Nem csupán beugró munkaerő - diákok és nyugdíjasok a munkapiacon

A demográfiai előrejelzések szerint mindössze öt éven belül, 2030-ra 300 ezer fővel csökkenhet a munkaképes korú lakosság száma, így a munkaerőtartalékok minél hatékonyabb mozgósítása szükségszerűnek tűnik. Mint Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet elnöke megfogalmazta: „A Humán Centrum HR szolgáltató cégcsoportnál fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy ők ma már nem csupán beugró munkaerőt jelentenek, hanem a munkahelyi közösségek értékes és állandó tagjai lehetnek – olyan munkatársak, akik stabilitást és friss szemléletet hoznak a mindennapi működésbe, és akikre hosszú távon is lehet építeni.”

Jelenleg 158 ezer nyugdíjas vállal munkát, ugyanakkor ebben a csoportban van még bőven potenciál. Ráadásul a nyugdíjasok munkavállalását bátorítja, hogy a nyugdíjuk mellett vállalhatnak munkát és a munkabérből a személyi jövedelemadón kívül nem kell további járulékokat fizetniük. 

Tóth Rozália, a Prohuman Diákmunka igazgatósági tagja szerint a diákok mozgósíthatósága erősödött, köszönhetően a 25 év alattiak szja-mentességének is. Mint mondta, tapasztalataik szerint nőttek a ledolgozott óraszámok. Hangsúlyozta: „Viszont nem tartalékként tekintenék rájuk, ők már sokkal inkább aktívan részei a munkavállalói állománynak Magyarországon és mint forrás, természetesen ők is végesek.”

Margitics Ákos, a WHC Szövetkezeti-szolgáltatások üzletágvezetője szerint ráadásul jó komplementere egymásnak a két korcsoport: „a nyugdíjas- és diákmunka remekül ki is egészítik egymást, a két korcsoport időbeosztásából adódó eltérés miatt”, ráadásul alkalmazásuk a cégek többi, állandó munkavállalójára is jó hatással van, mert a foglalkoztatásukkal könnyebb megoldani a szabadságokat, túlórákat vagy éppen a különösen nagy leterheltséget jelentő időszakokat.

EFO változás - növekvő igény a diákmunkára

A diákok foglalkoztatására azért is nőhet az igény idén, mert jelentősen megemelkedtek az egyszerűsített foglalkoztatás költségei (közterhek), és az így történő foglalkoztathatóság éves időkerete is csökkent (120 nap). Így számos munkáltatónál, ahol különösen idénymunkák miatt növekszik a kapacitásigény, például nyáron, az egyszerűsített foglalkoztatás helyett a diákmunkások és az iskolaszövetkezetek felé fordulhat, mert költséghatékonyabb és rugalmasabb megoldást jelenthet az ő munkába állításuk. 

A szakemberek abban egyetértenek, hogy a munkáltatók egyre inkább figyelembe veszik a diák és a nyugdíjas munkavállalók igényeit és szükségleteit is. Tóth Rozália szerint továbbra is a versenyképes bérezés és a rugalmas munkaidő a legfontosabb ezen munkavállalók számára. Így a rövidebb műszakok, rugalmas beosztás, buszjáratok is lehetnek döntőek a munkahelyválasztásnál - erősíti meg Margitics Ákos. Ugyanakkor Göbl Róbert azt a tapasztalatot is kiemeli, hogy sok munkáltató még mindig jellemzően heti 25-35 órára keres leggyakrabban munkaerőt, miközben ez gyakran túl magas elvárásnak bizonyul, főleg azon diákok és nyugdíjasok körében, akik inkább csak heti 10–20 órában vállalnának munkát.

Diákmunka órabérek 2025-ben

A WHC területi bontásban a béreket a következőképp látja: 

• Vidéken bruttó 1800-2100 Ft, 

• Budapesten és kiemelt területeken (pl. Balatonon) bruttó 2000-2200 Ft, 

• szellemi munkák esetén: bruttó 2200-2500 Ft, (a felső határhoz egyéb skillek is kellenek, pl.: nyelvtudás vagy tapasztalat).

A Mind-Diák Szövetkezet országos felmérése alapján: 

• 2025-ös nyári szezonban a diákmunka-órabérek bruttó 1700 és 2500 forint között mozognak majd – az átlag pedig 2000 forint körül alakul. 

• A minimum továbbra is a mindenkori minimál órabérhez igazodik: ez bruttó 1 672 Ft, középfokú végzettséget, érettségit igénylő munkák esetén pedig 2005 Ft/óra. Ugyanakkor ennek a többszörösét is megkereshetik a diákok, ha például jogosítvánnyal, speciális szaktudással vagy nyelvtudással rendelkeznek.

• A gyakornoki pozíciók továbbra is a legjobban fizető lehetőségek közé tartoznak: 25 év alatti fiatalok ezekben a munkakörökben bruttó 2005 és 2500 forint közötti órabérre számíthatnak, amely az szja-mentességnek köszönhetően teljes egészében nettó jövedelemnek számít.  

• Ezen belül: 

• a mérnöki és pénzügyi területeken 2000–3000 forintos óradíjak a jellemzőek,

• míg az IT-szektorban nem ritkák a 3000–4000 forintot vagy azt meghaladó bérek sem, különösen specializált projektfeladatok esetén. 

• Ezzel szemben a könnyű fizikai vagy adminisztratív munkakörökben dolgozó diákok általában 1700–1900 forint közötti órabérre számíthatnak.

