Ezek a legnépszerűbb cafeteriák

A több, mint 30 000 munkavállaló nyilatkozata alapján készült elemzés szerint 2013-ban a SZÉP-kártya 28 százalék feletti részesedésével megőrizte vezető helyét, az Erzsébet-utalvány pedig szorosan felzárkózott mögé. Az étkezési célú juttatások mértéke együttesen ismét az 50 százalékot közelíti, míg nyugdíjpénztári juttatást egyre kevesebben választanak. A legnagyobb súlyú adómentes juttatás a lakáscélú támogatás.

Érdemes felidézni, hogy 2011 év végén gyökeresen megváltozott a béren kívüli juttatások szabályozása; az ilyen juttatások közterhe (a kedvezményes értékhatárokon belül) 19,04 százalékról 30,94 százalékra növekedett, megszűnt az üdülési csekk, megjelentek a SZÉP-kártyák illetve az Erzsébet-utalvány, és ezzel teljesen átrendeződött az utalványszolgáltatók piaca.

Ehhez képest a 2013-as év már csak kisebb változásokat hozott. A legjelentősebb ezek közül az, hogy - nem éppen örömteli módon - a juttatások közterhe 35,7 százalékra növekedett.

Az Erzsébet-utalvány kibocsátója, a Nemzeti Üdülési Szolgálat januárban ugyan három új termékét, az iskolakezdési-, az ajándék- és szabadidő utalványt is bejelentette, ez azonban túl későnek bizonyult ahhoz, hogy érdemi hatást gyakoroljon az idei évre vonatkozóan.

A SZÉP-kártya továbbra is az élen, az Erzsébet-utalvány pedig begyűjtötte az "elvándorolt étkezési pénzeket. Az Erzsébet-utalvány a tavalyi 5. helyről egyenesen a 2. helyre száguldott, kevéssel maradva csak le a SZÉP-kártya mögött. Ez azért is meglepően jó eredmény, mert míg SZÉP-kártyát éves szinten akár 450 000 Ft értékben lehet igényelni étkezés mellett szállásra és szabadidős tevékenységre is, addig a hagyományos étkezési Erzsébet-utalványt legfeljebb 96 000 Ft értékben kizárólag étkezésre használhatjuk.

Az Egészségpénztár, Helyi közlekedés, majd a Nyugdíjpénztár következik a népszerűségi sorban, mindegyikük súlya csökkent tavalyhoz képes, különösképpen a két pénztáré. Észrevehető, hogy az Erzsébet-utalvány elsősorban a pénztárak rovására tudott idén erősödni.

A 6. helyre erősödött a sorrendben a Lakáscélú támogatás, amely népszerűsége megnégyszereződött ugyan tavaly óta, de még így is 1,5 százalék alatt maradt. Tudvalévő, hogy lakáscélú támogatást kevés munkáltató biztosít, és a munkavállalóknak is csak a töredéke él a lehetőséggel; az előkelő 6. helyezés annak köszönhető, hogy az érintett munkavállalók azonban magas összegeket fordítanak erre a juttatásra. Érdemes megjegyezni, hogy a Lakáscélú támogatás a legnépszerűbb adómentes juttatás idén.

A 7. helyezett Ajándékutalvány 1 százalékos eredményével idén már megelőzi a tovább gyengülő, adókedvezményét korábban elvesztő Melegétel utalványt.

Említést érdemel még, hogy a szintén adómentes Egészségbiztosításnak sok szakember szép jövőt jósol az utóbbi időben, ennek ellenére ennek a juttatásnak idén sem sikerült a legnépszerűbb 15-be kerülni.

Az étkezési célú felhasználás igen magas, 50 százalékot közelítő súlya persze nem csoda, hiszen köztudott, hogy az étkezési jellegű juttatásokat tudják a munkavállalók leginkább és leggyorsabban felhasználni, ráadásul ez a juttatás idén már négy különböző formában is igénybe vehető. Ezzel szemben a Nyugdíjpénztár súlya viszont jelentősen csökkent és két helyet lépett vissza a tavalyi értékhez képest.

A SZÉP-alszámlák megoszlása is az étkezések elsődlegességét tükrözi, hiszen idén vendéglátás alszámlára érkezett a SZÉP-juttatások közel kétharmada (63 százalék). Ténylegesen azonban még ennél is nagyobb lehet az étkezés aránya, ha figyelembe vesszük, hogy a szálláshely alszámla egyenlege szálláshelyen való étkezésre is felhasználható.