Egy számjegyű szja lehet a következő lépés

A minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből fakadó többletbevétel, valamint az ezzel járó állami többletkiadás nem éri el a járulékcsökkentéssel kieső összeget - mondta el a vg-nek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Akkor nullszaldós ez az akció, ha a járulékok mérsékléséből felszabaduló összeget egyrészt mindenki béremelésekre használja fel, és mindemellett a gazdaság is gyorsabban növekszik. Ebben reménykedünk, ezt várjuk, és ezt tartalmazza a prognózisunk is, hiszen 4,1 százalékra tesszük a jövő évi növekedést - fejtette ki.

Arra a kérdésre, hogy nem lett volna jobb korábban megcsinálni ugyanezt, Varga Mihály ezt válaszolta: Jobb lett volna. De most álltak össze a csillagok. Szükség volt a magyar gazdaság helyzetének stabilizálására, a fenntartható növekedés feltételeinek kialakítására, amit immáron mindhárom nagy hitelminősítő a befektetési kategóriába sorolt magyar minősítéssel ismer el. Kellett hozzá ezenkívül a kedvező nemzetközi gazdasági környezet is, és - nem utolsósorban - a munkaerőhiány megjelenése a gazdaságban. Ez a hatás tavaly még nem jelentkezett ennyire erőteljesen - mondta el a miniszter.

A lap megkérdezte, hogy a munkaerőhiány kialakulásában mennyi az állam felelőssége. Utalva arra, hogy a kormány a közmunkaprogrammal el is szívja a tartalékot. Erre a miniszter azt válaszolta, hogy a közmunkaprogram az első lépés ahhoz, hogy valaki visszakerüljön az elsődleges munkaerőpiacra: Az nem úgy működik, hogy valaki tíz év munkanélküliség után belép egy céghez és azonnal dolgozni kezd. Szükséges, hogy az állam segítse az integrációt, részben azzal, hogy visszaszoktat a munka világába, részben azzal, hogy átképzést nyújt. Ez lassú folyamat, ám az, hogy az érintettek 15 százaléka visszakerül a munkaerőpiacra nem jelent rossz arányt - mondta.

A miniszter a munkát terhelő elvonásoknál lát mozgásteret a csökkentésre: "ebben biztos vagyok" - mondta Varga. Az már kérdés, hogy a következő lépésben az szja-t kell-e csökkenteni, vagy még tovább szükséges mérsékelni a járulékokat - fejtette ki. Véleménye szerint: a társasági adót 9 százalékra vittük le, a járulékokban pedig elérjük a közép-európai átlagot, így a jövedelemadónál lenne érdemes csökkenteni. Nagyon bízom benne, hogy 2018-ban ez már reális kérdés lesz.

Végül elmondta: a jövedelemadó esetében az egy számjegyű egykulcsos rendszer a cél.

vg