Szerző: Bánosi Eszter
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 1 hónapja

Globálisan a vállalatok csupán 27 százaléka rendelkezik komplex egészségprogramokkal

Már rég elavult az a nézet, hogy az egészség meg van írva a génjeinkben, és nem tehetünk semmit érte. Ikerkutatások tanulságai szerint a gének szerepe ugyanis csak 3-10 százalékban határozza meg az egészségünket, és számos más kutatás mutatta meg, hogy életmódváltással rengeteget tudunk javítani egészségünkön. Ezek után többé nem jöhetünk azzal a kifogással, hogy saját egészségünk nem a mi felelősségünk. Nem véletlenül uralkodik az egészségfejlesztés piacán is egyre inkább az a trend, melyben a személyes felelősségvállalás és az egészséget támogató munkahelyi kultúrák kapnak hangsúlyt. Ennek ellenére ma Magyarországon csak a vállalatok szűk köre mondhatja el magáról, hogy átgondolt és kidolgozott vállalati egészségstratégiája van. A HVG Egészségtudatos Munkahely konferenciáján többek között arra keresték a választ, miért üzleti stratégiai kérdés a munkavállalóink egészsége, miért éri meg egészségprogramokra költeni, és milyen lehetőségek rejlenek a digitális vállalati egészségprogramokban.

Gondolkozzunk egészségstratégiákban

Dr. Márky Ádám életmód szakorvos szerint a cégeknél a stresszkezelő módszereknél komplexebben kell hozzáállni az egészségfejlesztés kérdéséhez, egészségstratégiákban érdemes gondolkodni, a jelenlegi egészségügy állapota miatt pedig fejleszteni kell a társadalom egészségtudatát is, hiszen ha az egészséges életmód következtében kevesebb a beteg, akkor az orvoshiány sem akkora probléma. Az egészség nem jár automatikusan, ezért mindenkinek tennie kell, de az életmód szakorvos szerint a cégek segíthetnek az embereknek azzal, ha lehetővé teszik, hogy az egészséges választás legyen a legegyszerűbb választás. Az egészséget támogató munkahelyi kultúrák kialakításának első lépése az, ha a cégek stratégiailag gondolkodnak az egészségről.

Schannen Frigyes, a Roland Berger Budapest vezető partnere szerint a vállalati egészségstratégiák kidolgozásánál a legfontosabb, hogy együtt és összefogottan kell kezelni a stratégiát. Először fel kell mérni az igényeket, azonosítani a problémát, pontosan felmérni az egész vállalat tekintetében, hogy mire van szüksége a munkavállalóknak (nem mindenki akar maratont lefutni), majd ezt összhangba kel hozni a munkáltató szükségletével, vagyis azzal, amely az ő vállalati stratégiájához a legjobban illik. A kapott adatokat részletesen ki kell értékelni, megkeresni a potenciális partnereket, majd megfelelően kommunikálni a célt úgy, hogy a munkavállalók tényleg érdekeltek legyenek az egészségprogram követésében. Schannen Frigyes kiemelte, hogy az egészséges táplálkozás bevezetése, a sportolás biztosítása mind nagyon fontos, azonban nemcsak őket kell rávennünk egy egészségesebb életmód követésére, de nekünk is biztosítanunk kell erre a lehetőséget, például elengednünk őket délben sportolni.

Egy egészségprogram gyakorlati megvalósulását dr. Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója szemléltette a #20percegészség programon keresztül. Elmondta, hogy a változtatáshoz erős vezetői akarat kell, emellett racionálisnak is kell lenni, hiszen nem biztos, hogy ugyanaz a program mindenkinek megfelel, és fel kell oldani az étkezéssel, alkohollal kapcsolatos rossz szokásokat. Kiemelte, hogy nem érdemes egyszerre túl sokat akarni, mert az általában nem fér bele az emberek motivációs görbéjébe, ezért egyszerű, kis lépésekkel érdemes előre haladni. Előadásában kitért arra, hogy amikor már a munkavállalók is úgy érezték, tényleg fontos az egészségük, úgy döntöttek, hogy jól működő egészségprogramjukat kiterjesztik, és bevezették a #20 percegészség programot - a kampányuk már 250 ezer embert ért el.

