Hiába több a nettónk, keveset ér a fizetésünk
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA bruttó átlagkeresetek 2009 első nyolc hónapjában 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkeresetek - a fogyasztói árak 3,8 százalékos növekedése mellett - az első nyolc hónapban 2,1 százalékkal maradtak el a tavalyitól - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A versenyszférában 0,3 százalékkal emelkedett; a költségvetési
szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 7,9 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-augusztusban átlagosan 2 millió 664 ezer volt.
Az első nyolc hónapan a költségvetési szférában 740 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 835 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 4,1 százalékos csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A közszférában a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámbővülése eredményezett létszámnövekedést, e nélkül számolva 0,4 százalékos; míg a versenyszférában 6,7 százalékos csökkenés következett be.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 197 100 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196 600 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 100 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,3 százalékkal haladták meg az előző év januáraugusztusit.
Ezen belül a versenyszférában 4,8 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 6,8 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,4 százalék), az építőipar (5,7százalék), az ingatlanügyletek (5,6százalék), valamint a szállítás, raktározás (5,4százalék) január-augusztusi keresetei.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első nyolc hónapjában átlagosan 3,9 százalékkal haladta meg az előző év január-augusztusit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,3százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,4 százalékkal lett magasabb. A vrsenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy - a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként - a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 122 000 forintnak felelt meg; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 100 forint, a szellemi foglalkozásúaké 154 900 forint). A nettó kereset így átlagosan 1,6 százalékkal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférában 4,1 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,4 százalékos csökkenés jelentkezett.
2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek előző év azonos hónapjához képest mért emelkedése az adójogszabályok változása miatt rendre meghaladja a havi bruttó átlagkereset növekedését. A 209 800 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,9 százalékkal haladta meg az előző év január-augusztusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalékot tett ki.
szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 7,9 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-augusztusban átlagosan 2 millió 664 ezer volt.
Az első nyolc hónapan a költségvetési szférában 740 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 835 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 4,1 százalékos csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A közszférában a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámbővülése eredményezett létszámnövekedést, e nélkül számolva 0,4 százalékos; míg a versenyszférában 6,7 százalékos csökkenés következett be.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 197 100 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196 600 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 100 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,3 százalékkal haladták meg az előző év januáraugusztusit.
Ezen belül a versenyszférában 4,8 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 6,8 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,4 százalék), az építőipar (5,7százalék), az ingatlanügyletek (5,6százalék), valamint a szállítás, raktározás (5,4százalék) január-augusztusi keresetei.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első nyolc hónapjában átlagosan 3,9 százalékkal haladta meg az előző év január-augusztusit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,3százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,4 százalékkal lett magasabb. A vrsenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy - a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként - a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 122 000 forintnak felelt meg; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 100 forint, a szellemi foglalkozásúaké 154 900 forint). A nettó kereset így átlagosan 1,6 százalékkal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférában 4,1 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,4 százalékos csökkenés jelentkezett.
2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek előző év azonos hónapjához képest mért emelkedése az adójogszabályok változása miatt rendre meghaladja a havi bruttó átlagkereset növekedését. A 209 800 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,9 százalékkal haladta meg az előző év január-augusztusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalékot tett ki.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?