kapubanner for mobile
Megjelent: 11 hónapja

Felmérés: a legtöbb magyar fiatal nem számít állami nyugdíjra

A legtöbb magyar középiskolás saját vállalkozás indítását tervezi, kevesen számítanak állami nyugdíjra, a túlnyomó többség nyomon követi, hogy mire költ, és már pénzt is félretesznek. Nemcsak fesztiválokra és szórakozásra, hanem tanfolyamokra is spórolnak - derült ki az EY GDS és a Junior Achievement Hungary által közösen szervezett Innovációs napon megkérdezett diákok válaszaiból.

Felmérés: a legtöbb magyar fiatal nem számít állami nyugdíjra-

Tíz, 14-18 éves magyar középiskolás diákokból álló csapat vett részt az EY GDS budapesti központjában a tavasszal megrendezett Innovációs napon. A Junior Achievement Magyarország szervezésében a fiatalok tanáraik és az EY GDS munkatársai segítségével dolgozták ki üzleti terveiket. Az innovatív üzleti szolgáltató központ célja, hogy a fiatal tehetségek fejlődését értékes pénzügyi ismeretek megosztásával segítse, a gyakorlati módszerekkel és a nemzetközi ismeretekkel támogatva őket a kibontakozásban. A diákokat az esemény során egy pénzügyi tudatosságot vizsgáló felmérésen is részt vettek.

A válaszadó diákok közel kétharmada dolgozik – a túlnyomó többség alkalmanként, például a nyári szünetben –, egyharmaduk pedig tervezi, hogy valamilyen pénzkereseti lehetőséget keres. A diákok tudatosan bánnak a megkeresett pénzzel és a zsebpénzükkel: a legtöbben jövedelmük 10-50 százalékát félreteszik. Ez a szám összhangban van az Eurostat adataival, amelyek a magyar háztartások megtakarítási arányának javuló tendenciáját mutatják.

A megkérdezettek közel harmada szórakozásra, például fesztivál- vagy koncertjegyekre, negyede utazásra, ötödük pedig hobbira spórol. Az Innovációs napon résztvevő középiskolások több mint 30 százaléka ugyanakkor inkább képzésekre, tanulmányokra gyűjt, amelyet a jövőbeni pénzügyi szabadságuk egyik legfontosabb pillérének tartanak.

Tíz diákból négy intézi napi kiadásainak nagy részét bankkártyával, a többiek egyenlő arányban a készpénzt és a mobilfizetési megoldásokat preferálják. A tanulók meglepően tudatosak, ha a kiadásaikról van szó.  A legtöbben nyomon követik, hogy mire költenek: a csoport több mint fele minden kiadását feljegyzi, esetenként mobilalkalmazás segítségével, míg a többiek csak a jelentősebb összegeket tartják számon.

A megkérdezett diákok fele készpénzben tartja megtakarításait, egyötödük pedig bankszámlán. Ha több pénzük lenne, a bankbetétek sokkal kevésbé lennének elterjedtek: a középiskolások elsősorban ingatlanokba, kötvényekbe vagy részvényekbe fektetnének, ugyanakkor sem a kriptovaluta, sem a deviza nem túl vonzó számukra.

Szinte minden diák arra számít, hogy legkésőbb 25 éves korára pénzügyileg függetlenné válik a szüleitől. Közel egyötödük 18 éves korára tervezi ezt, egyharmaduk 19 és 21 éves kora között, és csekély többségük még ennél is idősebb korban.

Majdnem minden válaszadó tervezi, hogy vállalkozást indít. Mégis, körülbelül ugyanannyian tekintik ezt főállású tevékenységnek, mint azok, akik passzív jövedelemforrásként veszik számításba, miközben alkalmazottként dolgoznak. A pénz a legjelentősebb motivációs tényező: sok diák azért indítana vállalkozást, hogy többet keressen, mint egy átlagos alkalmazott. Másokat a függetlenség és az álmaik megvalósításának lehetősége vonz. Tízből négyen úgy gondolják, hogy 1-5 millió forint elég lenne egy vállalkozás beindításához, ám ugyanennyi közülük inkább 5-10 millió forintot tartana megfelelő kezdőtőkének. A középiskolások azonban éppen ezt a tőkeigényt tartják a vállalkozóvá válás legfőbb akadályának, szemben azzal a kisebbséggel, akik az ötlet vagy a kapcsolati háló hiányát említették.

Bár a válaszadók mind pályakezdő fiatalok, többségük már a nyugdíjas éveik miatt aggódik. A legtöbben nem tervezik, hogy az állami nyugdíjra vagy nyugdíjmegtakarításokra támaszkodhatnak, és inkább vállalkozásukból, illetve befektetéseik vagy bérleményeik hozamából kívánják fenntartani magukat.

 

fotó: unsplash

  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Nyugdíj

Magyarországon az igényelhet nyugdíjat, aki betöltötte a nyugdíjas kor határát. Az öregségi nyugdíjkorhatár az 1956. december 31-ét követően... Teljes cikk

20 éve az EU-ban: így változtak a magyar nyugdíjak a többi országhoz képest

2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. A GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató... Teljes cikk

Óriási szakadék tátong a nyugdíjas álmok és a reális kilátások között

Ötből több mint két brit felnőtt úgy véli, hogy a jelenlegi nyugdíjkorhatárnál (66 év, ami 2026-ban 67 évre emelkedik) vagy azt megelőzően... Teljes cikk