Hogyan segíti a szakmai nyelvtudás az elhelyezkedést?

A magyar felsőoktatás minőségfejlesztési folyamatában fontos terület a szakmai képzéssel szorosan összefüggő nyelvismeret, az idegen nyelvi, illetve szaknyelvi készségek fejlesztése – hangzott el a Tempus Közalapítvány rendezvényén. A felsőoktatásban folyó nyelvi és szaknyelvi képzésekben ezért hangsúlyt kell fektetni az idegen nyelvi és interkulturális készségek hatékony fejlesztésére is.

HR szakemberek a felsőfokú végzettségűek esetében az álláshoz jutásban a legfontosabb tényezők között említik az idegennyelv-tudást. Ezt támasztják alá a KSH 2010-es adatai is (A fiatalok munkaerő-piaci helyzete c. tanulmányban), amelyek szerint a 15-29 éves fiatalok csaknem 8 százalékánál az alkalmazás feltétele volt az idegennyelv-ismeret, további 23 százalékuk számára pedig előnyt jelentett az elhelyezkedéskor – áll a Tempus lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Ugyanakkor egy 2012-es Eurobarometer felmérés szerint a magyaroknak csupán 35 százaléka vallotta magáról, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél, és 65 százalékuk, hogy más nyelven nem tudna bekapcsolódni egy beszélgetésbe.

Tovább árnyalja a képet, ha szaknyelvi ismeretekről beszélünk, hiszen a legtöbb egyetemen és főiskolán nem követelmény a szakmai nyelvvizsga letétele, illetve helyettesíthető általános nyelvvizsgával is. Pedig gazdasági, műszaki, mérnöki vagy jogi és IT területen ma már nagyon nagy hasznát vehetjük annak, ha tárgyalóképesek vagyunk szakmai témákban is. A külföldi partnerekkel való kapcsolattartás, a szakmai újdonságok megismerése és a munkánk, eredményeink bemutatása szempontjából mindenképp előnyt jelent, ha szakmai nyelvismerettel jelentkezünk egy állásra.

„Éppen egy bevásárlóközpontban álltam három szatyorral a kezemben, amikor a leendő munkáltatómtól felhívtak, és ott helyben telefonos interjút készítettek velem, amelyben a nyelvtudásomat is tesztelték” – mondta Fáklya Georgina, a GE Lighting EMEA Egészség- és Munkavédelmi Koordinátora A szaknyelvoktatás szerepe a foglalkoztathatóság növelésében című konferencián. „Annak köszönhetően, hogy az üzleti nyelvvel való ismerkedést már a középiskolában elkezdtem, abban a két percben el tudtam mondani, hogy miért engem válasszanak erre a pozícióra. Hozzájárult ehhez az is, hogy a tanulmányaim mellett végzett szakmai gyakorlat alatt a szakmai nyelvtudásom magabiztosabbá vált” – tette hozzá.

A Tempus Közalapítvány által szervezett rendezvényen dr. Kurtán Zsuzsa, a Szaknyelvoktatók- és Kutatók Országos Egyesületének elnökségi tagja bemutatta azt a felmérést, amelynek keretében a magyar felsőoktatási intézmények által kínált nyelvi és szaknyelvi kurzusokat vizsgálták. A 23 vizsgált felsőoktatási intézmény mindegyikében folyik szaknyelvoktatás, de az ebben részt vevő hallgatók aránya rendkívül alacsony – mondta a kutató. Kurtán Zsuzsa problémaként említette, hogy jelenleg kevés lehetőség van a felsőoktatásban szaknyelvet oktatók továbbképzésére is.

Ebben segíthetnek például az Erasmus+ program keretében megvalósuló tanulmányutak, hiszen az Európai Bizottság új programjának egyik kiemelt célja a nyelvoktatás és nyelvtanulás fejlesztése, a nyelvi sokszínűség és az interkulturális érzékenység népszerűsítése.

A konferencián egyetértés volt abban, hogy fontos lenne felmérni a hallgatók, az intézmények és a munkáltatók igényeit a nyelvoktatás tekintetében, hogy a frissdiplomások olyan nyelvtudással kerüljenek ki az egyetemekről és főiskolákról, ami segíti az elhelyezkedésüket.

A felsőoktatási intézményeknek az az érdekük tehát, hogy biztosítsák hallgatóik számára a lehetőséget arra, hogy már tanulmányaik során alkalmazzák az idegennyelv-tudásukat, hiszen az a diploma megszerzését követően hozzáadott értéket képvisel a munkaerőpiacon, valamint hozzájárul a foglalkoztatottság emelkedéséhez és az intézmény eredményességének növeléséhez egyaránt.