Életveszélyes és szabálytalan az út közepén szórólapozni

A forgalmas útkereszteződésekben a járművek között gyalogosoknak tilos közlekedni, ezért 16-18 éves fiataloknak is, ám ez sok esetben nem zavarja azokat a megbízókat, melyek "autós szórólapozást" ajánlanak a nyári szünetre.

Május 27-én a Bajcsy-Zsilinszky út Deák tér előtti szakaszán "szórta be" egy középiskolás darázsmellényes fiú autónkba a Parking Kft. kiadványát, amely a parkolási rend változásáról tájékoztat. De nem csak az UV-B sugárzástól terhes hétfői és keddi napon rótták az utakat a parkolási rend hírvivői, ezen a héten összesen 130 ezer darab szórólapot osztanak ki a diákok: naponta 30-40 fő, két műszakban.

Járdasziget hiányában az úttest a munka helyszíne

A hatóságok tisztán látják, hogy a szórólapozók gyakorta fittyet hánynak a KRESZ-re, a munkaügyi és munkavédelmi szabályokra, de azt is tudják, hogy általában nem ők sodorják magukat veszélybe. Budapest legforgalmasabb és ezért szórólapozás tekintetében legkedveltebb kereszteződéseiben - kevés kivételtől eltekintve - nincs megfelelő járdasziget, ezért a feladat nem oldható meg biztonságosan, a KRESZ szabályainak betartásával. Nem marad más, csak az úttest, mivel a megrendelést teljesíteni kell.

A munkavállaló a szabálytalan

Teljesítik is, és ha lebuknak a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közlekedésrendészetének intézkedése után, ők lesznek a szabálysértők. Szécsi Tibor, a BRFK rendőr őrnagya azt nyilatkozta lapunknak, hogy csak a közlekedési kihágást büntethetik, a munkáltató adatait soha nem kérik el. Információink szerint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) lehetőségei is korlátozottak, mivel a munkáltatókkal szemben járnak el, ha a dolgozók munkaügyi és munkavédelmi jogai sérülnek. Ezért látjuk nap mint nap, hogy fiatalok elsősorban személyautó-forgalmazó multik hirdetéseit osztogatják a benzingőzben. Az autós szórólapozást kiadó munkáltató a biztonság kedvéért levédi magát, pl. a KRESZ szabályainak betartásáról szóló tájékoztatási kötelezettség meglétét igazolja egy szerződéssel, és ha netán maradandó egészségkárosodást szenvednének vagy közlekedési baleset érné munkavállalóit, akkor az már nem az ő felelőssége.

A parkolási rendszer változásáról szóló munkát a DMS Diákmunka Kft. vállalta el, természetesen felhívta a figyelmet a KRESZ szabályainak betartására, és erről nyilatkozatot íratott alá a diákokkal. Kérdésünkre az iskolaszövetkezet képviseletében Sőrés Zoltán ügyvezető elmondta, hogy a diákoknak a járdaszigetről kell szórólapozniuk, és felvetésünkre, hogy ez másként is van, azt az ígéretet tette, hogy utánanéznek.

Tájékoztattuk a Parking Kft. kommunikációs igazgatóját is, mi módon terjesztik a cég kiadványát. Volly György felhívta a figyelmünket arra, hogy az iskolaszövetkezet tájékoztatta a szórólapozókat a KRESZ szabályainak betartásáról. Hozzátette, hogy a Parking Kft. nem maga végezte a kampány szervezését, a feladatot kiadta egy szakértő cégnek, velük lehet kapcsolatban az iskolaszövetkezet, ezért erről a kérdésről nem tud nyilatkozni.

Következményekkel jár az autós szórólapozás

Magyar sajátosság, hogy a megbízói, munkáltatói oldal szereplői általában nem gondolják végig, milyen következményekkel járhat az autós szórólapozás, a diákok felelősségét hangoztatják, miközben a munkavégzés helyszínét úgy jelölik ki, hogy nem képesek biztosítani a dolgozók jogszabályoknak megfelelő foglalkoztatását, vagy egészségügyi és testi épségét sem. A "felsőbbség" hangja szerint "a fiatalok már csak ilyenek, nem lehet megvédeni őket attól, hogy napi 5-6 órában pár száz forintos órabérért robotoljanak a tűző napon, a benzingőzben, és még felelőtlenek is, hogy néha az úttestre lépnek, amikor csak járdaszigetről szórólapozhatnának." A jövő biztosan szebb lesz, de míg szárnyaik nem nőnek, mégiscsak az úttesten fognak szlalomozni a forgalom közepén.

Van, ahol másként csinálják

Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója elmondta, hogy iskolaszövetkezetükben a diákoknak autós szórólapozós munkát nem lehet közvetíteni. Körüljárták a témát, és úgy döntöttek, hogy nem lenne ildomos, ha a jogszabályok ellenében diák tagjaik ilyen tevékenységet végeznének.

E döntés mögött vélhetően ugyanazok az érvek állnak, mint az autós szórólapozás híveinél, csak más előjellel: a munkavédelmi hatóság nem tud fellépni az egyénnel szemben, ha rendben van a munkaszerződése, a rendőrség pedig csak KRESZ-szabálysértőként állíthatja be azt, aki az úttestre lép, de a megbízó céggel nem tehet semmit. Itt van egy hézag a hatóságok működése között, ami úgy tűnik, a felelős munkáltatókat elriasztja attól, hogy munkatársaikat veszélyeztessék.

