Ha vállalhatatlan pozíciót ajánlanak, jár végkielégítés?

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása alapján szűnik meg.

Ugyanakkor főszabály szerint olyan munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonya, akinek az életkora a rá irányuló öregségi nyugdíj korhatár betöltését megelőző öt éven belül van (ún. védett kor), úgy a munkáltató felmondással csak abban az esetben élhet, amennyiben a munkaviszony megszüntetésének oka a munkavállaló magatartásával függ össze.

A védett korban lévő munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló magatartásával összefüggő okon túlmenően akkor is megszüntethető felmondással, amennyiben a felmondás oka a munkavállaló képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő okból következik be, feltéve, hogy a munkáltatónál, azon belül is a munkavállaló munkahelyén nincsen a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képzettségnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló a továbbfoglalkoztatására irányuló ajánlatot elutasítja.

A végkielégítésre jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének időpontjában a törvényben meghatározott időtartamban (legalább 3 év) fennálljon. A jogosultság megállapításánál a megszüntető jognyilatkozat közlése és nem a munkaviszony utolsó napja az irányadó a munkában töltött időtartam tekintetében. (Megjegyezzük, hogy a jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. A gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartamát azonban a munkában töltött időbe be kell számítani.)

A végkielégítésre való jogosultság alapjául szolgáló időtartamok, illetve a végkielégítés mértékei a hatályos szabályozás szerint a következőképpen kerültek meghatározásra:

„A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén egyhavi,
b) legalább öt év esetén kéthavi,
c) legalább tíz év esetén háromhavi,
d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,
e) legalább húsz év esetén öthavi,
f) legalább huszonöt év esetén hathavi
távolléti díj összege.”

Abban az esetben, ha a végkielégítésre jogosult munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjra, továbbá a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg, úgy a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel arányosan sávos mértékben emelt összegű végkielégítés illeti meg az alábbiak szerint:

„A végkielégítésnek a (3) bekezdés
a) a)-b) pontban meghatározott mértéke (három-öt év) egyhavi,
b) c)-d) pontban meghatározott mértéke (tíz-tizenöt év) kéthavi,
c) e)-f) pontban meghatározott mértéke (húsz-huszonöt év) háromhavi
távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony az (1) bekezdésben meghatározott módon és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.”

A fentiek és az Ön által előadott információk alapján megállapítható, hogy amennyiben az Ön munkaviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg, abban az esetben Önt emelt összegű végkielégítés, azaz 25 év munkaviszony után kilenchavi távolléti díjnak megfelelő összeg illeti meg.

Megjegyezzük, hogy a válaszadás során egyéb, a kérdésben kifejezetten nem említett körülményeket nem vettünk figyelembe.