Hajdú-Biharban a legfeketébb a munka

Dobogós helyet szerzett a derecske-létavértesi kistérség is, holtversenyben a baktalórántházi kistérséggel, ezek 37,3 százalékos feketemunka-részesedéssel követik a 37,9 százalékkal "büszkélkedő" hajdúhadházit, és előzik a bodrogközit (37,1 százalék). Azonban hiába tűnik annak, ezen eredmények nem egyértelműen csak negatívak: a legszegényebb térségek rajta sincsenek a lista elején, ezekben ugyanis lényegében még feketemunkára is csak igen korlátozottan van lehetőség - állítják a tanulmány szerzői, Bublik Bence és Tóth István János.

Álláspontjuk egybecseng Bakó Istvánnak, Derecske polgármesterének vélekedésével, aki elszomorítónak nevezte az adatokat. Szerinte nem öröm, hogy ilyen magas az arány, de van pozitív oldala is. Akik feketén dolgoznak, azok legalább dolgoznak, s remélhetőleg előbb-utóbb "fehér munkás" lesz belőlük.

Hazánkban a rejtett gazdaságból származó egy főre jutó éves jövedelem összege igen nagy szórást mutat, 60 és 440 ezer forint között mozog, aránya pedig országos átlagban 17-18 százalék, ami komoly javulás az 1990-es évekre jellemzően becsült 30-34 százalékhoz képest.

Persze nagy hátrány a jogszerűen működő cégek számára a feketefoglalkoztatás. Egyrészt a legális bérek kevésbé versenyképesek azokkal szemben, akik "zsebbe" (is) adnak, másrészt a bérköltség a fehéren dolgoztató cégek termékeit drágítja is. És bár mindenki tisztában van azzal, hogy hosszú távon jobban megéri szabályos keretek közt dolgozni, a megélhetési nehézségek ezt az igényt gyakran felülírják.

Persze nehéz számolni a zsebbe kapott pénzek összegét. Csak egyéb adatokból becsülhető annak mértéke: a kutatás során számoltak többek között a kistérségek egy főre jutó háztartási villamosenergia-felhasználásával, vagy a személygépkocsi-ellátottsággal.

A tanulmány megállapítja, hogy ahol a legmagasabbak a bejelentett lakossági jövedelmek, ott a legalacsonyabb a feketefoglalkoztatás, tehát itt "fehér" leginkább a gazdaság (Budapest környéke, az északnyugati országrész és a nagyvárosok). Ezt azzal magyarázzák a kutatók, hogy itt főként hazai és külföldi nagyvállalatok foglalkoztatnak, többnyire legálisan.