Ha a munkát és a munkahelyet is szokni kell

Mostanában gyakran szólnak a hírek a magyar munkaerő-tartalékokról, akiket be lehetne és kellene vonni az igencsak feszített állapotú munkapiacra. Ez azonban nem egyszerű feladat, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű települések esetében, amelyeken alig van infrastruktúra, tömegközlekedés, és az ott élők esetleg már generációk óta alig láttak példát arra, hogy dolgozik valaki a családból. A beszélgetésen a SIMPACT, a bp Magyarország és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szakemberei osztották meg tapasztalataikat. A Cseh Klaudia (bp) és Bakó Csaba (SIMPACT) által vezetett munkacsoport célja a roma munkavállalók elhelyezkedési esélyeinek növelése.

2019 óta zajlik a FETE vagyis a Felzárkózó Települések program, 300 települést megcélozva, 310 ezer lakos elérésével. Ezeken a kistelepüléseken gyakran a máshol alapvetőnek tekinthető közszolgáltatások és infrastruktúra is hiányzik vagy nagyon gyenge lábakon áll. Rossz az utak állapota, sok vasútvonalat megszüntettek az elmúlt években, így előfordul, hogy csak két buszjárat van reggel és este a településre, azok sem mindig alkalmazkodnak a munkaidőhöz. Sok helyen nincs posta, gyógyszertár, orvos, sőt iskola és bolt sem. Gyakran az országos átlagnál jóval magasabb, 10% feletti a munkanélküliség és évi mindössze nettó 1 millió forint alatt van az egy főre eső jövedelem.  

A hátrányos helyzetű településeken élők munkaerőpiaci elhelyezését célzó programok magasnak tűnő költségei forintosítható módon is megtérülhetnek. A SIMPACT szakértőinek a számításai szerint, egy konkrét munkaerőpiaci mentorprogram esetén (Baktalórántháza), ahol 10 hátrányos helyzetű személyt sikerült a nyílt munkaerőpiacon tartósan elhelyezni, a pilot programot követő 5 év alatt 80 millió forint társadalmi többletbevételt várható. Tolvaj Krisztina, a SIMPACT szenior kutatója hozzátette, hogy ezek legnagyobb részét a megtakarított állami kiadások (pl. önkormányzati segély, közmunka díja) és többlet adóbevételek teszik ki, de a foglalkozatott személyek is egyértelmű haszonélvezői a növekvő jövedelmük miatt.  Bár az üres álláshelyek száma a legutolsó negyedévben némileg csökkent, még mindig bőven vannak nyitott pozíciók, ahova betanított illetve segédmunkásokra vagy szakképzett munkaerőre lenne szükség. 

A FETE RRF projekt célpontjai a 16 és 64 év közötti munkanélküli és inaktív személyek, akiket a program keretében munkaképessé szeretnének tenni, felkészíteni és bevonni a munkaerőpiacra, összekötni a munkáltatókkal és legalább 6 hónapig munkában tartani, mondta el Hajzer Angelika, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkaerőpiaci mentora. 

Ennek az első lépései 

• a családi és mintakertek gondozása, 

• a következő a manufaktúrákban zajló tranzitfoglalkoztatás, ahol általában élelmiszert dolgoznak fel, egyben pályaorientációt folytatnak és a munkafolyamatokba adnak betekintést,.

• duális képzés, felnőttképzés

Az ügyfeleknek a szükségleteik alapján mentorok segítségével nyújtanak támogatást: készség- és kompetenciafejlesztést, egészségügyi felmérést, munkaerőpiaci szolgáltatásokat (CV, állásinterjúra felkészítés, kísérés stb.). 

2022 óta 2309 embert mentoráltak, akik közül 338-at elhelyeztek, ebből 135 fő több mint hat hónapot töltött foglalkoztatásban, 102 főt képeztek. Hajzer Angelika arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad a hátrányos helyzetű emberekre homogén csoportként tekinteni, hiszen nagyon különböző szinten lehetnek a munkaszocializációban, ezért nagyon fontos a közvetlen, helyi jelenlét, a célzott segítség, egyébként nem csak a munkavállalóknak, hanem a munkáltatóknak is. 

Hajzer Angelika: Fontos a közvetlen, helyi jelenlét, a célzott segítség, egyébként nem csak a munkavállalóknak, hanem a munkáltatóknak is.

