásában megoldást jelenthet a munkaerőpiacon való részvételi arány növelése, vagyis a munkaképes lakosság minél nagyobb hányadának aktivizálása. Míg Hollandiában 74 százalék ez az arány, addig Magyarországon 60 százalék. Erre jelenthet megoldást például a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedése, vagy az olyan már futó programok, mint például a fiatalok munkába lépését segítő adókedvezmény, idősek, megváltozott munkaképességűek támogatása.

A valódi bérnövekedés szempontjából fontos lenne a felnőttképzési rendszer átalakítása is – mutatott rá Adler Judit, aki szerint jelenleg gyakran nem megfelelő minőségűek ezek a tanfolyamok. Valódi tudást kellene adni az embereknek, hogy motiváltak is legyenek. Tudniuk kell, hogy vagy egy új állást, vagy magasabb fizetést kaphatnak, ha elvégeznek egy ilyen tanfolyamot. A valóság viszont sajnos az, hogy hiába tanulnak felnőttképzési rendszerben, gyakran minden marad a régiben – fogalmazott. A felnőttképzési rendszer hiányosságait jelzi az a tendencia is, miszerint éppen azokban a szakmákban van munkaerőhiány, amelyekben túlképzés is van. Egyes munkavállalók tehát hiába rendelkeznek papíron valamilyen képzettséggel, amikor arra kerülne sor, hogy dolgozzanak is abban a szakmában, kiderül, hogy nem értenek hozzá.