Fedezze fel a munkaerőpiac digitális lehetőségeit és jogait!

Bejelentett munkaviszony lekérdezése

Magyarországon a bejelentett munkaviszony körülményeit számos jogszabály és rendelet szabályozza. A munkavállalók és munkáltatók közötti munkaviszonyt a munkaszerződés rögzíti, amely tartalmazza a munkavégzés alapvető feltételeit és körülményeit, valamint a munkaviszony kezdetének napját. A munkavállaló foglalkoztatását legkésőbb a munkába állás előtt be kell jelenteni, a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését pedig az azt követő nyolc napon belül kell teljesíteni.

A munkáltatónak az alábbi adatokat kell bejelentenie a munkavállalóról:

•     az alkalmazott családi és utónevét,
•     adóazonosító jelét,
•     születési idejét,
•     biztosítási jogviszony kezdetét, a jogviszony kódját,
•     biztosítási jogviszonyának megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát,
•     a heti munkaidejét,
•     a FEOR számát.

Amikor egy új biztosítási jogviszony létrejön, a munkavállalónak át kell adnia az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) igazolványát a munkaadónak. Amikor a munkaviszony véget ér, a munkaadó kötelezettsége, hogy bejegyezze a munkaviszony megszűnését az igazolványba, és azt a munkaviszony befejezésének napján átadja a távozó munkavállalónak. Általában az OEP igazolvány tartalmazza a korábbi munkajogviszonyok adatait is.

Az állampolgároknak elektronikus úton a bejelentett munkaviszony lekérdezése ügyfélkapun keresztül lehetséges. Ennek során tájékozódhatnak arról, hogy a munkáltatók eleget tettek-e a bejelentési kötelezettségüknek, milyen munkaidőben történik a foglalkoztatás, és mennyi járulékot fizetnek a munkavállaló után. Ez alapján kiderül, hogy biztosítva volt-e a munkavállaló a foglalkoztatás ideje alatt.

Magyarországon az összes munkahely és munkaviszony lekérdezése az Ügyfélkapun keresztül a következő lépésekkel végezhető el:

1. Be kell lépni a személyes Ügyfélkapuba a magyarorszag.hu weboldalon.

2. Bejelentkezés után ki kell választani az' Összes ügyleírás' menüpontot.

3. A keresőbe be kell írni, hogy 'Biztosítotti jogviszony lekérdezés'.

4. A rendszer átirányul az adatokat kezelő oldalra, ahol megtekinthető a korábban bejelentett biztosítotti jogviszony adatai

Az összes munkaviszony lekérdezését követően a rendszer megjeleníti a korábbi és jelenlegi munkáltatók neveit, nyilvántartási számaikat, a munkakörök FEOR számait, a munkaviszonyok időtartamait, valamint a biztosítási jogviszonyok kezdeti dátumait. Az információk időrendben kerülnek bemutatásra, és a lekérdezés eredménye PDF formátumban is letölthető.

Ez az ügyintézés díjmentes, és segítséget nyújt abban, hogy ellenőrizhetővé váljob a munkaviszony hivatalos státusza. Amennyiben eltérés mutatkozik a valós adatokhoz képest, azt azonnal jelezni kell az elektronikus szolgáltatási felületen.

Álláskeresési járadék

Magyarországon az álláskeresési járadék egy olyan ellátás, amelyet az álláskeresők igényelhetnek, ha megfelelnek bizonyos jogosultsági feltételeknek. Az álláskeresési járadék célja, hogy átmeneti anyagi támogatást nyújtson azoknak, akik elveszítették állásukat és aktívan keresnek új munkalehetőséget

Az álláskeresési járadékra való jogosultság alapvető feltételei a következők:

•  Az álláskeresőnek az igénylés előtti három évben legalább 360 nap jogosultsági idővel kell rendelkeznie, vagyis 12 hónapig foglalkoztatva volt

•  A jogosultsági idő az az időtartam, amikor a munkavállaló folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik.

