Szerző: Schlemmer Éva
Megjelent: 2 éve

Gyászkommunikáció a szervezetekben

Mindenszentekkor aktulitása van minden elmúlással, veszteséggel és gyásszal foglalkozó témának, mellyel sokféle szerepben találkozhatunk az élet különböző területein. Mi most a kríziskommunikátorok, HR szakemberek szemével nézünk rá erre a hétköznapi, ám még mindig súlyosan tabusított témára, a gyászra.

Október végén gyászkommunikációs szakmai estet tartott a Kríziskommunikáció Meetup Csoport. A csoport 2013 óta létezik és mára már több mint ezer tagot számlál, köztük kommunikációs és HR szakembereket, médiamunkásokat, szervezetfejlesztőket és diákokat, de a csoport alapvetően bárki előtt nyitva áll, akit érdekel a kríziskommunikáció.


Magyarországon - összehasonlítva más országokkal -, még mindig túlságosan kevés figyelmet kap az emberi tényező, a belső kommunikáció a krízishelyzetekben, tudhattuk meg Sztaniszláv Andrástól, aki stratégiai kommunikációs tanácsadó, a PersonaR Kft. vezető partnere, a Magyar PR Szövetség alelnöke. Mint elmondta, az olyan szervezeteknél, ahol a vállalati kultúra része a biztonsági tudatosság, ott sokkal könnyebben és higgadtabban tudják kezelni a kialakuló krízishelyzeteket. Ezért is van kiemelkedő szerepe a kollégák folyamatokba való bevonásának és felkészítésének. Számos protokoll segíti a kríziskommunikációs szakemberek munkáját, mások mellett példálul az az ajánlás is, mely szerint minden krízisnek megvan a maga sajátossága, de mindig fontos figyelembe venni az érintettek és a szervezetek működési és érzelmi szükségleteit, elegendő időt hagyva a tervezésre és a helyreállításra is.

A halál életünkben betöltött szerepéről tartott előadást Geiszbühl-Szimon Petra, MSc mentálhigiénés segítő szakember, ACC NLP Coach, aki sok-sok HR területen, multinacionális környezetben, felsővezetőként töltött év után 2013 óta mentálhigiénés szakemberként, coachként dolgozik csoportokkal és egyéni kliensekkel is. A halál helye az életünkben című előadásában arról beszélt, hogy a mai kor emberének miért fontos, hogy az emberi élet múlandóságához, a halálhoz kapcsolódó félelmeihez nyíltan tudjon viszonyulni. Részletesen bemutatta azokat a következményeket, amellyel a halál tabusítása jár egy-egy szervezti környezetben, mint például kommunikációs blokkok, bevétel kiesés, kiégés, betegség, elszigeteltség. Hangsúlyozta az esetmegbeszélő csoportok létrehozásának fontosságát, illetve a krízisprevencióban rejlő lehetőségek kihasználását.

A munkahelyi kontextusban tipikusan előforduló veszteségekről beszélt Hajdu-Kis Diána, HR vezető, gyásztanácsadó, tréner és coach a Gyászfeldolgozás a munkahelyen című előadásában. A bedőlt projektektől kezdve, az irodaköltözésen át, a gyakornokprogramban résztvevő munkatársak elvesztéséig. A veszteségekkel kapcsolatos belső kommunikációban az érzelmek szerepére és fontosságára hívta fel a figyelmet, hogyan segíti az események feldolgozását, ha felismerjük és engedélyezzük az érzelmeinket. Ha megengedjük magunknak és egymásnak, hogy veszteségeink kapcsán érzelmeinket átéljük és ezeket ki is tudjuk fejezni, a feldolgozáshoz vezető első lépést is megtettük. Előadásában gyakorlati példákon keresztül mutatta be ennek hasznát, kihangsúlyozva a vezetők példaadó szerepét ebben a folyamatban.

Fotó (balról jobbra): Sztaniszláv András, Hajdu-Kis Diána, Princz Katalin, Geiszbühl-Szimon Petra, Rácz Gabi, Völgyi Attila, Vas Dóra
Princz Katalin mediátor, alternatív vitarendező magánéleti és üzleti konfliktusok békés feloldásával foglalkozik. A Hableány katasztrófa a nemzetek szintjén című előadásában azt mutatta be, hogyan tudnak a vállalatok olyan helyzetben kommunikálni, amikor egy tragédiát követően kell megszólalniuk. Bármiféle konfliktusos helyzet rendezéséhez közös értékekre építve és jövőbe mutatóan kell kommunikálni, különös tekintettel a veszteséget elszenvedő fél érzéseire. A katasztrófa idején Ázsiában tartózkodó szakember magyar és angol nyelvű híranyagból követte nyomon a dunai hajóbaleset utáni dél-koreai és magyar intézkedéseket. A kommunikáció hiányosságai miatt a dél-koreai sajtóban eleinte negatívan alakult a magyar fél megítélése a mentésben résztvevők emberfeletti helytállása ellenére. Később a civil kezdeményezések és az üzleti szereplők önkéntes felajánlásai javítottak a rólunk kialakított képen, de a konfliktus feloldását kommunikációs szempontból a hajótest kiemelését követően az a javaslat jelentette, ami a két fél által közösen kimunkált, méltó és tiszteletteljes megemlékezést helyezett kilátásba. Pozitív példaként a Volvo Accident Research Team halálos balesetekkel kapcsolatos példaértékű kommunikációját mutatta be, melyben két fő tényező, a jármű, a környezet mellett főként az emberi komponens kerül hangsúlyozásra, miközben pontosan tudjuk, hogy a Volvo az a típusú gépjármű a statisztikák szerint, amelyben a legnagyobb a balesetek túlélésének esélye.

