Ha a nő többet keres, a férfi semmittevéssel bünteti
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMagyarországon még mindig sok előítélet él a fejekben a nők társadalomban betöltött szerepével kapcsolatban. Két kutató arra vállalkozott, hogy huszonkét mélyinterjú segítségével megpróbálja feltérképezni, hogyan változnak a nemi szerepek, ha a nő többet keres, mint férfi partnere. Azt is mutatjuk, mi kell ahhoz, hogy egy nem hagyományos családban is mindenki megtalálja a boldogulását.
Neményi Mária és Takács Judit az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai hiánypótló kutatást végeztek olyan Magyarországon élő nők körében, akik főkeresőnek számítanak saját családjukban.
Huszonkét mélyinterjút készítettek olyan nőkkel, akik
Azokban a kapcsolatokban a legboldogabbak az emberek, ahol mindketten ugyanazt gondolják a nemi szerepekről. De mi történik, ha a hagyományos dinamika megbomlik, mert a nő többet keres, mint a férje? Vannak emberek, akik megsebzettnek vélt férfiasságukra úgy próbálnak gyógyírt találni, hogy még kevesebb házimunkát végeznek, mint addig, megmutatva, ki is az úr a háznál. Vannak azonban olyan esetek is, amikor egymás igényeit felmérve, igazi társként viselkednek a párok egy-egy megváltozott élethelyzetben. A kutatásnak egy tanulsága mindenképpen van: nem feltétlenül a hasonló helyzetben élők fogják a leghasonlóbban lereagálni, ha hirtelen az asszony lesz a kenyérkereső.
A vizsgált helyzetek közül mindösszesen hárman voltak a tradicionális, azaz hagyományos családmodell követői. Ezekben az esetekben a nő hiába került fő kenyérkereső szerepbe, nem viselkedett családfőként. Elfogadta, sőt volt, hogy el is várta, hogy a férfi besegítsen a házimunkába, de azért nagy változás nem következett be abban, hogy önmaga végezze el a munkák oroszlánrészét.
A huszonkét vizsgált eset közül a kutatók négy megkérdezett esetében azonosítottak egyenlőségpárti, azaz egalitárius párkapcsolatot. Bár mindannyian más-más szociális közegből származtak, három esetben az első komolyabb párkapcsolat alakult házassággá, míg egy nő már a második házasságában élt, amit a kutatók úgy értelmeztek, hogy egy korábbi hibát próbál kijavítani.
Jellemző, hogy ezekben a kapcsolatokban nem a hagyományos nemi szerepek alapján alakították ki a szabályokat, hanem egymással megbeszélve, az egyéni szükségletek és lehetőségek alapján. Ezekben az esetekben úgy tűnt, hogy már a partnerválasztásnál fontos szempont volt, hogy a másik, házimunkáról és nemi feladatok megoszlásáról alkotott képe semmiképpen ne legyen akadálya a nő karrierjének, különös tekintettel a gyermekvállalás utáni időszakra.
Huszonkét mélyinterjút készítettek olyan nőkkel, akik
- heteroszexuális párkapcsolatban,
- egy háztartásban élnek házastársukkal vagy partnerükkel,
- legalább a háztartás bevételének hatvan százalékát teremtik elő és
- legalább egy, tizennégy éven aluli gyermeket nevelnek.
- Magyarországon még mindig domináns az a kép, hogy a nőknek alapvetően házimunkával és otthonteremtéssel kell foglalkozniuk, a férfiaknak meg a pénzkeresettel.
Azokban a kapcsolatokban a legboldogabbak az emberek, ahol mindketten ugyanazt gondolják a nemi szerepekről. De mi történik, ha a hagyományos dinamika megbomlik, mert a nő többet keres, mint a férje? Vannak emberek, akik megsebzettnek vélt férfiasságukra úgy próbálnak gyógyírt találni, hogy még kevesebb házimunkát végeznek, mint addig, megmutatva, ki is az úr a háznál. Vannak azonban olyan esetek is, amikor egymás igényeit felmérve, igazi társként viselkednek a párok egy-egy megváltozott élethelyzetben. A kutatásnak egy tanulsága mindenképpen van: nem feltétlenül a hasonló helyzetben élők fogják a leghasonlóbban lereagálni, ha hirtelen az asszony lesz a kenyérkereső.
A vizsgált helyzetek közül mindösszesen hárman voltak a tradicionális, azaz hagyományos családmodell követői. Ezekben az esetekben a nő hiába került fő kenyérkereső szerepbe, nem viselkedett családfőként. Elfogadta, sőt volt, hogy el is várta, hogy a férfi besegítsen a házimunkába, de azért nagy változás nem következett be abban, hogy önmaga végezze el a munkák oroszlánrészét.
A huszonkét vizsgált eset közül a kutatók négy megkérdezett esetében azonosítottak egyenlőségpárti, azaz egalitárius párkapcsolatot. Bár mindannyian más-más szociális közegből származtak, három esetben az első komolyabb párkapcsolat alakult házassággá, míg egy nő már a második házasságában élt, amit a kutatók úgy értelmeztek, hogy egy korábbi hibát próbál kijavítani.
Jellemző, hogy ezekben a kapcsolatokban nem a hagyományos nemi szerepek alapján alakították ki a szabályokat, hanem egymással megbeszélve, az egyéni szükségletek és lehetőségek alapján. Ezekben az esetekben úgy tűnt, hogy már a partnerválasztásnál fontos szempont volt, hogy a másik, házimunkáról és nemi feladatok megoszlásáról alkotott képe semmiképpen ne legyen akadálya a nő karrierjének, különös tekintettel a gyermekvállalás utáni időszakra.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?