•  A jogosultsági időbe beleszámítanak az egyéni vagy társas vállalkozásban eltöltött időszakok, valamint a közfoglalkoztatásban töltött idő is.

Az álláskeresési járadék megállapítása az álláskereső lakcímének (lakóhelyének vagy tartózkodási helyének) megfelelő járási (vagy fővárosi kerületi) hivatal foglalkoztatási osztályának hatáskörébe tartozik.

Az álláskeresési járadék megállapításához szükséges dokumentumok között szerepelnek a korábbi munkahelyekről szóló igazolások, valamint az utolsó munkahelyről kapott felmondási papírok. Amennyiben a kérelmező vállalkozó volt, szükség van a vállalkozás megszüntetését igazoló okiratra és a tartozásmentességi igazolásra is. Ezenfelül be kell mutatni a személyes okmányokat is, mint például a személyazonosító igazolvány, lakcímkártya, TAJ-kártya, adókártya, valamint a TB kiskönyv vagy OEP igazolvány.

Az álláskeresési járadék mértéke a kifizetési időszak alatt a járadékalapnak a 60%-át teszi ki, de a kifizetett összeg nem haladhatja meg a jogosultság kezdetén érvényes minimálbér napi értékét, ami 2024-ben napi 7733 forintot jelent.

Az álláskeresési járadékot maximum 90 napig, vagyis háromhónapos időtartamra vehetik igénybe, ezt követően a pénzbeli támogatás megszűnik. A járadék időtartamát az határozza meg, hogy az érintett mennyi időt töltött munkaviszonyban vagy vállalkozóként az álláskeresés előtti három éves időszakban. Minden tíz napnyi munkával töltött idő egy nap járadékra való jogosultságot biztosít.

Ha lejár az álláskeresési járadék, a következő lehetőségek állnak rendelkezésre:

1. Munkaügyi központ: Az álláskeresőnek továbbra is érdemes kapcsolatban maradni a munkaügyi központtal, mivel segítséget nyújthatnak az álláskeresésben

2. Álláskeresői státusz: Fenn kell tartani az álláskeresői státuszt, mivel ez további szolgáltatásokhoz és támogatásokhoz jogosíthat

3. Továbbképzés: Érdemes lehet továbbképzéseken részt venni, amelyek növelhetik az elhelyezkedés esélyeit

4. TB-járulék: A járadék lejárta után, ha még nincs munkaviszony, az álláskeresőnek magának kell gondoskodnia a társadalombiztosítási járulék befizetéséről

5. Szociális segély: Amennyiben az álláskereső rászorul, igényelhet szociális segélyt vagy egyéb támogatást

Nyugdíj előtti segély

A nyugdíj előtti álláskeresési segélyre az a személy jogosult, aki:

• álláskeresési járadékra jogosultságot szerzett (munkát keres, de saját erőfeszítéseire és az állami foglalkoztatási szerv közvetítésére sem talált állást),
• a kérelem benyújtásakor legfeljebb öt év választja el az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől,
• az elmúlt három év során legalább 45 napig részesült álláskeresési járadékban,
• a kérelem benyújtásakor nem jogosult újra álláskeresési járadékra,
• már kimerítette az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát, vagy
• az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv a keresőtevékenység hiánya miatt szüntette meg,
• rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel,
• és nem részesül korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban.

A nyugdíj előtti álláskeresési segély a következőképpen folyósítható:

•  Időtartam: A segélyt addig folyósítják, amíg az álláskereső meg nem szerezheti az öregségi nyugdíjra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultságot.

•  Összeg: A segély mértéke a kérelem benyújtásának időpontjában érvényes minimálbér 40%-a.

Ez a támogatás biztosítja, hogy azok, akik közel állnak a nyugdíjazáshoz, de még nem jogosultak rá, anyagi segítséget kapjanak az átmeneti időszakban.