Ezek után Völgyi Attila fotóriporter következett, akinek 2004 óta jelennek meg rendszeresen a munkái hazai és nemzetközi kiadványokban és hírügynökségeknél. Sajtófotósként elsősorban a riport, hír és sport műfajokban dolgozik. Előadásában fotográfiai és sajtóetikai oldalról mutatta be a gyász, illetve a tragédiák tudósítását. A nemzetközi kitekintéssel és saját fotóival gazdagon megtűzdelt előadásban Attila kiemelte a munkájában az emberi tényező fontosságát. A fotósnak a terepen, néhány pillanat alatt kell döntenie arról, mit és hogyan örökít meg. Olykor igen kiélezett helyzetekben is döntést kell hoznia, amelyet követően aztán évekig vitáznak arról, helyes döntést hozott-e a fotós, amikor dokumentálta az eseményeket, vagy arról, beavatkozhat-e például a mentésbe, vagy sem.

Rácz Gabi, a Fővárosi Állat- és Növénykert kommunikációs osztályvezetője állt utolsóként a közönség elé Méltósággal búcsúzni emblematikus állatoktól című előadásával, melyben állatkerti munkájának egy szeletét osztotta meg a hallgatósággal. Nagy publicitást kapott állatok (Nur-Nuru-Bin nevű koala, Asha nevű elefánt) példáján keresztül beszélt arról, mennyire összetett kríziskommunikációs feladat hírt adni egy-egy népszerű állat betegségéről, elvesztéséről, mindvégig hangsúlyozva az elmúlást megillető mindenkori tisztelet fontosságát.

A fentiekből is látszik, hogy a téma rendkívül sokrétű, számos formában jelentkezhet a munka világában, szervezetek és vállalatok életében a veszteség, az elmúlás vagy a gyász. Felelős vezetőként, HR szakemberként foglalkozni kell vele, segíteni a szűkebben vett környezetet ugyanúgy, ahogyan a tágabb, szervezeti résztvevőket és kollégákat is a veszteségek feldolgozásában. Ennek elmúlasztása, a negatív események tabusítása számos negatív következménnyel járhathat a szervezeten belül.

  • 2021.12.07Babér Panoráma - Online bérszámfejtési konferencia Tekintsen ki velünk a legfontosabb tb- és bérszámfejtést érintő jogszabályváltozásokra a BaBér és az Abacus szervezésében megvalósuló Panoráma 2022 Bérszámfejtési Konferencián. Az egész napos szakmai előadások során neves előadók értelmezik a 2022. évre vonatkozó szja, kötelező egészségbiztosítás, tb fedezeti rendszer és a munkáltatói járulékbevallások vonatkozó jogszabály-változásait. Részletek Jegyek
  • 2021.12.10joee tesztesemeny2 tesztesemény2 Részletek Jegyek
  • 2021.12.13Mentorált képzési forma – Jó a munkavállalónak, jó a munkáltatónak Ha egy kollégát megkérdezünk arról, hogy miből van egyre kevesebb, akkor nagy valószínűséggel az „idő” hangzik el válaszként. Részletek Jegyek
  • 2022.01.04HAPPY NEW WORK! meetup Vajon 2022 milyen kihívásokat tartogat a számunkra, ki hogyan látja a munka(végzés) jövőjét, milyen akadályokkal szembesülhetünk és hogyan készülhetünk fel mindezekre? Ha érdekel a téma, akkor regisztrálj a KÜRT Akadémia ingyenes, online meetupjára! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Így kezeljük a gyászt a munkahelyen - Péter története

Nagyon sokat tud jelenteni egy gyászolónak, ha az őt ért érzelmi sokk után nem marad egyedül. Sokan küzdünk azzal, hogy nem tudjuk, mit is... Teljes cikk

Vállalati mentorként segítene a Decathlon

3 évvel ezelőtt indította el a Decathlon az Autisták Országos Szövetségének (AOSZ) segítségével a Csendes nyitvatartást, mellyel az autizmussal... Teljes cikk

A felsővezetők a LinkedInen építik a márkát

Egyre több magyar felsővezető használja aktívan a LinkedInt a TOP50 hazai nagyvállalat körében – derült ki az Uniomedia most megjelent, a szakmai... Teljes cikk