Hol fizetnének ötször többet a munkádért Európában?
Az Eurostat 2024-es adatai alapján készült európai bérrangsor szerint az átlagfizetésekben akár ötszörös különbség is lehet az egyes országok között: míg Luxemburgban 80 ezer euró felett alakul az éves átlagbér, több dél- és kelet-európai országban 20 ezer alatt marad. Mi magyarázza ezt a szakadékot, és mit mutat a vásárlóerő szerinti összevetés?
Az Euronews az Eurostat legfrissebb, 2024-re vonatkozó adatai alapján készített összehasonlítást az európai bérekről, amely világosan megmutatja, mekkora különbségek vannak az egyes országok között – akár ugyanazért a munkáért is.
Az Európai Unióban az egy főre jutó átlagos éves bruttó bér 39 808 euró (≈ 15,3 millió Ft). Az uniós átlag azonban jelentős eltéréseket takar: a legmagasabb és a legalacsonyabb bérszint között több mint ötszörös különbség figyelhető meg.
A rangsor élén Luxemburg áll, ahol az éves átlagbér 82 969 euró (≈ 31,9 millió Ft). Ezzel szemben a lista végén Bulgária található 15 387 euróval (≈ 5,9 millió Ft).
Luxemburg mellett további öt országban haladja meg az éves átlagbér az 50 000 eurót (≈ 19,3 millió Ft):Dánia, Írország, Belgium, Ausztria és Németország tartozik ebbe a körbe. Ezekben az országokban a magasabb bérszint mögött jellemzően erős gazdasági teljesítmény, magas termelékenység és jelentős arányú, magas hozzáadott értéket előállító ágazatok állnak.
A rangsor alsó harmadában főként dél- és kelet-európai országok találhatók. Bulgária mellett Görögországban az éves átlagbér 20 000 euró alatt marad, míg több közép-kelet-európai ország csak lassan közelít az uniós átlaghoz.
Fontos megjegyezni, hogy az Eurostat teljes munkaidőre korrigált adatokat közöl, vagyis a részmunkaidős foglalkoztatás torzító hatását kiszűri. A földrajzi minta így is egyértelmű: Nyugat- és Észak-Európában magasabb, Kelet- és Délkelet-Európában alacsonyabb bérszintek jellemzők.

Mi áll a bérkülönbségek mögött?
A különbségek egyik legfontosabb oka az országok gazdaságszerkezete és termelékenysége. Giulia De Lazzari, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közgazdásza szerint azok az országok tudnak tartósan magasabb béreket fizetni, ahol nagyobb arányban vannak jelen a magas hozzáadott értékű ágazatok, például a pénzügy, az IT vagy a fejlett feldolgozóipar.
A bérek alakulására emellett jelentős hatással van a szakszervezetek ereje, a kollektív béralkuk lefedettsége és a minimálbér szintje is. Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) kutatója, Agnieszka Piasna szerint az alacsony szervezettség és a magasabb munkanélküliség gyengíti a munkavállalók alkuerejét, ami különösen a közép- és kelet-európai országokban járul hozzá az alacsonyabb bérszínvonalhoz.

Vásárlóerő szerint kisebb a szakadék
Ha a béreket nem nominális euróban, hanem vásárlóerő-paritáson (PPS) vizsgáljuk – vagyis figyelembe vesszük az egyes országok eltérő megélhetési költségeit –, a különbségek mérséklődnek.
Ebben az összevetésben az éves, teljes munkaidőre korrigált bérek 21 644 PPS (≈ 8,3 millió Ft, Görögország) és 55 051 PPS (≈ 21,2 millió Ft, Luxemburg) között mozognak. A legmagasabb és legalacsonyabb érték közötti különbség így már „csak” 2,5-szeres.
Luxemburg mellett a vásárlóerő szerinti rangsor élmezőnyében Belgium, Dánia, Németország és Ausztria szerepelnek, míg a lista alsó részén több kelet- és dél-európai ország található.