Megéri munkahelyi egészségfejlesztésre költeni

Dr. Szabó Ágnes közgazdász, Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa elmondta, az Európai Uniónak 76 milliárd euróba kerül, hogy mi munkavállalók nem vagyunk egészségesek - ez a szám a magyar GDP-nek több mint négyszerese. Minden harmadik munkavállaló krónikus betegségektől szenved ma Magyarországon. Egy tavalyi kutatás szerint a dolgozók 9 százaléka mondja magát teljesen egészségesnek, a Gallup tavalyi felméréséből pedig az derül ki, hogy a magyarok mindössze 10 százaléka érzi magát teljesen egészségesnek és elkötelezettnek, és 68 százalék számára teljesen indifferens az egészség kérdése. A KSH adatai sem megnyugtatóbbak: 2011 és 2016 között 20-25 százalékkal növekedett a betegnapok száma, és azt is tudjuk, hogy a hiányzások legalább 50 százaléka mögött a stressz áll, ezt követik a mozgásszervi megbetegedések, majd az influenzaszerű megbetegedések. Az elmúlt 20 évben igazi termelékenységi gyilkosossá vált a stressz, a fizikai inaktivitás és az egészségtelen táplálkozás; az európai menedzserek 79%-a stresszes, de csak minden 3. cég foglalkozik ezzel a problémával. A mozgásszegény életmódunkat jól példázza, hogy a teljes társadalmunk mindössze 9 százaléka végez heti minimum 150 perc közepes intenzitású mozgást, 53 százalék soha nem sportol, és mindössze 15 százalékunknak van lehetőségünk csak arra, hogy munkaidőben sportoljunk. Az elhízás miatt 53 százalékkal több a hiányzások száma, és minél több a testtömeg indexünk, annál többet hiányzunk.

A Dr. Szabó Ágnes által felsorolt problémák azonban a termelékenységre is kihatnak. Az a magas kockázatú csoport, kiknek 5 vagy annál több kockázati tényezője van az életében (például elhízott, dohányzik, nem sportol, stb.), több mint kétszer többet hiányzik, és majdnem hatszor annyi a presenteeism-ben (fizikailag vagy mentálisan kimerült állapotban történő munkavégzésben) eltöltött napjainak száma, mint az alacsony kockázatú csoport tagjainak. Az adjunktus elmondta, hogy kutatások szerint a GDP 3%-ába is kerülhet, ha nem termelékeny a munkavállaló. A kettes típusú cukorbetegség és a depresszió csökkentésével azonban a hiányzások 10 százalékát, a presenteeism több mint 40 százalékát sikerülhet csökkentenünk.

Dr. Szabó Ágnes kitért arra is, milyen hatása van, ha egy vállalat komplex egészségprogramot indít. Nem meglepő módon nemzetközi kutatások azt mutatták, hogy az elégedettség, az elkötelezettség nőni fog, az elvándorlás pedig csökkenni. Ennek ellenére nemzetközi szinten is a vállalatok csupán 27 százalékának van olyan jól megtervezett egészségrendszere, amelyeknek hosszú távú, tudományosan megalapozott mérési rendszerrel dolgoznak. Az adjunktus ismertette azt is, milyen módon gondolkozhatunk az egészségprogramokról. Szerinte a pénzügyi szemléletnél („mennyit spóroltam meg”) célravezetőbb a value of investment szemléletben való gondolkodás, amely a közösség, az ember jóllétét - egészségtudatosságát, elköteleződését, energikusságát, a csapatkohéziót, a morált, stb. - méri, mert ezek hatnak a termelékenységre és a ROI által mért hiányzásra, egészségügyi költségekre. Szabó Ágnes elmondta, hogy fontos a SROI mutatót is figyelembe venni, amely azt fejezi ki, milyen hatása van a társadalomra egy vállalati egészségprogram. A pénzben mért előnyök egyértelműek: az elmúlt 30 év metaelemzései szerint, ha egy dollárt befektet a vállalat az egészségprogramokba, akkor 1 és 6 dollár közötti növekedésre számíthat.

