Hogy ne krízismanagerről szóljon a megbízás
Már maga a kifejezés „krízismanager” vagy „válságmenedzser” is riasztó. Még riasztóbb, ha a finanszírozó bank delegálja egyik napról a másikra. A HR vezetők réme egy ilyen feladat, de a személyzeti tanácsadók is összerezzennek, ha a megbízás tárgy rovatában ez jelenik meg. Csuri Ferenc Gábor írása a HR Blogon.
Az okok egyértelműek. A HR-vezető rögtön a saját bizonytalan és sötét jövőjére gondolhat, a személyzeti tanácsadó cég pedig a majdani behajthatatlan pénzügyi követelésére. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen jellegű keresési feladatok teljesítését „tegnapra” várják el és nincs lehetőség „B”-tervre.
Pedig nem kell, hogy idáig fajuljanak a dolgok
A krízis nem hirtelen jön, rengeteg előjele van, egy folyamat eredménye. Ha a cégben van kiépített és kompetens pénzügyi és értékesítési kontrolling, a tendenciák rendszerint tisztán és időben kirajzolódnak. Hogy mégis azonnali krízismanager igényig jutnak a történések, mindig súlyos vezetői hiányosságra vezethető vissza.
Ha családi cégről van szó és van aktív tulajdonos, ennek a késői felismerésnek valamivel kisebb az esélye, de ott sem kizárt. Különösen ott jelentkezik a halogatásból fakadó időveszteség, ahol a tulajdonos áttekintőképességét már túlhaladta a cég mérete és diverzifikáltsága és ehhez egy erős tekintélyen alapuló irányítási rendszer párosul. Mindenki a karizmatikus tulajdonostól várja a felismerést, annak belső kommunikációját és a cselekvést.
A teljes cikket a HR Blogon olvashatja.
Pedig nem kell, hogy idáig fajuljanak a dolgok
A krízis nem hirtelen jön, rengeteg előjele van, egy folyamat eredménye. Ha a cégben van kiépített és kompetens pénzügyi és értékesítési kontrolling, a tendenciák rendszerint tisztán és időben kirajzolódnak. Hogy mégis azonnali krízismanager igényig jutnak a történések, mindig súlyos vezetői hiányosságra vezethető vissza.
Ha családi cégről van szó és van aktív tulajdonos, ennek a késői felismerésnek valamivel kisebb az esélye, de ott sem kizárt. Különösen ott jelentkezik a halogatásból fakadó időveszteség, ahol a tulajdonos áttekintőképességét már túlhaladta a cég mérete és diverzifikáltsága és ehhez egy erős tekintélyen alapuló irányítási rendszer párosul. Mindenki a karizmatikus tulajdonostól várja a felismerést, annak belső kommunikációját és a cselekvést.
A teljes cikket a HR Blogon olvashatja.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák