kapubanner for mobile

Felmérés: innen várnak pénzt felsőoktatási tanulmányaikhoz a középiskolások

Felsőoktatási tanulmányaik finanszírozására azonos arányban választják majd a szülői/családi támogatást, az ösztöndíjat/egyéb támogatást, valamint a diákmunkát pénzforrásként; ezek után következik a Diákhitel - derült ki a Diákhitel Központ felméréséből. Közel 600 diák töltött ki kérdőívüket.

images

Közel 600 középiskolás töltötte ki a Diákhitel Központ pénzügyekkel kapcsolatos kérdőívét az Educatio Kiállításon. A kérdésekre azok a - zömében végzős középiskolás - diákok válaszoltak, akik Diákhitel témában kértek felvilágosítást a háromnapos oktatási szakkiállítás alatt.

Az összesített válaszok érdekes eredményeket hoztak:

  • a fiatalok mintegy 54%-a saját bevallása szerint sem tartja magát tájékozottnak a pénzügyek terén

  • a válaszadók 84%-a jelölte meg a szüleit azok között, akiktől pénzügyi tanácsot kér

  • annak ellenére, hogy a középiskolában nincs kötelező pénzügyi oktatás, a diákok kb. 45%-a tájékozottnak tartja magát a pénzügyeket illetően.

    Figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy az ilyen jellegű szubjektív önértékelésnél általában a valóságos helyzetnél pozitívabb képet mutatnak a kérdőíves kutatások.

    Az anyagiakat a fiatal diákok elsöprő többsége a szüleivel beszéli meg: a kérdőívet kitöltők 84%-a jelölte meg a szülőket tanácsadóként, ha pénzügyekről van szó. A válaszadók közel egyharmada jelölte meg az internetet saját pénzügyi tájékozódásának forrásai között, míg 16%-uk a barátokat/ismerősöket (is) megjelölte ennél a kérdésnél.

    A válaszadó fiatalokat arról is megkérdeztük, hogy miből finanszírozzák majd a felsőoktatási tanulmányaikat: a válaszokból kiderül, hogy azonos arányban választják a szülői/családi támogatást, az ösztöndíjat/egyéb támogatást, valamint a diákmunkát pénzforrásként; ezek után következik a Diákhitel, mint lehetséges eszköz a felsőoktatási tanulmányok finanszírozására.

    A diákok döntő többsége, közel 86%-a ismeri a Diákhitelt - igaz, 68%-uk csak felszínesen. A válaszadók 14%-a azonban még egyáltalán nem ismeri ezt a hitelformát. A válaszadók 34%-a szerint a Diákhitel megítélése barátaik körében inkább pozitív, míg 47%-uk szerint semleges. Annak kapcsán, hogy mikor döntenek arról, hogy felvegyék-e a Diákhitelt, a válaszadók nagy többsége (77%) válaszolta azt, hogy ez a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után történik meg.

    A nem reprezentatív minikutatás alapján azt szűrtük le, hogy a fiatalok számára fontos, hogy a továbbtanulás kapcsán tájékozódjanak annak pénzügyi vonatkozásairól is. Nem félnek kérdezni vagy segítséget kérni, ugyanakkor saját maguk is mérlegelik lehetőségeiket.

    Diákhitel Központ
    • 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni. info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.info button Részletek ticket button Jegyek
    További cikkek
    Nincs több pénz nyaralásra – mégsem maradnak otthon a magyarok

    A magyarok idén átlagosan nem költenek többet nyaralásra, mint tavaly, mégsem csökkent az utazási kedv. Sőt: egyre többen terveznek külföldi utat,... Teljes cikk

    Ki jár jól az EU-ban? Íme az órabérek, amik mindent elárulnak

    Óriási különbségek jellemzik az EU munkaerőköltségeit: míg az átlag közel 35 euró (kb. 14 000 Ft) óránként, a skála 12 (kb. 4 800 Ft) és 57... Teljes cikk

    840 ezer forint az átlagbér – de van egy csavar a számok mögött

    2026 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600, a nettó átlagkereset 585 700 forint volt. A bruttó... Teljes cikk