Elemzők: Beindult az ár-bér spirál

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint múlt év decemberében 9,7 százalékkal nőtt a bruttó és nettó átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest. A tavalyi év január-decemberében a bruttó és a nettó átlagkereset 8,7 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest. 

Az előző évhez képest nem erősödött a prémium-kifizetés decemberben, ami a gazdaság teljesítményének tavalyi rekordmértékű növekedésének fényében mindenképpen különös volt - véli Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Ez a vállalati viselkedésben már a 2022-es költségnyomásra való felkészülésként értelmezhető, vagyis a prémiumok kifizetésén keresztül kívánnak majd a vállalatok költségeket mérsékelni az idei év folyamán, valamint erősebb átárazást hajtanak végre. 

Az ING Bank vezető elemzője 2022-ben a 20 százalékos minimálbér-emelés mellett nagyjából 15 százalékos átlagbér emelkedéssel kalkulál a bértorlódás enyhítése következtében. A bérköltségek emelkedésének inflációs hatása már jól érzékelhető volt a januári inflációs adatban, amely a korábbiakhoz képest háromszor erősebb év eleji átárazást mutatott, amely a termékek és szolgáltatások megszokottnál jóval szélesebb körét érintette. Vagyis - Virovácz Péter véleménye szerint - már láthatóvá vált Magyarországon az ár-bér spirál. Ez ellen pedig csak a monetáris és fiskális politika együttes erejével, közös szigorításával lehet küzdeni - hangsúlyozta.

Regős Gábort, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője rámutatott, hogy míg az előző hónapokban a versenyszférát kisebb bérnövekedés jellemezte, mint a közszférát, addig decemberre a két növekedési ütem kiegyenlítődött. Az év végi bónuszok sem okoztak érdemi változást a növekedési ütemben, azok emelkedése megegyezett a rendszeres bérekével. 

2022-ben az átlagbérek emelkedése a tavalyinál gyorsabb, kétszámjegyű lehet, amelyet a minimálbér és a garantált bérminimum erőteljes emelése mellett a járulékok csökkentése és a munkaerőhiány is segít. A reálbérek növekedését az erőteljes infláció visszafogja, de az még ennek ellenére is pozitív lesz, így a munkavállalók jövedelme átlagosan többet ér majd, mint a tavalyi évben - fejtette ki. A Századvég szakértője hangsúlyozta: a béremelések folytatására a gazdasági felzárkózás érdekében szükség van, különösen azon ágazatokban, ahol ez az elmúlt időszakban kevésbé volt jellemző.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki, hogy tavaly év végén is láthatóan erőteljes maradt a bérdinamika és további gyorsulás várható az idei évtől. A minimálbéremelések, a súlyosbodó munkaerőhiány, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremeléssel kell számolniuk a munkaadóknak. A teljes bérskála érdemben feljebb tolódhat és 13 százalékot elérő lehet az átlagbér emelkedése idén, a tavalyi 8,7 százalékos növekedés után. 

Ilyen mértékű béremelés tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett. Ez viszont akár elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, mikor az erőteljes inflációhoz erőteljes kereslet párosul. Az egyszeri transzfereknek köszönhetően idén a nettó bérek érdemben el fognak szakadni a bruttó szinttől és még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 10 százalék feletti éves reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami jelentős fogyasztásélénkítő erővel bír, és a fogyasztási oldalról támaszt ad az idei GDP-nek - mutatott rá a Takarékbank szakértője. 

Kiss Péter, az Amundi alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szintén kiemelte, hogy a friss kereseti adatok tovább erősíthetik az infláció elleni küzdelem fontosságát. A bérek növekedését legfőképpen az alacsony munkanélküliség, az egyes szektorokban újra felbukkanó strukturális munkaerőhiány, valamint az infláció tartós megemelkedése befolyásolja. A bérdinamika és az infláció közötti kapcsolat azonban kétirányú is lehet: a növekvő bérek tovább nyomhatják felfelé az inflációt. Egyrészt a megugró költségek miatt a vállalkozások dönthetnek a termékek és szolgáltatások árainak növelése mellett, másrészt a fogyasztók a megemelkedett jövedelmüket szívesebben költhetik el és növelik a keresletet. Ez a visszacsatolási mechanizmus az ár-bér spirál, amit minden jegybank, illetve anticiklikus gazdaságpolitikát folytató kormány igyekszik elkerülni. A következő havi adatban már láthatjuk a minimálbér-emelés hatását is, ami tovább erősítheti a folyamatokat - írta a szakértő.

Fotó: unsplash.com