Heti bér és zsíros kenyér

A mentorok konkrét ötleteket is adtak, hogy mivel ellensúlyozhatják például az infrastruktúra, és ennek kapcsán a mobilitás hiányát a cégek: céges buszjáratokkal, részmunkaidővel és osztott munkakörrel, alacsonyabb hozzáadott értékű tevékenységek kiszervezésével közvetlen a kistelepülésekre. Emellett a szervezet ingatlan programot is folytat – szintén a mobilitás elősegítésére -, 140 településen, 400 ingatlan bevonásával, ahol a hátrányos helyzetű munkavállalókat el tudják helyezni. Ugyanakkor nem ingyenes lakhatásról van szó, mert munkaszerződéssel és bevétellel rendelkezni kell ahhoz, hogy valaki ezt a lehetőséget igénybe vegye.  

Közvetítésre a felek között azért is van szükség, mert mindkét oldalon jellemző az előzetes tapasztalatok nyomán a bizalmatlanság és az előítéletek. A közvetítőben pedig ideális esetben mindkét oldal megbízik. Szegedi Norbert mentor Gyulaj település példáját hozta, ahol a közvetlen kapcsolódás eredményt hozott. Míg korábban a település, úgymond megbélyegzett volt – a falu neve, alulképzettség párhuzam -, és ez érzékelhető volt a felvételi folyamatok során is, amikor a szervezet magán a településen szervezett toborzó tájékoztatót, és a cégek képviselői a helyszínen megismerhették az embereket, az javított az esélyeken.  

A mentorok azt is megemlítették, hogy az alkalmazáskor problémát okozhat a javadalmazási rendszer is, például a havi bérezés. A megélhetési problémák és a pénzkezelési készségek (beosztás) hiányosságai olyan szintűek, ahol a heti bérfizetés komoly segítséget jelent. Emellett a vállalati étkezés és tisztálkodási lehetőségek biztosítása. Van, ahol az jelentett megoldást, hogy kitettek a pár kiló kenyeret műszak alatt vajjal és zsírral, amiből a dolgozók enni tudtak. Előfordul, hogy a ruházat is gondot jelent, amiben munkába tudnak járni. További segítség lehet adósságkezelői szolgáltatás biztosítása, amely segít a követeléskezelőkkel megállapodást kötni. 

Készségek és képességek hiánya

A halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalóknak célzott képzésekre, készségfejlesztésre van szükségük. Gyakran generációk óta hiányzik a munkalehetőség, így az ebben való szocializáció is, ami késésben, kimaradásban, kommunikációs nehézségekben is megmutatkozik. Van, hogy a zárt tér és a munkahelyi szabályokhoz történő fegyelmezett alkalmazkodás is problémát jelent. Ezen esetekben jó, ha a céges mentor és a koordinátorok találkoznak, akár rendszeresen, hogy a napi kihívásokról beszélni lehessen, a feszültségeket feloldani, a kommunikációt elősegíteni. Fontosak lehetnek a példaképek, akiknek sikerült. 

A felnőtteken kívül a fiatalok pályaorientációja is cél, hogy egyáltalán tudják, hogy milyen lehetőségeik vannak, megismerjék, hogy egy-egy munkakör mit jelent, ahhoz milyen képességek kellenek, hogy reális célokat tűzzenek ki maguk elé. A duális képzések azért jelentenek komoly lehetőséget, mert kipróbálhatják magukat az adott munkakörben, tapasztalatot szereznek, amivel a foglalkoztathatóságuk is javul. Hajzer Angelika megemlítette a felnőttképzés azon előnyét, nincs továbbfoglalkoztatási kötelezettség, lehetőség azonban van rá, mely esetén 12 hónapon keresztül a munkáltató mentesül a szociális hozzájárulás fizetése alól. 

Tóth Áron, a Tudásépítő-Team ÁKK Nonprofit Kft. vezérigazgatója osztott meg jó gyakorlatokat a hátrányos helyzetű fiatalok képzésére, aminek érdekében három nagy építővállalat fogott össze és hozott létre képzési központot, duális képzéssel, tanműhellyel. Így 7 iskolából, 500 tanuló képzésében vesznek részt, akik 12 szakmába tekinthetnek be és szerezhetnek gyakorlatot. Náluk is felmerült problémaként a projekthelyszínekre az utazás, így vagy finanszírozzák a fiatalok utazását, vagy a tagvállalatok szállítással is beszállnak a feladatba. Problémát jelent a tanulásnál az informatikai eszközök hiánya is, ezért vettek benti használatra számítógépeket, amelyeket bizonyos esetekben kölcsön is adnak. A munkahelyeken felkészítik az alvállalkozók vezetőit, hogy milyen körülmények közül érkeznek a tanulók, és olyan programokat igyekeznek nekik szervezni, ami érdekes, fenntartja az érdeklődésüket az iskola és a szakma iránt (akár eszközök kipróbálásával, nehézgép szimulátorral). Mint mondta a kollégiumi lakhatás megoldása még folyamatban van. 

Nyitókép: Unsplash