Felsővezetők a Linkedinen: hogyan lehet jól csinálni?

A Linkedin az egyik legfontosabb üzleti médiummá nőtte ki magát az utóbbi évtizedben. Világszerte több mint 900 millió tagja van. 2024 elejéig Magyarországon 1,5 millióan iratkoztak fel rá, korosztályra a legnagyobb csoportot a 25-34 év közöttiek alkotják (51,5 százalék, 800 ezer felhasználó). Üzleti kapcsolatépítésben és ápolásban már-már megkerülhetetlen az oldal. Egy olyan tér, amelyben verseny van a figyelemért munkavállalók, márkák, cégek között.

A Linkedin használható toborzásra, belső és külső kommunikációra, a vállalati imázs formálására, employer brandingre. Vezetőként pedig még szakmai kapcsokatépítésre, szakmai pozicionálásra, tanulásra, önmarketinre egyaránt.

Hol tartanak a Linkedin-használatban a felsővezetők? Erről beszélgettek a múlt csütörtöki Connect konferencián nagyvállalatok kommunikációval, HR-rel foglalkozó szakemberei.

Az OTP Banknak van a vállalati profilok közül a legtöbb követője, 54 ezer. Sőt, a napokban indul el a 12 országot magában foglaló OTP Group profil. Ettől függetlenül a felsővezetők is aktívak. Gáspár Bence, a bank kommunikációs vezetője elmondta, valaki nagyon sikeres és olyan is, aki nem annyira erős ebben. Megnéztük, hogy az OTP felsővezetéséből kinek van a legtöbb követője. Messze magasan Becsei András vezérigazgató-helyettesnek, cikkünk írásakor 4239.

A Continental autóipari beszállítónál is posztolnak a felsővezetők, de nem kötelező a jelenlét. Keszte Róbert, a cég első számú vezetője az Unimedia tavaly novemberi összesítése alapján a legtöbb követővel (akkor 5629 most 6427) rendelkező első számú vezető volt a top 50 magyar cég között. Kalmár Ákos HR igazgatót most 4690-en követik, amivel a nagy cégek HR igazgatói közül az elsők között található.  

A Magyar Telekom vállalati profilját 36 ezren követik. Rékasi Tibor vezérigazgatónak 3085, Pereszlényi Zoltán kereskedelmi vezérigazgató-helyettesnek 2300 követője van. Az Uniomedia tavalyi listáját egyébként egy telekomos, Szabó Béla márkakommunikációs igazgató vezette 5878 követővel, amit mára 6688-ra tornászott fel. Kiemelkedő követőszáma van Friedl Zsuzsanna korábbi HR igazgatónak is (a tavalyi felmérésben 5375 volt, most 7700-nál jár), aki év elejétől nemzetközi kinevezést kapott, a T-Systems International HR igazgatójaként dolgozik.

Persze a követők száma csak egy mérőszám a sok közül. Az OTP-nél havi riportot készítenek, nézik hogyan teljesítenek önmagukhoz és a konkurenciához képest. A like-ok közül 20-30-at még elemeznek, ezerre már nincs kapacitásuk. A Continentalnál a like-ot és az impressiont mérik illetve azt is, hogy kitől jött a visszajelzés. Felsővezetői posztoknál like-olnak a kollégák, a beszállítók, a többi egy változatos közönségtől jön.  “Amikor egy posztban arról írtunk, hogy a szegedi férfi kézilabdacsapatot támogatjuk, akkor teljesne máshonnan érkeztek a reakciók” - mondta Kalmár Ákos.

Adódik a kérdést, hogy miért posztoljon a felsővezető? Egyrészt azért, mert nagyobb hatást ér el mint egy vállalati oldal.“A vezetői tartalomra sokkal több like, reakció érkezik, mint a céges profilon kitett posztokra” - árulta el Kalmár Ákos országos HR igazgató.Az OTP-nél is általában ötször-tízszer nagyobb felsővezetői posztok hatása, de nem mindig. Gáspár Bence példaként hozta fel a céges profilra kitett egyik írást, amelyben egy 50 éve náluk dolgozó munkavállalót köszöntöttek. Ez a poszt ezer feletti like-ot hozott.

Varró Balázs a piacvezető munkaerő-kölcsönző, a Prohuman Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója elmondta, hogy náluk először a toborzók használták a Linkedint jelöltek felkutatására, mára a felsővezetők is. Új vezérigazgatójuk, Tóth Ágnes nyitóposztja például a közelmúltban kimagaslóan nagy elérést hozott és sok reakciót keltett.

Kell a személyes hangvétel

A vezetők a sikerreceptek között a személyes hangvételt említették valamint azt is, hogy motiváció és önazonosság kell a sikerhez. És nem ártanak már az elején a like-ok, a visszajelzések, ezek ugyanis erőt adnak az újabb posztoláshoz. Kalmár Ákos tapasztalatai szerint heti egy-két órát kell ebbe a vezetőknek fektetni hetente. Szabó Béla elmondta, hogy megosztó véleményt azért nem mernek a vezetők publikálni.

A beszélgetés résztvevői abban egyetértettek, hogy a vállalati Linkedin megjelenés nem a vezetők one man show-ja, hanem csapatmunka és koncepció áll mögötte, amivel a “nagykövetek” - ők vállalaton belül azok a munkavállalók, akik képviselik a céget a potenciális új munkavállalók előtt - aktivitását is össze kell hangolni.

Mi történik akkor, ha a vezető ezt személyes brandjének építésére használja egy újabb szakmai állomás felé? Gáspár Bence szerint figyelni kell a bank célrendszerére, nem lehet kilógni az üzenetek átadásával. A váltástól való félelem azonban nem lehet szempont, nem szabad a social media használatában nem képezni és nem támogatni a vezetőket, mert azzal nagyobb hátrányba kerül a vállalat az üzleti kommunikációs térben.

Két külföldi példa

Szabó Béla a hallgatóságnak jó példaként Tim Höttges, a Deutsche Telekom AG vezérigazgatójának Linkedin-megjelenését említette. Höttgesnek 135 000 követője van világszerte. Ha a posztokat tekintjük, akkor beszél a befektetőkhöz, díjat ad át a csapatoknak, megjelennek konferenciafellépései. Legutóbbi írásában a Deutsche Telekom irodájába megérkező futball Európa-bajnoki kupát mutatta be. Népszerű a “Tim testet” (Tim tesztel) sorozata, amelyekben a céghez kapcsolódó termékeket, szolgáltatásokat (telefonok, tévék) tesztel.

Szabó Béla elmondta, hogy a szakmában időnként előveszik John Legere, a T-Mobile US korábbi vezérigazgatójának példáját, hogy mit lehet tanulni tőle. Ő 2012-2020 között vezette a cégcsoport egyesült államokbeli leányvállalatát és social media szupersztárrá nőtte ki magát elsősorban a Twitteren és a Facebookon. Ráadásul ehhez pénzügyi sikerek is társultak. Amikor érkezett, 9.73 dollárt ért egy T-Mobile részvény, amikor távozott, 90.80-at, ami 833 százalékos növekedés.