A PPS-alapú összevetés több ország pozícióját is jelentősen átrendezi. Románia például jóval előrébb kerül ebben a rangsorban, míg Észtország visszacsúszik a magasabb megélhetési költségek miatt.
Az Euronews elemzése szerint, ha az elmúlt öt év átlagos bérnövekedési üteme fennmarad, az EU-ban az átlagos éves fizetés 2025-ben elérheti a 41 600 eurót (≈ 16,0 millió Ft), 2026-ban pedig a 43 400 eurót (≈ 16,7 millió Ft), bár az egyes országok között továbbra is jelentős eltérések várhatók.
Magyarország helye az európai bérrangsorban
Az Euronews által közölt adatok szerint Magyarországon az egy főre jutó, teljes munkaidőre korrigált éves átlagbér 2024-ben 18 461 euró (≈ 7,1 millió Ft). Ezzel Magyarország az európai rangsor alsó harmadában helyezkedik el.
A magyar adatnál magasabb átlagbért mutat Szlovákia (20 287 euró, ≈ 7,8 millió Ft) és Románia (21 108 euró, ≈ 8,1 millió Ft) is, miközben Magyarország mögött már csak Görögország és Bulgária található. Ez arra utal, hogy a magyar bérszint nemcsak Nyugat-Európától, hanem a régiós versenytársak egy részétől is lemarad.
A kép árnyaltabbá válik vásárlóerő-paritáson. Ebben az összevetésben Magyarország 27 017 PPS-sel szerepel (≈ 10,4 millió Ft), amellyel megelőzi Szlovákiát (25 012 PPS, ≈ 9,6 millió Ft) és Görögországot (21 644 PPS, ≈ 8,3 millió Ft). Ugyanakkor Bulgária (27 059 PPS, ≈ 10,4 millió Ft) – minimális különbséggel – Magyarország elé kerül.
HR-szempontból mindez kettős üzenetet hordoz: Magyarország továbbra is költséghatékony munkaerőpiac a nemzetközi vállalatok számára, ugyanakkor a nominálisan alacsony bérek erősítik az elvándorlási kockázatot, különösen a mobilis, magasabb képzettségű munkavállalók körében. Tartós felzárkózás csak a termelékenység növelésével és a magasabb hozzáadott értékű munkakörök arányának bővítésével érhető el.
A cikkben használt átváltáshoz 1 EUR ≈ 385 Ft árfolyamot vettük alapul.
kép: freepik
- 2026.01.09Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program és a regisztráció a jegyek menüpont alatt.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
A világ vezető tanácsadócégei – köztük a McKinsey, a BCG és a Big Four – immár harmadik éve befagyasztották a kezdő fizetéseket, miközben az... Teljes cikk
A következő évben olyan átfogó adóváltozások lépnek hatályba, amelyek egyszerre érintik a lakosságot, a kis- és középvállalkozásokat, valamint... Teljes cikk
- Így néz ki a könyvelő szakma jövője 1 hónapja
- Új kommunikációs vezető az Auchannál 2 hónapja
- Ezek a leggazdagabb magyar települések 2 hónapja
- Tudásra építve a létesítményüzemeltetésben – a B+N Csoport a képzésben látja a jövőt 2 hónapja
- Sokkoló adat a magyar bérekről: minden harmadik dolgozó fizetése kevesebbet ér, mint tavaly 2 hónapja
- Bértranszparencia másképp 2 hónapja
- Hihetetlen, mennyit keresnek a marketingesek Magyarországon - az EU top 3-ban a fizetések 2 hónapja
- Távozik az RTL-től Endrei-Kiss Judit HR vezérigazgató-helyettes 2 hónapja
- Üvegzsebet mindenkinek! – Teendők és aggályok a Bértranszparencia irányelv megvalósítása során 3 hónapja
- Kapaszkodjunk: Magyarország beelőzte a világátlagot vagyonosodásban 3 hónapja
- Több mint 40 új munkatársat keres a Revolut Magyarországon 3 hónapja
Egy CEO naplója - a világ egyik legnépszerűbb podcastja