Ennyivel csökkentek átlagosan a reálbérek
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatJanuár-augusztusban a bruttó átlagkeresetek 4,7, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Augusztusra azonban 6 százalékos inflációt jelentett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), így a családi adókedvezmény nélkül számított reálkereset 4,6 a versenyszférában 2,2 százalékkal csökkent.
Január-augusztusban a bruttó átlagkeresetek 4,7, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a 4,7 százalékkal szemben 6,3 százalékkal nőttek a bruttó keresetek az első nyolc hónapban a múlt év azonos időszakával összevetve.
A nemzetgazdaságban - a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 505 forint volt az első nyolc hónapban. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január-augusztusban átlagosan 5,6 százalékkal - ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,3 százalékkal - haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye 4,1 százalékkal nőtt.
Augusztusban a bruttó átlagkereset 214 697 forint volt, 3,8 százalékkal több mint egy évvel azelőtt, a nettó kereset 1,1 százalékkal volt magasabb és 138 663 forint volt. A versenyszférában 6,6 százalékos bruttó és 3,6 százalékos éves nettó kereset-növekedést mért a KSH.
Augusztusra 6 százalékos inflációt jelentett a hivatal, így a családi adókedvezmény nélkül számított reálkereset 4,6 a versenyszférában 2,2 százalékkal csökkent.
Augusztusban a havi prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli rendszeres keresetek a versenyszférában 7,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, 0,1 százalékponttal lassabban emelkedtek, mint az előző hónapban. Az első negyedévben 8,6, az első félévben 8,4 százalékos növekedést jelzett ez a mutató. A költségvetési szektorban augusztusban 4,4, az első nyolc hónapban 4,1 százalékkal nőttek a rendszeres bruttó jövedelmek a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. Január-augusztusban a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 58 százaléka átlagosan 10.200 forint - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, ami 1,7 százalékponttal lassította bruttó keresetek csökkenését a szektorban.
A közfoglalkoztatottak létszáma az előző hónapokhoz hasonlóan 106 ezer fő volt augusztusban és 85 ezer 600 az első nyolc hónap átlagában, egyformán másfélszerese az egy évvel korábbi létszámnak. Az augusztusi 72.733 forintos közfoglalkoztatotti átlagkereset 10,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Az első nyolc hónapban a legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (461.300 forint), ezt az információ és kommunikáció (408.200 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (393.600 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 ezer forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (151.200 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (159.800 forint) ágakban dolgozók kerestek.
Augusztusban a feldolgozóiparban 7,7, a mezőgazdaságban 7,4 az építőiparban viszont csak 2,1 százalékkal voltak magasabb bruttó bérek mint egy évvel azelőtt.
A vállalkozó szférában tovább csökkent az alkalmazottak létszáma, 1,828 millióan dolgoztak, 45 ezerrel (2,4 százalékkal) kevesebben mint tavaly augusztusban. A közfoglalkoztatottak nélkül számítva a közszférában foglalkoztatottak száma 12.300 fővel (1,8 százalékkal) 655 ezerre csökkent.
A nemzetgazdaságban - a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 505 forint volt az első nyolc hónapban. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január-augusztusban átlagosan 5,6 százalékkal - ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,3 százalékkal - haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye 4,1 százalékkal nőtt.
Augusztusban a bruttó átlagkereset 214 697 forint volt, 3,8 százalékkal több mint egy évvel azelőtt, a nettó kereset 1,1 százalékkal volt magasabb és 138 663 forint volt. A versenyszférában 6,6 százalékos bruttó és 3,6 százalékos éves nettó kereset-növekedést mért a KSH.
Augusztusra 6 százalékos inflációt jelentett a hivatal, így a családi adókedvezmény nélkül számított reálkereset 4,6 a versenyszférában 2,2 százalékkal csökkent.
Augusztusban a havi prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli rendszeres keresetek a versenyszférában 7,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, 0,1 százalékponttal lassabban emelkedtek, mint az előző hónapban. Az első negyedévben 8,6, az első félévben 8,4 százalékos növekedést jelzett ez a mutató. A költségvetési szektorban augusztusban 4,4, az első nyolc hónapban 4,1 százalékkal nőttek a rendszeres bruttó jövedelmek a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. Január-augusztusban a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 58 százaléka átlagosan 10.200 forint - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, ami 1,7 százalékponttal lassította bruttó keresetek csökkenését a szektorban.
A közfoglalkoztatottak létszáma az előző hónapokhoz hasonlóan 106 ezer fő volt augusztusban és 85 ezer 600 az első nyolc hónap átlagában, egyformán másfélszerese az egy évvel korábbi létszámnak. Az augusztusi 72.733 forintos közfoglalkoztatotti átlagkereset 10,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Az első nyolc hónapban a legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (461.300 forint), ezt az információ és kommunikáció (408.200 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (393.600 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 ezer forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (151.200 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (159.800 forint) ágakban dolgozók kerestek.
Augusztusban a feldolgozóiparban 7,7, a mezőgazdaságban 7,4 az építőiparban viszont csak 2,1 százalékkal voltak magasabb bruttó bérek mint egy évvel azelőtt.
A vállalkozó szférában tovább csökkent az alkalmazottak létszáma, 1,828 millióan dolgoztak, 45 ezerrel (2,4 százalékkal) kevesebben mint tavaly augusztusban. A közfoglalkoztatottak nélkül számítva a közszférában foglalkoztatottak száma 12.300 fővel (1,8 százalékkal) 655 ezerre csökkent.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?