Hiányos munkaügyi adminisztráció a kereskedelemben

A kereskedelemben továbbra is leginkább papír alapú munkaidő-nyilvántartást vezetnek, a munkaidő-nyilvántartások vezetésének gyakorlata pedig több tekintetben sem felel meg a munkaügyi ellenőrzések által támasztott követelményeknek. Ezek a főbb következtetései a BDO Magyarország felmérésének, amely a kereskedelem munkaügyi helyzetét tárta fel.

A több mint száz, többségében 100-250 munkavállalót foglalkoztató kereskedelmi vállalkozás részvételével zajló felmérés a szektort érintő legutóbbi változások fényében vizsgálta a hazai kereskedelem munkaügyi aspektusait.

Ahol eddig volt, szinte mindenütt megmaradt a vasárnapi pótlék

A felmérés többek között kitért a kereskedelmi munkáltatók vasárnapi pótlékkal kapcsolatos fizetési gyakorlatára, amely a hazai kiskereskedelemre jellemző vasárnapi nyitva tartáshoz kapcsolódik. Külön is fókuszált a Kúria tavalyi évben hozott vasárnapi pótlékkal kapcsolatos döntésének esetleges jogkövetkezményeire. Mint ismeretes, a Kúria tavaly kimondta, hogy a budapesti bevásárlóközpontban működő üzletek rendeltetésük folytán vasárnap is működő munkáltatónak minősülnek, így nem kötelesek munkavállalóik számára vasárnapi pótlékot fizetniük.

Meglepő módon a felmérésben résztvevő válaszadók többsége nem ismerte a Kúria vasárnapi pótlékkal kapcsolatos döntését. A felmérésből az derült ki, hogy az érdekképviseletek félelmei nem igazolódtak be: a kereskedelmi munkáltatók döntő többsége (98 százalék) nem változtatott a pótlékfizetési gyakorlatán, a cégek mintegy kétharmada továbbra is fizeti a vasárnapi pótlékot dolgozóinak. A pótlékot fizetők 92 százaléka továbbra is tételesen számolja el a vasárnapi pótlékot, és mindössze 8 százalékuk építette azt be az alapbérbe.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás: továbbra sem népszerű az elszámolási időszak

A BDO Magyarország által megkérdezett kereskedelmi munkáltatók 58 százaléka él az egyenlőtlen munkaidő-beosztás lehetőségével. Noha az elszámolási időszak immár a második éve szintén választható rugalmas munkaidő-szervezési módszer, ezzel a lehetőséggel mindössze 1 százaléknyi munkáltató élt.

„Ez a tény ismét rávilágít annak fontosságára, hogy az egyébként sok előnnyel járó elszámolási időszakkal kapcsolatos szabályokat célszerű lenne mielőbb az eddigieknél átláthatóbbá és egyértelműbbé tenni, akár a mostaninál részletesebb szabályozás kidolgozásával” – hangsúlyozta Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere.

Munkaügyi ellenőrzés a kereskedelemben

A felmérésben részt vevő munkáltatók 35 százalékát érintette a tavalyi év második felében kereskedelmi munkaügyi célvizsgálat, ezek 14 százaléka valamilyen hatósági intézkedéssel zárult. A válaszadók 83 százaléka a jelenlegi szigorú és büntetésorientált hozzáállás helyett tanácsadást és több felvilágosítást várna a munkaügyi ellenőrzésektől, különösen olyan időszakban, amikor egy viszonylag új jogszabály kapcsán még sok a bizonytalanság.

Munkaidő nyilvántartás a kereskedelemben

A kereskedelmi munkáltatók 67 százaléka továbbra is papíralapon vezeti a munkaidő-nyilvántartásokat. Ugyanakkor a munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatók csupán 46 százaléka tudja a munkavégzés helyszínén bemutatni a teljes munkaidőkeretre vonatkozó munkaidő nyilvántartásokat. „Sok munkáltató nincs tudatában, hogy a munkaügyi ellenőrzés Kúria által is megerősített gyakorlata alapján a munkáltatók olyan nyilvántartást kötelesek vezetni, amely a hatóság és a munkavállalók számára is azonnal hozzáférhető és ellenőrizhető.” - hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország szakértője.

További érdekes adat, hogy az elektronikus munkaidő-nyilvántartást használó munkáltatók esetében a válaszadók 76 százaléka a tényleges munkahelyre történő érkezést és az onnan történő távozást tartja nyilván, holott a munkáltató a Munka törvénykönyve előírásai szerint a munkaidő kezdő és befejező időpontját köteles nyilvántartani.

„A felmérésben résztvevők közül többen kiemelték, hogy a munkaidő nyilvántartásokkal kapcsolatos munkaügyi ellenőrzési gyakorlat sem egységes, egyes megyékben például a munkaügyi ellenőrzés során eljáró munkaügyi felügyelők megkövetelik, hogy a munkaidő-nyilvántartásokon annak ellenére feltüntessék a munkaközi szünet mértékét és a kiadás időpontját, hogy ez a jelenleg hatályos jogszabályokban nincs előírva.” – mutatott rá Máriás Attila.

Munkaközi szünet a kereskedelemben

Főszabály szerint a hat órát meghaladó munkavégzés esetén 20 perc munkaközi szünet jár a munkavállalóknak, kilenc óra után további 25 perc illeti őt meg. Fontos tudni, hogy a főszabálytól eltérően kiadott munkaközi szünetekről a munkáltatónak a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben külön kell rendelkeznie. Ezzel azonban mindössze a munkáltatók 24 százaléka él, többségük (68 százalék) egyoldalúan, mindössze tájékoztatóban közli ezt a munkavállalókkal.

Harmonizáció az új Ptk.-val

Bár többen kiemelték, hogy a Ptk. és az Mt. együttes alkalmazását HR-esként bonyolultnak tartják, a válaszadók mindössze 46 százaléka vizsgálta felül munkajogi dokumentumait, legtöbbször jogász segítségét kérve. A felmérésben résztvevők 19 százaléka ugyan fontosnak találta ezt, de még nem tudott sort keríteni rá, 35 százalék viszont nem gondolta, hogy olyan lényeges változások léptek volna életbe, ami szükségessé tette volna a felülvizsgálatot.

Munkáltatói reflexiók a szabályozás kapcsán

A válaszadók 74 százaléka szerint volna még mindig mit javítani a szabályozáson is, főként az egyszerűsítést, a jobb átláthatóságot hiányolják. A konkrétumok közül a legtöbb megkérdezett a munkaidő-nyilvántartásokkal, a szabadságolással, illetve a távolléti díjjal kapcsolatos rendelkezéseket említették (ez utóbbi azért is érdekes, mert ennek kapcsán 2013 augusztusában már lezajlott egy érdemi egyszerűsítés).

A felmérésben résztvevő válaszadók egyike sem fogalmazott meg változtatási igényt sem a vasárnapi, rendes munkaidőben történő foglalkoztatás jelenlegi szabályaival, sem konkrétan a vasárnapi pótlékkal kapcsolatban, továbbá senki nem kifogásolta a „többműszakosság” hatályos kritériumait sem – mutat rá a BDO Magyarország felmérése.