A déli verőfényben szórólapozókkal elbeszélgettünk egy kicsit a "Bajcsy-n", megkérdeztük, hogy kifogástalannak és szabályosnak tartják-e a munkájukat. "Ha itt van a rendőr, akkor csúnyán elküld. Ma reggel is mondták, hogy 9-ig vagyunk itt, srácok, addig menjetek egy lámpával lejjebb, mert ott nem látunk, és akkor nem szólunk. Meg lehet oldani ezt is. Még nem büntettek meg közülük senkit." A rendőrség sok esetben először csak szól, azután előállíthatja, aki folytatja a szabálysértést, de ez ritkán fordul elő, mert a helyszínelő közlekedési rendőr előtt is világos, hogy igazságtalan a szórólapozót büntetni a munkáltatója helyett 3-tól 20 ezer forintig. A szórólapos "fiúk" különben elég kapósak, mint elmondták, több ajánlatot is kaptak már autósoktól, hogy vállaljanak hasonló munkát.

A Parking Kft. szórólapján az áll, hogy "a parkolásidíj-fizetés (...) elsődleges célja nem a bevételszerzés, hanem az autók távoltartása, ezzel a környezet védelme, a zaj-és légszennyezettség csökkentése, valamint az életminőség javítása." Most képzeljünk el ehhez a szöveghez egy megfelelő reklámarcot, biztosan nem egy benzingőzt nyelő tizenéves lesz az.

Több milliós bírságok

Az OMMF munkatársai 2008 nyarán Budapesten rendőrökkel és közterület felügyelőkkel hajtottak végre akciót. Ez alkalommal naponta mintegy 15-20 kereszteződésben ellenőrizték a szórólaposztó diákok tevékenységét. A helyszíni ellenőrzések során több esetben az általában személyazonosító iratokkal sem rendelkező diákok csak annyit nyilatkoztak, hogy ismeretlen személytől (vagy alkalmi ismerőstől) 1000-1500 forintot kaptak a tevékenység elvégzéséért, és munkaszerződéssel nem rendelkeznek.

A munkavédelmi hiányosságok általánosságban a következők voltak:

a védőital juttatás nem történt meg,

munkaszüneteket nem iktattak be,

a pihenőidő eltöltésére megfelelő területet/helyet nem jelöltek ki,

a diákok munkavédelmi oktatásban nem részesültek.

Az országos ellenőrzés sorozat keretein belül sok száz szórólap osztó fiatal foglalkoztatásának körülményeit vizsgálták az OMMF felügyelői. A kiszabott bírságok összege több millió forintot tett ki.

A hétről-hétre ismétlődő ellenőrzések hatásának tulajdonítják azt, hogy változni kezdett a szórólaposztás technikája. Az úttesttel szemben előnyben részesítették a járdaszigeteket, a rendezvényhelyszíneket, valamint az élénkebb gyalogosforgalommal bíró közterületeket a szórólapozók.

Általános tapasztalat, hogy a regisztrált iskolaszövetkezeteknél dolgozó fiatalok foglalkoztatásának jogszerűsége, biztonsága kevesebb esetben csorbul. A diákszövetkezetek között már van, amelyik egyáltalán nem közvetít ki munkaként úttesten történő szórólapozást. E gyakorlat elterjedése nagyban hozzájárulna a helyzet javulásához.

Hatóságok: korlátozott lehetőségek

Ugyanakkor, a közúti szórólapozás gyakorlatának visszaszorításában az OMMF lehetőségei korlátozottak. Vagyis, a munkaügyi és munkavédelmi szabályok megszegésével foglalkoztatott, KRESZ-szabályokat sértő szórólapozóknál csak azt lehet elérni, hogy a munkaügyi és munkavédelmi szabályok tiszteletben tartásával végezzék munkájukat. A munkaügyi és munkavédelmi szabályok maradéktalan megtartása nem garantálja azt, hogy a szórólaposztás a KRESZ szabályainak is teljes egészében meg fog felelni. Vagyis, éppen a tevékenységgel járó legnagyobb veszélyforrás, a közúton való szabálytalan tartózkodás megszüntetésére, közvetlen szankcionálására nincs hatásköre a felügyelőségnek. Az e tekintetben hatáskörrel bíró rendőrséggel együttműködve csupán arra van lehetősége, hogy tájékoztassa a rendőrhatóságot az észlelt szabálytalanságokról. A munkavédelmi hatóság és a rendőrhatóság intézkedései között nincs okozati összefüggés.

Mindkét hatóság köteles a rá irányadó jogszabályoknak megfelelően, a törvényben meghatározott előfeltételek fennállása esetén a hatáskörében álló szükséges intézkedéseket megtenni. A munkavédelmi bírság és a szabálysértési bírság külön jogszabályok által megállapított, eltérő szabályszegések esetén alkalmazandó, egymástól függetlenül kiszabható szankció, így a rendőrhatóság intézkedésének nem lehet előfeltétele az, hogy pl. az adott közlekedési szabálysértést elkövető diákszövetkezettel szemben az OMMF a munkavédelmi követelmények megszegése miatt azt megelőzően fellépjen.