A Prohuman Diákmunka a negyedévenként elkészített régiós kutatásaikra támaszkodva azt írta, hogy a bérekben nagyobb ugrás alapvetően az év elején, általában a minimálbéremeléshez kapcsolódóan következik be. De ezen kívül is történhet változás, például, kiugrást jelent amikor egy nagyobb cég versenyelőnyt remélve feljebb tolja a saját béreit és a többi piaci szereplő erre reagálva leköveti. Erre azonban nem számítanak ebben a negyedévben a gazdasági folyamatok miatt. Attól függően mik az elvárások a pozícióban 1672/2005 HUF órabértől egészen 3500-ig is ajánlhatnak a cégek bérezést.

Népszerű területek diákoknak

A szezonális munkák a korábbi évekhez hasonlóan a kereskedelem, a turizmus és a vendéglátás területén a legjellemzőbbek a diákmunkások számára. Kiemelt terület ilyenkor a Balaton környéke, illetve a strandok, hotelek, élményfürdők, fesztiválok kínálnak egyre nagyobb számban munkát a diákok számára. 

A teljesség igénye nélkül, néhány munkakör: fagyi- és bárpultos, gyorséttermi kisegítő, pénztáros, árufeltöltő, promóter, recepciós, reggeliztető, hostess, animátor, takarítás, könnyű fizikai munkák, mint csomagolás és rakodás. 

A Prohuman Diákmunka szakértője a hosszú távú szellemi pozíciókban lát egy trendváltozást: „az IT és mérnöki vonal még mindig erős - de a verseny is megerősödött a jelöltek között, egyre több a speciális nyelvtudást igénylő gyakornoki pozíció, kiemelten a francia és német nyelvtudás kapós - itt kevesebb a jelentkező és magas a főállásba átlépők aránya”.

Népszerű területek nyugdíjasok számára

Margitics Ákos, a WHC szövetkezeti-szolgáltatások üzletágvezető szerint a leggyakrabban az alábbi területekre keresnek nyugdíjasokat:

• kereskedelmi (pl.kasszázás) 

• operátori munkakörök, 

• könnyű fizikai munkák a logisztikában, 

• takarítás. 

Tóth Rozália, a Prohuman Nyugdíjasmunka igazgatósági tagjának példái között a következők szerepelnek: 

• Közvélemény-kutatás

• Telefonos ügyfélszolgálat

• Irodai adminisztrációs feladatok

• Takarítói munkakörök

Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet elnöke a következő területeket emelte ki:

• A kereskedelem és vendéglátás területén: pénztáros, bolti kisegítő, konyhai segítő vagy felszolgáló, 

• a könnyű fizikai munkakörök: takarítás, árufeltöltés, kertészeti feladatok, szociális gondozás. 

• A magasan képzett nyugdíjasok, például mérnökök, bérszámfejtők, programozók, orvosok vagy könyvelők, szintén keresettek. 

• Emellett hiányszakmákban – például villanyszerelőként, lakatosként vagy asztalosként – is komoly igény mutatkozik a több évtizedes tapasztalattal rendelkező 60 év feletti szeniorokra és nyugdíjasokra.

Göbl Róbert megjegyezte, az is gyakori, hogy a nyugdíjasokat az állami szektorban, főleg az oktatás és az egészségügy területein visszafoglalkoztatják. 

A szövetkezeti foglalkoztatók hangsúlyozták, azt a tapasztalatukat, hogy a nyugdíjas dolgozók beilleszkedése általában nem jelent problémát, hiszen tapasztalt, „veterán" munkavállalókról van szó, akik tisztában vannak a munkahelyi elvárásokkal. Ezen kívül sok esetben számukra kifejezetten előnyös, hogy újra közösségbe kerülhetnek, van hova tartozniuk, hasznosnak érezhetik magukat. Mindez fontos számukra a plusz kereset mellett, emelte ki Margitics Ákos. 

Tóth Rozália néhány kihívást is megemlített, amelyek előfordulhatnak a nyugdíjasok foglalkoztatása kapcsán:

• Előítéletek vagy korábbi negatív tapasztalatok a közvetlen vezető részéről – különösen akkor, ha a vezető fiatalabb és kevésbé tapasztalt a generációk közötti együttműködés terén.

• Anyagi kényszer miatt előfordulhat, hogy a nyugdíjas olyan munkát vállal el, amely egészségi állapota miatt fizikailag megterhelő vagy hosszú távon nem fenntartható.

Ugyanakkor általános pozitív tapasztalás a szakemberek részéről, hogy azok a munkáltatók, akik kifejezetten nyugdíjas munkaerőt keresnek törekszenek arra, hogy számukra megfelelő munkakörülményeket teremtsenek, megfelelő feladatokat adjanak, odafigyelve a korosztályi igényekre, mint például a rugalmas beosztás, részmunkaidő, nem mindennapos munkavégzés vagy könnyen megközelíthető munkavégzési helyszín. 

A vállalkozások azért is szívesen foglalkoztatnak nyugdíjasokat, mert megbízhatók, pontosan és lelkiismeretesen végzik a munkájukat, jellemzően jó munkamorállal rendelkeznek, kitartóak, jól tűrik a monotonitást és elkötelezettek. Vagyis a megfelelően kialakított munkakörök, a kölcsönös nyitottság és alkalmazkodókészség hosszú távú kapcsolatot jelenthet a munkáltató és a nyugdíjas között. 

Nyitókép Freepik