Gyakorlatorientált szakemberek kellenek

Lamperth Mónika előadásában elmondta: a szakképzés intézményrendszerét a munkaerőpiac tényleges igényeihez kell alakítani, ezt a célt szolgálja a Térségi Integrált Szakképzési Központok (TISZK) kialakítása is. A jövőben fontos szerepük lesz az alakuló regionális fejlesztési és képzési bizottságoknak, amelyekben a kamarák társelnöki pozíciót kapnak.

A bizottság feladatot kap a regionális szakképzési célok, igények meghatározásában, a fejlesztési támogatások elosztásában, illetve vizsgálja a forrásfelhasználás hatékonyságát.
A szociális és munkaügyi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a schengeni csatlakozással egyszerűbbé válik a határok átjárhatósága, és az osztrákok 2008-tól újabb szakmákban nyitják meg munkaerőpiacukat.

Lamperth Mónika elmondta, hogy kezdeményezte az osztrák és a szlovén munkaügyi minisztereknél egy olyan háromoldalú munkaerőpiaci megállapodás kidolgozását, amely többi között érintené az adott határmenti területek munkaerőképzését is. A miniszter felkérte az MKIK-t, hogy vegyen részt a megállapodás tervezetének a kialakításában.

Parragh: A gazdaságot közelíteni kell a szakképzéshez

A konferencián Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy vélekedett, hogy a szakképzés területén sikerült a folytonosságot biztosítani az utóbbi években.
Az MKIK elnöke szerint is a gazdaságot minél közelebb kell vinni a szakképzéshez. Parragh László emlékeztetett arra, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal 2006 decemberében kötött keret-megállapodás is ezt a célt szolgáltat. A kamara 16 szakma képzését felügyeli és további 11-nél kapja meg az erre vonatkozó jogosultságot. Az átvett 16 szakmában a vizsgaelnöki kinevezések 2007 áprilisától megkezdődtek. A kamara eddig 1.000 elnököt és 11 ezer tagot delegált a felügyelt szakmák vizsgabizottságába.

A kamara elnöke a jövőbeni feladatokról szólva kiemelte: szeretnék elérni, hogy a szakképzés a 10. évfolyamon már indítható legyen és az adott korosztály 30 százaléka szerezzen szakképesítést. Adataik szerint jelenleg az érintett korosztály 20 százaléka végez szakiskolában Magyarországon, az Európai Unióban ez az arány 50 százalék.

Közel 40 ezer tanulószerződés van az országban

Szilágyi János, az MKIK oktatási és képzési igazgatója a konferencián sikeresnek értékelte a tanulószerződés intézményrendszerét. A kamara adatai jelenleg 39 ezer tanulószerződés van az országban, amely további növekedést jelent a múlt évi 36 ezerrel szemben.

Az MKIK igazgatója szerint a tanulószerződés egyik nagy előnye, hogy a tanuló bekerül a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerbe is. Szilágyi János szólt arról, a kamara dolgozik a felsőfokú szakképzést érintő hallgatói szerződéses rendszer kialakításán, ami a felsőoktatási intézmények és a gazdaság szereplői közötti kapcsolatot is erősítené.