Egy hungarikum megoldási javaslat a fiatalkori munkanélküliségre

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DIÁKÉSZ) és az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) független piackutató cégként megbízta a Szinapszis Kft.-t, hogy készítsen el egy olyan reprezentatív felmérést, amely átfogó képet ad a fiatalok munkához való hozzáállásáról, az iskolaszövetkezetek szerepéről, a fiatalok elhelyezkedési esélyeire gyakorolt hatásáról, és mutassa be a fiatalok és a munka világának kapcsolatát.

Kücsön Gyula, az ISZOSZ elnöke egy tegnapi sajtótájékoztató keretében először a kutatás eredményeiről számolt be, majd dr. Fiák István DIÁKÉSZ elnökkel együtt egy szélesebb perspektívába helyezve beszéltek az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásban rejlő lehetőségekről.

50 százalékkal jobb elhelyezkedési esélyük van az iskolaszövetkezetben tapasztalatot szerző fiataloknak

Kücsön Gyula, az ISZOSZ elnöke a felmérés eredményeit taglalva legfontosabb adatként a munkanélküliségi ráta állását emelte ki a korábban iskolaszövetkezetben dolgozó fiatalok között. Ma Magyarországon a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája 30 százalékos, a felmérés szerint ellenben azoknál a fiataloknál, akik iskolaszövetkezetben munkatapasztalatot szereztek a diákéveik alatt, ez a mutatószám 15,5 százalék. Tehát azok, akik dolgoznak a diákéveik alatt, és ezáltal másfajta mentalitással lépnek ki a munkaerőpiacra, körülbelül 50 százalékkal jobb elhelyezkedési esélyekkel bírnak, mint azok, akik diplomával a zsebükben, munkatapasztalat nélkül teszik ezt - fejtette ki Kücsön Gyula. A nem frissen végzettek körében ez az arány még kedvezőbb: a 2011-ben végzett, iskolaszövetkezetben munkatapasztalatot szerzett fiatalok között a munkanélküliségi ráta mindössze 9 százalék, a 2010-ben végzettek között 3 százalék.

Vajon legálisan szerzett-e tapasztalatot az, aki nem iskolaszövetkezeten keresztül dolgozott?

Azoknak a megkérdezetteknek, akik sosem voltak iskolaszövetkezeti tagok, 53 százaléka semmilyen munkatapasztalattal sem rendelkezik. Kimagasló szám továbbá, hogy azoknak a fiataloknak, akik munkatapasztalatot szereztek, a még tanulók 73 százaléka, illetve a végzettek esetében 85 százaléka iskolaszövetkezeten keresztül szerezte a munkatapasztalatot. Iskolaszövetkezeten kívüli munkatapasztalattal a megkérdezettek 21 százaléka rendelkezik. Kücsön Gyula szerint ez azért fontos mutató, mert az általuk nyújtott szolgáltatás egy legális, szabályozott formája a munkavállalásnak. Az egyéb munkavállalási formák - alkalmi munka, családi vállalkozás, főállás - legalitása megkérdőjelezhető, vagy legalább is felvetődik a kérdés, hogy a munkaadó miért nem akarta megtakarítani a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. Iskolaszövetkezeten keresztül való foglalkoztatás során ugyanis a diákok után nem kell fizetni ezt a közterhet, csak az iskolaszövetkezet 15 százalékos működési költségét, amiért cserébe komplex szolgáltatás jár. "Ezek a számok azt a feltételezést erősítik bennünk, hogy az iskolaszövetkezeten kívül szerzett munkatapasztalat a feketemunka és a szabályozatlan jogviszony melegágya lehet, melynek során nincs biztosítva a fiatalok jogbiztonsága" - emelte ki Kücsön Gyula. Az elnök azt is hozzátette, hogy ez a nem megfelelő ismertségükből is adódhat. Ezt igyekeznek erősíteni, de a kormányzat is ösztönözhetné a foglalkoztatási forma népszerűsítését.

Miért választják a fiatalok az iskolaszövetkezetet?

