Egész Európa versenghet az Ön munkájáért
A külföldön dolgozók közül eddig mindössze 95 embert sikerült hazacsábítani a Gyere haza fiatal programban, pedig évente egy városnyi, azaz nagyjából 30 ezer magyar hagyja el az országot. A képzett munkaerőért európai verseny indult, a magyar vállalatoknak azonban nem sok esélyük van: egyelőre ugyanis az számít kisebb ellenállásnak, ha valaki inkább külföldre megy dolgozni. Nem csak a pénz miatt nehéz vonzó ajánlatot tenni, a hazai munkahelyek gyakran rosszabb körülményeket biztosítanak, ráadásul hiányzik a jövőkép és a megfelelő felnőttképzési rendszer is. Ma már nem is az állások számának növelése a legfontosabb feladat, hanem a jól fizető munkahelyek teremtése.
Évente nagyjából egy városnyi magyar, azaz 30 ezer ember vándorol külföldre, emiatt viszont a középső és a nyugati országrészben munkaerőhiány alakult ki. A hazai cégek nem tudják felvenni a versenyt a nyugati fizetésekkel, ráadásul – ahogy Adler Judit is rámutatott – a körülmények is sokkal rosszabbak.
„Jelenleg az számít kisebb ellenállásnak, ha valaki nem száll szembe a munkahelyi törvénytelenségekkel, hanem külföldre költözik és ott vállal munkát. Az egzisztenciális félelem ugyanis gyakran megakadályozza, hogy valaki érvényesítse a saját igazát” – fogalmazott Adler Judit, aki szerint a hazai szakszervezetek nem tudják megvédeni a munkavállalókat. A legnagyobb gondok ráadásul a hazai tulajdonban lévő vállalatoknál vannak, a multinacionális cégek többnyire betartják a szabályokat és az alkalmazottakat is jobban megfizetik – tette hozzá.
Eddig 95-en jöttek haza
Nincs tehát könnyű helyzetben, aki haza akar csábítani egy olyan munkavállalót, aki már külföldön is kipróbálta magát. Ezt mutatja az is, hogy a HR Portál információi szerint az erre a célra létrehozott Gyere haza fiatal programban eddig mindössze 95 embert sikerült hazahozni és további 227 emberrel folynak a tárgyalások. Pedig ajánlat lenne bőven, a programban résztvevők 133 cég több mint 1800 ajánlata közül válogathatnak. A hazatérők ráadásul karriertanácsadásban is részesülnek, és segítséget kapnak az önéletrajz és a motivációs levél megírásához is, sőt munkahely-keresési, lakhatási és mobilitási támogatást adhatnak a résztvevőknek.
Az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.-nál (OFA) elmondták, hogy a 100 millió forintból megvalósuló programot sikeresnek tartják, miután a kétéves terv 50 fiatal hazahozataláról szólt. A projekt 2017 végéig fut, azaz félidőben túlteljesítették az eredeti célokat.
A visegrádi országok is jobban állnak
A képzettebb munkaerőért folytatott európai versenyben azonban Magyarország egyértelműen vesztésre áll, ráadásul már nem csak a nyugat-európai államokhoz, hanem a visegrádi országokhoz képest is. Összehasonlításképpen Szlovákiában egy kétkezi munkás bruttó 800 eurót és szállást kap, Ausztriában ugyanezért a munkáért 1500 eurót fizetnek, a magyar munkáltatóknak ezzel kellene versenybe szállniuk.
A hazai vállalatok számára emiatt már most is nagy kihívást jelent a tehetséges munkaerő pótlása: a Randstad Workmonitor 2015-ös felmérése szerint a magyar alkalmazottak 70 százaléka úgy látja, hogy a munkaadójának nehéz megfelelő szakembereket találni, szintén 70 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy ez a jövőben még nagyobb problémát okoz majd.
Ha tehát a magyar vállalatok szeretnének a nemzetközi versenyben talpon maradni, hosszú távon szükség van a reálbérek valós növelésére. A rendszerváltás óta ugyan ezen a területen 40 százalékos emelkedés történt, ez azonban elmarad a nyugati vagy a visegrádi országokban tapasztalható béremelés ütemétől.
A béremelést ráadásul úgy kell megoldani, hogy közben a versenyképességünket sem veszíthetjük el. Szlovéniában például túl gyorsan növekedtek a fizetések, emiatt viszont jelentősen csökkent az ország termelékenysége, a nagy befektetők pedig ugyanazt a munkaerőt olcsóbban is megtalálták más kelet-közép-európai országokban.
A HR Portálnak nyilatkozó szakértők szerint egyébként nem feltétlenül kell a nyugati bérszínvonalat elérni ahhoz, hogy ne menjenek ki a magyar fiatalok külföldre dolgozni, elegendő lenne jelentősen csökkenteni a különbségeket. Ha ugyanis egy munkavállaló itthon a saját szakmájában jó fizetésért el tud helyezkedni, akkor nem megy külföldre más szakmában dolgozni. Az is vonzó lehet, ha egy cég külföldi utazási lehetőséget biztosít az alkalmazottainak: a Randstad Workmonitor 2016-os adatai szerint a magyar munkavállalók 68 százaléka szívesen dolgozna itthon olyan pozícióban, amely külföldi utazással jár.
