Elképesztően megugrottak a kormány munkaerő-piaci kiadásai

A hivatalos adatok szerint a koronavírus hazai megjelenése óta, márciustól napjainkig több mint 112 ezren veszítették el az állásukat. A valós szám azonban ennél jóval magasabb lehet, mivel nem mindenki regisztráltatja magát álláskeresőként a munkaügyi hivataloknál.

A passzív munkaerő-piaci kiadásokra szánt előirányzat idei 83 milliárdos előirányzatának 83,2 százalékát már el kellett költenie a kormánynak, ez kicsivel több mint 69 milliárd forintot jelent.

A kasszát a június havi tételek terhelték meg rendkívüli és eddig még talán nem látott mértékben. A havi adatok alapján csak a hatodik hónapban 29,4 milliárd forintot fordított a kormány passzív kiadásokra. Ez olyannyira kiugró tétel, hogy 2006-ig visszamenőleg egyetlen hónapban sem volt még csak hasonló nagyságú kiadás sem ezen a soron - írja az Mfor.

A passzív munkaerőpiaci kiadásokra szánt előirányzat foglalja magában az álláskeresési járadékot, a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, az ellátások megállapításával kapcsolatos útiköltség-térítést és az ellátásokkal összefüggő közvetlen költségeket.

Mivel már csak 14 milliárd forint áll a kormány rendelkezésére ezen a soron, ebből az következik, hogy egy átlagos hónap kiadásai még fedezhetők, de még egy újabb júniusi hónapra kevés lenne az összeg - elemez az Mfor.

Mivel azonban a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül az álláskeresési ellátás egy felülről nyitott előirányzat, azt szükség esetén anélkül is túllépheti a kormány, hogy a költségvetés módosítását kezdeményezné, melyet a parlamenttel kellene elfogadtatnia.