Szerző: Schlemmer Éva
Megjelent: 3 hete

Gyászkommunikáció a szervezetekben

Mindenszentekkor aktulitása van minden elmúlással, veszteséggel és gyásszal foglalkozó témának, mellyel sokféle szerepben találkozhatunk az élet különböző területein. Mi most a kríziskommunikátorok, HR szakemberek szemével nézünk rá erre a hétköznapi, ám még mindig súlyosan tabusított témára, a gyászra.

Október végén gyászkommunikációs szakmai estet tartott a Kríziskommunikáció Meetup Csoport. A csoport 2013 óta létezik és mára már több mint ezer tagot számlál, köztük kommunikációs és HR szakembereket, médiamunkásokat, szervezetfejlesztőket és diákokat, de a csoport alapvetően bárki előtt nyitva áll, akit érdekel a kríziskommunikáció.


Magyarországon - összehasonlítva más országokkal -, még mindig túlságosan kevés figyelmet kap az emberi tényező, a belső kommunikáció a krízishelyzetekben, tudhattuk meg Sztaniszláv Andrástól, aki stratégiai kommunikációs tanácsadó, a PersonaR Kft. vezető partnere, a Magyar PR Szövetség alelnöke. Mint elmondta, az olyan szervezeteknél, ahol a vállalati kultúra része a biztonsági tudatosság, ott sokkal könnyebben és higgadtabban tudják kezelni a kialakuló krízishelyzeteket. Ezért is van kiemelkedő szerepe a kollégák folyamatokba való bevonásának és felkészítésének. Számos protokoll segíti a kríziskommunikációs szakemberek munkáját, mások mellett példálul az az ajánlás is, mely szerint minden krízisnek megvan a maga sajátossága, de mindig fontos figyelembe venni az érintettek és a szervezetek működési és érzelmi szükségleteit, elegendő időt hagyva a tervezésre és a helyreállításra is.

A halál életünkben betöltött szerepéről tartott előadást Geiszbühl-Szimon Petra, MSc mentálhigiénés segítő szakember, ACC NLP Coach, aki sok-sok HR területen, multinacionális környezetben, felsővezetőként töltött év után 2013 óta mentálhigiénés szakemberként, coachként dolgozik csoportokkal és egyéni kliensekkel is. A halál helye az életünkben című előadásában arról beszélt, hogy a mai kor emberének miért fontos, hogy az emberi élet múlandóságához, a halálhoz kapcsolódó félelmeihez nyíltan tudjon viszonyulni. Részletesen bemutatta azokat a következményeket, amellyel a halál tabusítása jár egy-egy szervezti környezetben, mint például kommunikációs blokkok, bevétel kiesés, kiégés, betegség, elszigeteltség. Hangsúlyozta az esetmegbeszélő csoportok létrehozásának fontosságát, illetve a krízisprevencióban rejlő lehetőségek kihasználását.

A munkahelyi kontextusban tipikusan előforduló veszteségekről beszélt Hajdu-Kis Diána, HR vezető, gyásztanácsadó, tréner és coach a Gyászfeldolgozás a munkahelyen című előadásában. A bedőlt projektektől kezdve, az irodaköltözésen át, a gyakornokprogramban résztvevő munkatársak elvesztéséig. A veszteségekkel kapcsolatos belső kommunikációban az érzelmek szerepére és fontosságára hívta fel a figyelmet, hogyan segíti az események feldolgozását, ha felismerjük és engedélyezzük az érzelmeinket. Ha megengedjük magunknak és egymásnak, hogy veszteségeink kapcsán érzelmeinket átéljük és ezeket ki is tudjuk fejezni, a feldolgozáshoz vezető első lépést is megtettük. Előadásában gyakorlati példákon keresztül mutatta be ennek hasznát, kihangsúlyozva a vezetők példaadó szerepét ebben a folyamatban.

