Megjelent: 10 hónapja

OKJ helyett Szakmajegyzék: így szerezhet szakmát mostantól

Január elsején új világ indult el a hazai szak- és felnőttképzésben. Elment az OKJ, megjött a Szakmajegyzék. Nagyobb szerepet kapnak a szakképzők, míg a felnőttképzők keresik a helyüket. Mi az új struktúra? Kinek lesz ingyenes a szakmaszerzés? Milyen diákhitel vehető fel? Hogyan néz ki a vizsgázás?

images

Mi volt a baj a köznyelvben csak OKJ-nek hívott, hivatalosan az Országos Képzési Jegyzék rendszerével? Ezt kérdeztük munkaadóktól, hr-esektől, és az egyik gyakori válasz az, hogy nehezen követhető. A korábbi listán 700-nál is több szakma szerepelt, köztük több egymást részben átfedő is. A mostani Szakmajegyzék összesen 175 alapszakmát tartalmaz.

Újdonság, hogy az alapszakmákat csak szakképző intézményben (technikum, szakképző iskola, középiskola) szakmai oktatás keretében lehet tanulni iskolarendszerben, tehát felnőttképzőben nem. Megszűnt az a párhuzamosság is, hogy ugyanannak a képzésnek két megfelelője - egy iskolarendszerű és egy tanfolyamos - létezik egymás mellett.

Ez nem jó hír a gyors szakmaváltást tervezőknek, akik akár fél-egy év alatt akarnak új szakmát szerezni. Az új rendszerben ugyanis két év kell ehhez. A rugalmasabb órarendnek is búcsút mondhatnak - de munka mellett: este, hétvégén továbbra is tanulhatnak. A szakképzés megújításában módszertani központként részt vevő Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) összefoglalója szerint, akinek van előképzettsége annak gyorsabban megy. A korábbi tanulmányok, előzetesen megszerzett tudás vagy hasonló munkakörben megszerzett szakmai tapasztalat figyelembe vételével a képzési idő akár a negyedére is csökkenhet, az elmélet egy részét pedig e-learningben is el lehet sajátítani. A beszámításról a szakképző intézmény vezetője dönt.

A munkáltatók azt remélik az új rendszertől, hogy eltűnnek a gyorstalpalók, és aki kikerül az iskolapadból, szélesebb alapokkal rendelkezik, jobban kapcsolódik a munkaerőpiachoz és az új kihívásokhoz - a digitalizációhoz és az ipar 4.0-hoz.

Íme az új struktúra


A képzések struktúrájában a legfontosabb változások:

-A már említett alapszakmák listája a Szakmajegyzékben található.

-Ezen kívül elindulnak úgynevezett részszakképesítések - összesen 73. E képzések önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítések, alapszakmákra ráépülések, a vizsgákat az Akkreditált Vizsgaközpontokban lehet letenni. A szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít. Ezeket iskolarendszeren kívül, tanfolyami formában, felnőttképzőkben is el lehet sajátítani. Néhány részszakképesítés: állatgondozó, aranykalászos gazda, faiskolai kertész, hidegburkoló, műanyag csőhegesztő, sörgyártó, szobafestő stb. A listát a 229/2019. (IX. 30.) Kormányrendelet tartalmazza.

-Minden egyéb oktatás és képzés a Felnőttképzési törvény hatálya alá tartozik. Ide tartoznak a Program Követelmények (PK) alapján indítható képzések. Ezeknek a száma 2021. január 8. óta 202 szakképesítéssel bővült, az állatorvosi asszisztenstől a vagyonvédelmi rendszerszerelőig széles a paletta. Így már 24 szakmacsoport 364 képzését tartalmazza. Itt jelenik meg a korábbi OKJ-ben szerepelt szakképesítések, szakképesítés-ráépülések egy része, továbbá egyéb, rövidebb ciklusú, speciális tartalmú képzések. Szakmai képzést szakképző intézmény és felnőttképző egyaránt szervezhet.

Darvas Mária, a Dekra Akademie felnőttképzési tanácsadója elmondta, hogy ez a képzési fajta nyújt nagyobb lehetőséget a felnőttképzőknek képzési palettájuk bővítésére, korszerű ismeretanyagok továbbadására.

A szakmai képzések és a szakképesítések listája az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján (egészen pontosan a https://szakkepesites.ikk.hu/ aloldalon) található meg. Az IKK szakképzési aloldalán található fordítókulcs segítségével pedig nyomon követhető, hogy a régi szakképesítés hogyan illeszkedik az új rendszerbe.

Vizsga csak Akkreditált Vizsgaközpontban


Változás lesz a vizsgáztatásban is. Az oktatás/képzés és a vizsgáztatás elválik egymástól. Eddig lehetett a képzőhely vizsgahely is, mostantól csak Akkreditált Vizsgaközpontokban lehet vizsgázni, így nem a vizsgabizottság, hanem a tanuló utazik. Januárig a megmérettetésen jelen lehetett a tanuló oktatója, mostantól nem. A felnőttképzők a képzés elvégzéséről csak tanúsítványt állíthatnak ki, mellyel a résztvevők a szakképesítést igazoló bizonyítványok megszerzéséhez szükséges vizsgákra az Akkreditált Vizsgaközpontokba jelentkezhetnek. Egyelőre még nem álltak fel a vizsgaközpontok (országosan 50-et terveznek), és nem ismert az sem, milyen követelményekkel és díjszabással dolgoznak.

