Felelősen elköltött 1,2 millió vagy bozótirtás

Jobb, mint a közmunka, bár ne lenne oda csatornázva. Hol tudnak elhelyezkedni az ifjúsági garancia programban oktatott, bértámogatott fiatalok a négy leghátrányosabb helyzetű, ipari hullafoltokkal terített Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régiókban? Mobilitásuk támogatásáról nem beszélt Czomba Sándor államtitkár, bár az országon belüli elvándorlás szomorú következményeiről és a megoldási kísérletekről is keveset hallunk a kormányzattól. Félő, hogy sokaknak nem marad más, mint a megszerzett tudást, felkeltett érdeklődést hamar elpusztító helyi ároktisztítás, bozótirtás.

De ne siessünk, a program végéig van még majdnem hat év. Bejöhet az újraiparosítás, és felvirágzik a vidék. A működtetéséhez azonban megújult, szakmai pályára állított emberek kellenek, vagyis hasznosan kellene elkölteni a fejenként 1,2 millió forintot (pontosan 1 235 632 Ft), ugyanis ennyi jut egy tartósan munkanélküli fiatal támogatására a 174 ezerből. De ez már nem csak a lemaradt régiókra, hanem az összes magyar fiatalra vonatkozik, mert a nemzethazdasági tárca helyesen látja, hogy a központi régióban is szép számban érintettek.

Ez az összeg koncentráltan, tervezetten is elkölthető, ha meglesz, ahogy ígérik. Vagyis “mindenki számára egyénre szabott tervet dolgoznak ki, és ez alapján részesülhet a felkínált lehetőségből, például munkaerő-piaci szolgáltatásban, bértámogatásban, oktatásban, képzésben” - fejtette ki az államtitkár. Lényegi kérdés, hogy képes-e a nyílt munkapiacon is eladható tudást szervezni a munkaügyi szervezet? A rendszerváltás óta a magyar államtól nem futotta erre, nem gondolva arra, hogy a vörös színezetű közmunka nagy arányban hasznos lenne.

Rosszul hangzik, hogy a fiatalok levelet kapnak a kormánytól. A PR-t nem engedi ki a kezéből a kormány, ez rendbben van, de a toborzáshoz nem ért, ezt profikra kellene bízni, ott vannak például a napi rutinnal ezreket mozgató munkaerő-közvetítők és –kölcsönzők. A nemzeti konzultációs borítékok érkezése után félő, hogy sokan nem fogják kibontani ezeket a küldeményeket. Kinek a portréja lesz a leveleken? Különben kiben ébreszt bizalmat, ha levelet kap a kormánytól? Roadshow-val több fiatalt érnének el, nem értelmezhető, miért kerülnék el a személyes találkozást. Kényelmesebb megoldás a level és a kevés pozitív emlékeket ébresztő helyi munkaügyi iroda? Pedig most sem a politikusok és a bürokrácia kényelmére és javadalmazására írtak ki pályázatot.

Pedig a fiatalokat még fel lehetne rázni, van remény erre. Ezért fontos, hogy mire lesz elég ez az 1,2 millió forint. Élből hasznos kimozdíthat őket a rossz vágányból egy szívvel-lélekkel szervezett, hozzáértő szakemberekkel vezett álláskereső klubbal, mentorálással, közösségépítéssel. Ráadásul igénybe is vehetők ilyen munkaerő-piaci szolgáltatások az ifjúsági garancia programban. Szakmát is tanulhatnak, mert körülbelül 50 ezer forinttól elérhetők az OKJ-s képzések, de ebből a pénzből kifizethető egy több százezres bolti hentes, logisztikai, marketing és reklám ügyintéző és egyéb tanfolyamok is. Több szakmát is tanulhat, aki erre vágyik, vagy végzettséget szerezhet arról, amit évek óta feketén végez.

Nem mellékes, hogy a 215 milliárd forint szinte eléri a 300 milliárdos munkahelyvédelmi akciótervet, ami ugyan nem kizárólag fiatalok foglalkoztatását támogatta, de sokat vártak tőle.

Most még nem látni, mik a célok. Felteszem, nem készült tanulmány arról, hány százalék juthat ki a program segítségével a tartós munkanélküliségből, hányan kapnának bértámogatást, oktatást és képzést.