A felmérés eredményei szerint a válasz nagyon egyszerű: mert 61 százalékuk nem talál máshol munkát. Az iskolaszövetkezet kifejezetten fiataloknak kínál munkalehetőséget egy kompletten szervezett vállalkozási formában, jogi garanciákkal. "A diákoknak nincs más dolguk, mint bemenni az irodába." A megkérdezett tagok 90 százaléka elégedett volt a kapott szolgáltatással. Az elnök szerint ez azért is szép eredmény, mert tulajdonképpen számukra nincs is már alternatíva.

"Az élet gyakorlati iskolái"

Két fontos funkciót említett Kücsön Gyula, melyek az iskolaszövetkezetek mellett szólnak. Ezek az intézmények javítják az öngondoskodás lehetőségét; a munkatapasztalat, a munkahelyi légkör ismerete révén pedig előnybe kerül a diákmunkás a későbbi álláskeresés során. A felmérés szerint a végzettek 58 százaléka gondolja így. "A fiatalok rajtunk keresztül megismerik saját magukat, képességeiket, fejlődik a személyiségük. Mondhatjuk: a szövetkezetek az élet gyakorlati iskolái" - hangsúlyozta az elnök. A még tanuló válaszadók 83 százaléka arra készül, hogy az iskolaszövetkezeten keresztül szerzett tapasztalat lesz a munkahelyi referenciája, a végzett diákoknak pedig 63 százaléka az iskolaszövetkezeten keresztül szerzett tapasztalatát jelölte meg önéletrajzában munkahelyi tapasztalatként. A végzettek 14 százaléka talált ott munkát, ahol korábban iskolaszövetkezeti tagként dolgozott. Illetve fontos adat még a megrendelők oldaláról: a cégek 89 százalékban előnyben részesítik azonos képzettség esetén az iskolaszövetkezeti munkatapasztalattal rendelkező jelentkezőket. Továbbá a megrendelők 59 százalékánál dolgozik olyan munkavállaló, aki korábban iskolaszövetkezeti tagként munkát végzett náluk.

Hogyan látják a partnercégek a szolgáltatást?

"A magyar szakképzési rendszerben kusza körülmények uralkodnak" - ezt mutatja, hogy a cégeknek összesen 23 százaléka vállalja fel azt az "adminisztratív nyűgöt", hogy szakmai gyakorlat keretében foglalkoztasson fiatalokat. Kücsön Gyula szerint ez azért is árulkodó szám, mert közben a vállalatok 58 százaléka nyilatkozta, hogy nyitott diákmunkás alkalmazására. Erre azonban nem a szakmai gyakorlatot és az iskolákkal kialakított kapcsolatot használják fel. Gazdasági szempontból a szövetség jelentős adatnak értékeli, hogy a megrendelők 90 százaléka jelenleg is üzleti kapcsolatban áll az iskolaszövetkezettel, ami az ügyfélmegtartási arány magas számára utal - elégedettek tehát a szolgáltatással. A cégek 63 százaléka nem foglalkoztat más formában diákokat.

"Nemcsak a gazdasági előny miatt választanak minket a megbízó cégek" - tette még hozzá az ISZOSZ elnöke. Úgy gondolja, komplex szolgáltatásuk miatt előnyösebb lehetőségeket kínálnak, mint egy munkaerő-kölcsönző cég. Megfelelő költségelszámolást biztosítanak: fizetni csak azét kell a partnernek, amiért a diák megdolgozott. Az adminisztrációt a szövetkezet végzi, a rugalmasság pedig teljes körűen biztosított, diákmunkást igény szerinti időtartamokra lehet alkalmazni.

Az ifjúsági garanciaprogram eszköze lehet

Dr. Fiák István, a DIÁKÉSZ elnöke a felmérés eredményeiből kiindulva, majd azokon túlmutatva felvázolta, milyen lehetőségek rejlenek az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásban, miként lehetne kormányzati segítséggel, az Európai Unió stratégiájába is beillesztve csökkenteni a fiatalkori munkanélküliséget.