Fotó (balról jobbra): Sztaniszláv András, Hajdu-Kis Diána, Princz Katalin, Geiszbühl-Szimon Petra, Rácz Gabi, Völgyi Attila, Vas Dóra
Princz Katalin mediátor, alternatív vitarendező magánéleti és üzleti konfliktusok békés feloldásával foglalkozik. A Hableány katasztrófa a nemzetek szintjén című előadásában azt mutatta be, hogyan tudnak a vállalatok olyan helyzetben kommunikálni, amikor egy tragédiát követően kell megszólalniuk. Bármiféle konfliktusos helyzet rendezéséhez közös értékekre építve és jövőbe mutatóan kell kommunikálni, különös tekintettel a veszteséget elszenvedő fél érzéseire. A katasztrófa idején Ázsiában tartózkodó szakember magyar és angol nyelvű híranyagból követte nyomon a dunai hajóbaleset utáni dél-koreai és magyar intézkedéseket. A kommunikáció hiányosságai miatt a dél-koreai sajtóban eleinte negatívan alakult a magyar fél megítélése a mentésben résztvevők emberfeletti helytállása ellenére. Később a civil kezdeményezések és az üzleti szereplők önkéntes felajánlásai javítottak a rólunk kialakított képen, de a konfliktus feloldását kommunikációs szempontból a hajótest kiemelését követően az a javaslat jelentette, ami a két fél által közösen kimunkált, méltó és tiszteletteljes megemlékezést helyezett kilátásba. Pozitív példaként a Volvo Accident Research Team halálos balesetekkel kapcsolatos példaértékű kommunikációját mutatta be, melyben két fő tényező, a jármű, a környezet mellett főként az emberi komponens kerül hangsúlyozásra, miközben pontosan tudjuk, hogy a Volvo az a típusú gépjármű a statisztikák szerint, amelyben a legnagyobb a balesetek túlélésének esélye.

Ezek után Völgyi Attila fotóriporter következett, akinek 2004 óta jelennek meg rendszeresen a munkái hazai és nemzetközi kiadványokban és hírügynökségeknél. Sajtófotósként elsősorban a riport, hír és sport műfajokban dolgozik. Előadásában fotográfiai és sajtóetikai oldalról mutatta be a gyász, illetve a tragédiák tudósítását. A nemzetközi kitekintéssel és saját fotóival gazdagon megtűzdelt előadásban Attila kiemelte a munkájában az emberi tényező fontosságát. A fotósnak a terepen, néhány pillanat alatt kell döntenie arról, mit és hogyan örökít meg. Olykor igen kiélezett helyzetekben is döntést kell hoznia, amelyet követően aztán évekig vitáznak arról, helyes döntést hozott-e a fotós, amikor dokumentálta az eseményeket, vagy arról, beavatkozhat-e például a mentésbe, vagy sem.

Rácz Gabi, a Fővárosi Állat- és Növénykert kommunikációs osztályvezetője állt utolsóként a közönség elé Méltósággal búcsúzni emblematikus állatoktól című előadásával, melyben állatkerti munkájának egy szeletét osztotta meg a hallgatósággal. Nagy publicitást kapott állatok (Nur-Nuru-Bin nevű koala, Asha nevű elefánt) példáján keresztül beszélt arról, mennyire összetett kríziskommunikációs feladat hírt adni egy-egy népszerű állat betegségéről, elvesztéséről, mindvégig hangsúlyozva az elmúlást megillető mindenkori tisztelet fontosságát.

A fentiekből is látszik, hogy a téma rendkívül sokrétű, számos formában jelentkezhet a munka világában, szervezetek és vállalatok életében a veszteség, az elmúlás vagy a gyász. Felelős vezetőként, HR szakemberként foglalkozni kell vele, segíteni a szűkebben vett környezetet ugyanúgy, ahogyan a tágabb, szervezeti résztvevőket és kollégákat is a veszteségek feldolgozásában. Ennek elmúlasztása, a negatív események tabusítása számos negatív következménnyel járhathat a szervezeten belül.

  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Az emberekre jut a legkevesebb figyelem a munkahelyi visszajelzésekkor

A magyar cégek harmadánál nincs semmiféle visszajelzési rendszer, pedig hatalmas igény lenne rá, derült ki a Hive Creative munkáltatói... Teljes cikk

Gyászkommunikáció a szervezetekben

Mindenszentekkor aktulitása van minden elmúlással, veszteséggel és gyásszal foglalkozó témának, mellyel sokféle szerepben találkozhatunk az élet... Teljes cikk

10 irritáló embertípus az irodában

A munkahelyen a legkülönfélébb módon bosszanthatnak minket a kollégáink - és te magadra ismersz? Az Eureka Games blog gyűjtése a HR Blogon. Teljes cikk