Nincs életkori korlát a szakmaszerzésre


Bármilyen életkorban el lehet kezdeni alapszakmát tanulni. Aki a beiratkozáskor a 25. életévét még nem töltötte be, választása szerint akár a második szakmát is megszerezheti tanulói jogviszonyban, nappali rendszerben. Ekkor a tanuló diákigazolványra és az ehhez kapcsolódó valamennyi kedvezményre, első szakma esetén szakképzési ösztöndíjra jogosult (ennek összege az alábbi ábrán). A 25 év felett beiratkozók szakmai oktatása felnőttképzési jogviszonyban történik.

ösztöndíjakForrás: ikk.hu


Akiknek ingyenes


Milyen esetben ingyenes a szakképzés a felnőttek számára? Az első szakma megszerzéséért a szakmai vizsga befejezéséig nem kell fizetni. Második szakmánál legfeljebb 3 év lehet tandíjmentes. Szakmai képzéseknél pedig az első képesítő vizsga befejezéséig akkor, ha azt szakképző intézmény szervezi (tehát felnőttképzőkben nem). Ha valaki alapszakmához részszakképesítést szerez (például vegyész technikus alapszakma után gyógyszeripari szaktechnikust), akkor az nem számít második szakmának.

Felvehető rá diákhitel
A 18 és 55 év közöttiek 2021 áprilisától a szakképzésben (szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben) való részvétel esetén is igényelhetik a diákhitel két típusát: a szabad felhasználásút (jelenleg évi 1,99% kamatozású) és a képzési díjra fordítható (kötött) felhasználásút (0% kamat).

Darvas Máriától megtudtuk, hogy a felnőttképzésben az új rendszerek még nem indultak el. Ennek több oka is van:

- A képzők még a múlt év végén indított - mindenki által ismert és elfogadott - OKJ-s képzések bonyolításával foglalkoznak, döntően saját vizsgaszervezésükben.

- A Program Követelményes képzések száma csak 2021. január 8-án bővültek olyan képzésekkel, amelyek az OKJ-ban is szerepeltek és a munkakörök betöltéshez előírtak vagy egyéb tudás átadására szolgálnak. Az újonnan megjelent Program Követelményekhez Képzési programokat kell készíteni, ami az idő rövidsége miatt még nem történt meg, de a képzők dolgoznak rajta.

- Nincsenek konkrét információk a vizsgaszervezés mikéntjéről, ami a képzési követelményeket is befolyásolja.

A felnőttképzési tanácsadó megjegyezte, hogy a legnagyobb tömegű Gépkezelő képzések sorsáról még mindig nincs semmilyen információ.

Kedvező fordulat a céges belsős képzésekben

Értelmező tájékoztatót adott ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium a felnőttképzési rendszer szabályváltozásairól. Az ősszel bemutatott tervek kétségbe ejtették a vállalati szférát, a január 1-től hatályos szabályozásban már kevesebb a kötelezettség. “A céges belső képzés fogalma továbbra is a munkáltató által a saját, beszállítói, ill. partnerei vagy kapcsolt vállalkozásainak foglalkoztatottjainak nyújtott nem üzletszerű képzési/oktatási tevékenysége. 6 órát el nem érő időtartamban már nem tartozik a Felnőttképzési törvény hatálya alá. A munkavállalóknak indított munkavédelmi és tűzvédelmi képzések sem, amelyeket a törvények a munkaadó kötelezettségei közé sorolják. Ezek még a bejelentési kötelezettség alól is mentesülnek. A már bejelentésköteles képzéseknél pedig jelentősen csökkent az adatszolgáltatás követelménye és növekedett az adatszolgáltatás határideje. Utóbbit a képzést követő három nap helyett a negyedév utolsó napjáig elég teljesíteni” - összegezte a munkáltatók számára legfontosabb elemeket Darvas Mária, a Dekra Akademie felnőttképzési tanácsadója. A bővebb összefoglaló itt olvasható.


Nyitókép: Jeswin Thomas on Unsplash
  • 2021.10.28Távmunka, home-office - eltérő jogi álláspontok - eltérő munkajogi gyakorlatok. Hol hibázhatunk? Rizikók és irányok. Dr. Fodor T. Gábor elismert munkajogász, munkajogi előadó hazai és nemzetközi szinten munkajogi tárgyú cikkek szerzője. Előadásában a Covid19 járványhelyzet kapcsán felmerülő kérdések, tapasztalatok, munkajogi gyakorlatok kerülnek előtérbe, ide értve a home office és távmunka sajátosságait, különbségeit, de szóba kerülnek a veszélyhelyzetet követő időszak várható munkajogi aspektusai is. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
  • 2021.11.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Még mindig lehet jelentkezni egyes OKJ-s képzésekre

Sokan inkább kivárnak az OKJ-s rendszer megszűnése után, miután az új képzési struktúra jogszabályi környezete folyamatosan alakul. Teljes cikk

Már csak pár napig lehet jelentkezni az ingyenes informatikusképzésre

A program második szakaszában a résztvevők államilag elismert bizonyítványt szerezhetnek, a legjobbak pedig haladó és gyártóspecifikus képzéseken... Teljes cikk

Szabálytalan OKJ-vizsgák ügyében nyomoznak

Öt embert gyanúsítottak meg a nyomozó ügyészek, mert szabálytalan vizsgáztatással több millió forint kenőpénzhez jutottak - közölte a Központi... Teljes cikk