A vállalatok a béremelés mellett employer branding segítségével, vagyis a munkáltatói márka erősítésével is növelhetik a hazai munkavállalás vonzerejét. A hazai vállalatok ebben is le vannak maradva: a dolgozók szerint elsősorban erős vezetés, pénzügyi stabilitás és jó képzési lehetőségek jellemzik a vállalatokat, miközben ők jó fizetést, biztos állást, valamint a munka és magánélet közti egyensúlyt keresik.
Nehéz lesz pótolni a hiányzó embereket
Miközben tehát a legtöbb magyar munkavállaló még mindig a munkanélküliségtől tart, a munkaerőhiány is egyre nagyobb problémát jelent hazánkban. Ehhez több tényező is hozzájárul, így a növekvő gazdaság keltette igény mellett a csökkenő lakosság is, ami a természetes fogyás és a gyorsuló migrációs egyenleg felborulásának a következménye.
A magyar lakosság folyamatos fogyása ahhoz vezet, hogy évről évre csökken a potenciális munkavállalók száma, a társadalmon belül pedig megnő a 65 év feletti korosztály aránya. Míg 15 évvel ezelőtt közel 189 ezer 24 éves fiatal lépett be a munkaerőpiacra, a számuk idén már a 128 ezret sem érte el a KSH adatai szerint. A külföldön munkát vállaló magyar fiatalokat sok évig pótolni tudtuk a környező országokból érkező – elsősorban határon túl élő magyar – dolgozókkal, azonban Románia uniós csatlakozása óta ennek a munkaerőnek a jelentős része is Nyugat-Európa felé áramlik.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a kivándorlók többsége a jól képzett, munkaképes lakosságból kerül ki: a külföldön dolgozó magyarok 25 százaléka 30 év alatti, 63 százaléka még nem érte el a 40 éves kort, 32 százaléka diplomás (összehasonlításképpen ez az arány a magyar lakosság körében 18 százalék). Az itthoni munkaerőhiány tehát még súlyosabb lehet.
Valódi felnőttképzésre lenne szükség
A migráció ellensúlyozásában megoldást jelenthet a munkaerőpiacon való részvételi arány növelése, vagyis a munkaképes lakosság minél nagyobb hányadának aktivizálása. Míg Hollandiában 74 százalék ez az arány, addig Magyarországon 60 százalék. Erre jelenthet megoldást például a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedése, vagy az olyan már futó programok, mint például a fiatalok munkába lépését segítő adókedvezmény, idősek, megváltozott munkaképességűek támogatása.
A valódi bérnövekedés szempontjából fontos lenne a felnőttképzési rendszer átalakítása is – mutatott rá Adler Judit, aki szerint jelenleg gyakran nem megfelelő minőségűek ezek a tanfolyamok. Valódi tudást kellene adni az embereknek, hogy motiváltak is legyenek. Tudniuk kell, hogy vagy egy új állást, vagy magasabb fizetést kaphatnak, ha elvégeznek egy ilyen tanfolyamot. A valóság viszont sajnos az, hogy hiába tanulnak felnőttképzési rendszerben, gyakran minden marad a régiben – fogalmazott. A felnőttképzési rendszer hiányosságait jelzi az a tendencia is, miszerint éppen azokban a szakmákban van munkaerőhiány, amelyekben túlképzés is van. Egyes munkavállalók tehát hiába rendelkeznek papíron valamilyen képzettséggel, amikor arra kerülne sor, hogy dolgozzanak is abban a szakmában, kiderül, hogy nem értenek hozzá.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
A 2024-es év fordulópontot jelent a magyar munkaerőpiac történetében. A munkavállalási engedélyezési rendszer átalakulása nem csak új... Teljes cikk
Sok számadat látott már napvilágot arról, hogy a munkaerőpiac különböző szegmenseiben hány ember munkáját tudja majd helyettesíteni a... Teljes cikk
Az Emirates több mint 200 tapasztalt IT szakembert hív a közel-keleti metropoliszba dolgozni, köztük Magyarországról is. Teljes cikk
- A sztrájk folytatódik: az Opera dolgozói béremelésig tüntetnek 1 hete
- Sztrájkot hirdettek szerdára a román postások - kétharmaduk minimálbérből él 1 hete
- Mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban? - több ezer oktató tiltakozik 1 hete
- Jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számol a kormány 1 hete
- Mikor emelik a szociális szférában dolgozók bérét? 1 hete
- Nemcsak munkabeszüntetéssel, hanem "túlbuzgósággal" is sztrájkolnak 2 hete
- Béremelést követelnek a területi közigazgatásban dolgozók 2 hete
- A legdrágább munkakör a betöltetlen munkakör. De mennyi az annyi? 3 hete
- Így lesz minőségi munkaerő: üzleti fórum német cégekkel Debrecenben 3 hete
- Érkezik a katonák visszamenőleges béremelése 4 hete
- Béremelésben részesülnek a Szegedi Tudományegyetem munkavállalói 4 hete