Felvételi - "a magyar modell működik, négy jelentkezőből hármat felvettek"

Varga-Bajusz Veronika kiemelte, négy jelentkezőből hármat felvettek, ezzel immár második éve több mint 90 ezren nyertek felvételt a megújult magyar felsőoktatásba. Tíz felvettből nyolc diák állami ösztöndíjasként kezdheti meg tanulmányait - írta, megjegyezve, hogy egy ösztöndíjas hallgató tanulmányaira a teljes képzés során átlagosan hatmillió forintot fordít az állam.

Az államtitkár felidézte: az új felvételi rendszer egyik fontos eleme, hogy idén a pontok egyötödéről már az egyetemek döntöttek, sőt, az érettségi és tanulmányi pontok kapcsán is jelentősen nőtt a döntési szabadságuk, ezzel pedig erősödött az egyetemi autonómia.

A jelentkezők tehát más pontszámot kaptak az egyetemektől, még akkor is, ha ugyanazon szakra nyújtották be a jelentkezésüket, de ennek előnye, hogy a kiválasztási folyamat mind a jelentkezőnek, mind az egyetemnek lehetővé tette az "egymásra találást", ami a sikeres diplomaszerzésben is várhatóan erősebben megnyilvánul - mutatott rá Varga-Bajusz Veronika.

A felvételi eredményekkel kapcsolatban közölte, hogy minden második diákot a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt, úgynevezett MTMI+ képzésekre vettek fel, mint például műszaki, természettudományi, agrár, orvos-egészségtudományi, pedagógus és informatikai képzések.

"Ezüstérmes lett" a pedagógusképzés, majdnem 13 ezer hallgatót vettek fel rá, közülük mintegy 8500 jelentkezőt óvodapedagógus, tanító és tanárképzésekre, amelyből több mint 1400 jelentkező valamely MTMI (azaz műszaki, természettudományi, matematikai, informatikai) tanárképzésre nyert felvételt - ismertette az államtitkár.

"Középiskolában mindenből 2-es vagy? Sebaj! Lehet belőled tanító!" - olvassa el korábbi cikkünk

Varga-Bajusz Veronika közölte azt is, hogy minden második jelentkező vidéki felsőoktatási intézménybe nyert felvételt, ami azt mutatja, hogy az új modellben az egyetemek térségmegtartó ereje működik,

valamint minden ötödik jelentkező 30 év feletti, tehát munka mellett döntött a tanulmányok mellett, "mert a diploma értéke erős".

A hátrányos helyzetű járásokból felvettek száma átlagosan 50 százalékkal nőtt az idén, ez alapján a felsőoktatás versenyképes és esélyteremtő egyszerre - hangoztatta az államtitkár.

Varga-Bajusz Veronika kitért arra is, hogy mindezt úgy érték el, hogy az állami befektetés minőségét megtartották, hiszen az állami ösztöndíjas képzésekre az átlagos felvételi pontszám idén is jócskán meghaladta a 300 pontot annak ellenére, hogy idén először a középszintű érettségi egy százaléka - az igazságos pontszámítást erősítve - kétharmad pontot ért, szemben az emelt szintűvel, ahol megmaradt az egy százalék egy pont elve.

Az új modell tehát egyesíti a széleskörű képzési struktúrát a térségi és a munkaerőpiaci igények figyelembevételével, valamint a kiemelkedően tehetséges diákok képzésének biztosításával, mivel ezek nem egymásnak ellentmondó, hanem egymást erősítő formák - jelentette ki az államtitkár.

Varga-Bajusz Veronika úgy fogalmazott, "az egyetemeink eredményei pedig magukért beszélnek": idén tizenkét magyar egyetem került a világ legjobb öt százalékába, három egyetem a legjobb két százalékban, egy pedig a legjobb egy százalékban van.

A teljesítményfinanszírozásnak köszönhetően az egyetemek tudományos teljesítménye 30 százalékkal nőtt, az intézményeknek majdnem hatezerrel több aktív egyetemistájuk van, javultak a lemorzsolódási adatok, 3500 diákkal több tudta folytatni tanulmányait, és 1200-an gyorsabban haladnak a tanulmányaikkal - sorolta az eredményeket az államtitkár.

Így áll a fiatal diplomások aránya az EU-ban - Magyarország sereghajtó - olvassa el korábbi cikkünk! 

MTI