Végül ismertette az egészségfejlesztés piacán jelen lévő trendeket, melyekben egyre inkább a személyes felelősségvállalás kap hangsúlyt. A ROI helyett egyre inkább a value of investment szemlélet a meghatározó, vagyis akkor működik jól egy céges egészségprogram, ha a szervezeti kultúra is támogatja, hogy a munkavállalói részvétel növekedjen. Egy jó egészségprogram kockázatkezelési programként is felfogható, mert azt találták, hogy ugyanazok az elemek figyelhetők meg a kockázatkezelésben, mint az egészségfejlesztésben.

Digitális megoldások az egészségfejlesztésben

Dr. Oláh Dániel foglalkozás-egészségügyi szakorvos, a FitPuli Kft. egészségügyi menedzsere szintén az egyéni felelősségvállalásra helyezte a hangsúlyt, hiszen a kockázati tényezőkben közös, hogy csak mi magunk tudjuk azokat csökkenteni. Ezt tudják támogatni a mobilapplikációk, melyeknek előnye, hogy lehetővé teszik a krónikus betegségek (pl. magas vérnyomás, elhízás) menedzsmentjét. Emellett mérni tudunk velük életmódi paramétereket (pl. mozgás, lépésszám, megtett területek száma), és következtetéseket vonhatunk le vérnyomás vagy vércukor értékekből, testsúlyból, pulzusból. A szakorvos a digitális egészségprogramok előnyei között említette, hogy nem igényelnek fizikai infrastruktúrát, ami kifejezetten azok számára hasznos, akik több telephellyel rendelkeznek. Emellett a foglalkozás egészségügyi vizsgálatok hatásfoka növelhető azzal, ha monitorozzuk, adatokat gyűjtünk saját egészségünkről, és így átfogóbb képet kap rólunk az üzemorvos. Az applikációk segítségével sokkal jobban fókuszálhatunk pl. a gyógyszerszedési szokásokra, mozgásszervi prevenciót, szűrővizsgálatokat tudunk bele építeni, és jópofa megoldásokkal segíthetjük a dohányzásról való leszokást is. Dr. Oláh Dániel elmondta, hogy a felhasználók számára nagyon fontos, hogy egy ilyen applikáció személyre szabott és motiváló legyen, adjon előrejelzést és gyakorlati tanácsokat, lehessen vele közösséget építeni. Végül kiemelte, hogy ne várjunk a digitális megoldásoktól rövid távú megoldást, legalább másfél, két év kell a mérőszámokban is látható tényleges eredményekig.


Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Céges futó- és focicsapat, liftmentes élet - így támogatják a cégek a munkavállalóik mozgását

Minél több a testtömeg indexünk, annál többet hiányzunk a munkából, ugyanis az elhízás miatt 53 százalékkal több a hiányzások száma - hangzott... Teljes cikk

Mi zavarja az irodai dolgozókat?

Felmérés készült arról mi zavarja leginkább az Egyesült Királyságban élő irodai dolgozókat. Ebből az derült ki, hogy a férfi és a női... Teljes cikk

Mit tegyünk, ha a munkahelyi stressz szó szerint beteggé tesz?

Ha olyan munkahelyzetben találjuk magunkat, amely az egészségünk romlásához vezet, tegyünk szándékos lépéseket testünk és elménk jólétének javítása érdekében. Teljes cikk