Ez a jogi forma hungarikumnak tekinthető, speciális az egész világon. 1983 óta létezik, és annyira beágyazódott a magyar jogrendszerbe és társadalmi életbe, hogy évente 130 000 diáknak ad lehetőséget munkát találni szervezett, legális formában, saját vállalkozásának keretei között. Az iskolaszövetkezet az iskolaszövetkezeti tagok, diákok közös vállalkozása. Mindenkinek ugyanannyi részvénye és szavazati joga van. A diákok egy társas vállalkozás keretein belül tanulhatják meg iskolaéveik alatt, hogyan kell ilyen szinten együttműködni. Fiák István elmondta: 100 egység nettó áfa mentes bevételből 85 százalékot a munkában részt vevő tagok kapnak kézhez. Megjegyezte, nehéz lenne másik olyan vállalkozási formát találni, amely 100 egység bevételből 85 százalék jövedelmet kioszt.

A szövetségek az Országgyűlés felé fordulva kérelmezik, hogy építsenek ennek a jól bevált eszköznek az alkalmazására, és mint megoldást a fiatalkori munkanélküliségre, közvetítsék az EU felé. A DIÁKÉSZ és az ISZOSZ szerint a megoldás az lenne, ha a közterhek mentén adott kedvezményeket, melyeket az iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatottak élveznek, kitoldanák 25 éves korig. Amennyiben ezek a fiatalok munkatapasztalat szerzés céljából egy speciális hallgatói jogviszonyt kaphatnának 25 éves korukig, az iskolaszövetkezetek és partnercégeik munkatapasztalathoz tudnák juttatni őket, ha hallgatóként munkát vállalhatnának nappali tagozatos hallgatóként az iskolaszövetkezeteknél. Ez a megoldás nem igényel külön fejlesztést, beruházást, hiszen az iskolaszövetkezetek szinte azonnal be tudják illeszteni e speciális hallgatói csoportot partnereik kiszolgálásába. Így a fiatalok vagy az adott cégnél, vagy munkatapasztalatuk megszerzésével más vállalkozások számára értékes munkaerővé válnak, miközben költségvetési kiadás helyett legális munkavállalóként adót is fizetnek a szövetségek elképzelése szerint.

Dr. Fiák István szerint ezzel az iskolaszövetkezetek el tudnának látni egy olyan funkciót, melyet sajnos jelenleg senki nem lát el, csak a duális képzés próbál erre megoldást nyújtani. Ez a fajta eszköz a Magyarországon beruházást tervező cégeknek is vonzó lehet. Példaként említette a Mercedest. A vállalat beruházásának feltétele volt ugyanis, hogy a helyi oktatási intézményekbe "magával hozza" az általa jónak ítélt oktatási modellt. Az elnök szerint, ha a cégeknek nemcsak az iskola végéig lenne módjukban a fiatalokat szervezett és költségvetés által támogatott formában foglalkoztatni, hanem gyakornokként egészen 25 éves korig, akkor megvalósulna az a rendszer, amit a duális szakképzés próbál elérni.

Jogszabályi gát az iskolaszövetkezetek előtt

Dr. Fiák István fontosnak tartotta még megemlíteni, hogy jelenleg vannak olyan törvényi akadályok, amelyek nem teszik lehetővé, hogy minden hallgató számára elérhetők legyenek az iskolaszövetkezetek előnyei. A passzív féléves hallgatók, a felsőfokú oktatási intézmények master képzésének hallgatói és a végzős középiskolások a nem megfelelően összehangolt törvényi szabályozásnak köszönhetően ki vannak zárva a munka világából, mert a NAV nem fogadja el hallgatói státuszukat, és alkalmazásuk esetén őket főállású munkavállalóként kezeli, ami a veszélyeztetett korcsoport hátrányos megkülönböztetése. Ez a probléma egyszerűen megoldható lenne, ha a törvényben foglaltaknak megfelelően a hallgatói jogviszony igazolására minden hivatal elfogadná a diákigazolványt, mint közokiratot. Így minden akadály elhárulna az elől, hogy minden önmagáért tenni akaró diák számára biztosítva legyen az öngondoskodás és a munkatapasztalat szerzés lehetősége.