Tb kiskönyv pótlása

A munkavállalói státusz egyik alapköve a társadalombiztosítási jogviszony, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által kiadott igazolvány, ismertebb nevén a rózsaszín TB kiskönyv tanúsít. Ez a dokumentum nem csupán a munkaviszony létezését igazolja, hanem a munkavállaló egészségügyi ellátásához való jogosultságát is. A munkaviszony kezdetén a munkavállalónak át kell adnia ezt az igazolványt a munkáltatójának, aki a munkaviszony megszűnésekor köteles azt visszaszolgáltatni.

Ha elveszik vagy megrongálódik a TB kiskönyv, akkor azt haladéktalanul jelezni kell a munkáltatónak, aki új igazolványt állít ki.

Ha a TB kiskönyv elveszik vagy károsodik, pótlása egyszerűen megoldható: az új kiskönyv beszerezhető egy papír- vagy nyomtatványboltban. Amennyiben a korábbi munkáltatók megfelelően vezették és bejelentették a dolgozót, az adatoknak szerepelniük kell a társadalombiztosítási nyilvántartásokban.

A munkavállalók minden munka- és biztosítási jogviszonyukat elektronikusan is ellenőrizhetik az ügyfélkapun keresztül.

Az adatok hiányának pótlásához elsősorban a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz fordulhat. Ha ott nem nyújtanak megfelelő segítséget, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Jogi osztályához érdemes fordulni, ahol segítséget nyújtanak a hiányzó információk pótlásában.

Felnőttképzés

A felnőttképzés Magyarországon széleskörű lehetőségeket kínál azoknak, akik tovább szeretnék fejleszteni szakmai tudásukat vagy új készségeket sajátítanának el. A felnőttképzés célja, hogy a résztvevők meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, sikeresen bekapcsolódhassanak a munka világába, és javíthassák életvitelük minőségét.

A felnőttképzési rendszer magában foglalja az alapfokú, középfokú és felsőfokú végzettséget adó intézményekben folyó tanulást, nappali, esti, levelező és távoktatási formában. A képzések között megtalálhatóak a szakmai oktatások, nyelvi képzések, valamint a kompetenciafejlesztő programok is, amelyek különösen fontosak lehetnek a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők számára.

A felnőttképzés finanszírozása változatos forrásokból történhet, beleértve a tanulók által fizetett díjakat, állami támogatásokat, valamint a magánszektor hozzájárulását. A képzések rugalmasan, a munkaerőpiaci igényekre gyorsan reagálva alakíthatók ki.

A felnőttképzés területén 2020-ban jelentős átalakítások történtek, amelyek célja a tudásalapú gyakorlati tanulás elősegítése és a munkaerőpiaci elhelyezkedés megkönnyítése volt. A szakképzés leválasztása a köznevelés rendszeréről és a szabályozás felsőoktatáshoz való közelítése rugalmasabbá tette a képzéseket.

A regisztrált álláskeresők számára számos ingyenes képzési lehetőség áll rendelkezésre, amelyek célja a munkaerőpiacra való visszatérés elősegítése és a foglalkoztathatóság növelése.

Magyarországon a felnőttek számára kínált ingyenes felnőttképzés keretében egyre népszerűbbé válik a szakmai továbbképzés. Az állam biztosítja, hogy mindenki díjmentesen szerezzen meg két szakmát és egy szakképesítést. Az első szakma esetén a képzés a szakmai bizonyítvány megszerzéséig ingyenes, míg a második szakma tanulmányait három tanévig támogatja az állam, illetve a szakképesítés esetében az első sikeres vizsgáig terjedően biztosítja a finanszírozást.

A cikkünk átfogó tájékoztatást nyújt, de nem terjed ki minden egyedi jogi aspektusra. Ezért különösen ajánlott, hogy a legfrissebb és legpontosabb információk eléréséhez forduljon hivatalos források felé, főleg amikor a jogszabályi környezet és az eljárási normák változásokon mennek keresztül.