Honnan lesz nyugellátásod, ha 2030 után mész nyugdíjba?
A nyugdíjrendszer a világon mindenütt átalakításra szorul, különben menthetetlenül összeomlik a legfejlettebb országokban is. A jelenlegi tendenciák szerint az évszázad negyvenes éveire kialakuló dán vagy norvég társadalmi krízis természetesen aligha fogja vigasztalni a magyarok millióit.
Az egyedüli üdvözítő megoldás a nyugdíjbiztosítás jelentette, megtakarításon alapuló öngondoskodás. Ennek belátásához azonban érdemes megismerni, hogyan jutottak el a fejlett társadalmak idáig - és miért nem fenntartható sokáig a jelen rendszer.
A nyugdíj kezdete Magyarországon: a cél az éhezés elkerülése volt
Magyarországon a nyugdíjról szóló első törvény 1928-ban jelent meg, öt évvel előzve meg az Egyesült Államokat. Mivel ekkoriban a várható élettartam 47-50 év volt idehaza, és a nyugdíjkorhatárt 65 évben állapították meg, a rendszer garantálta, hogy viszonylag kevés ember fog nyugdíjhoz jutni.
Két jelentős különbség akadt a mai nyugdíjrendszerhez képest. Egyrészt a nyugdíj nem járt alanyi jogon, mert csak az elszegényedett, önálló jövedelemmel, bevétellel nem rendelkező emberek voltak rá jogosultak. Másrészt a nyugdíj tőkefedezettel bírt. A nyugdíjbiztosító ingatlanok bérbeadásából és értékpapírok után járó osztalékokból fedezte a kiadásokat.

A nyugdíjrendszert a háború és az azt követő gazdasági-politikai helyzet alakította át gyökeresen: felosztó-kirovó szisztémát vezettek be, ami némileg hasonlít a piramisjátékokra. Ugyanis senki sem a saját nyugdíját biztosítja - mindig csak az aktuális eltartottakét, miközben reménykedik, hogy majd az ő nyugdíját is kitermeli valaki.
A várható élettartam folyamatos növekedése és a lecsökkentett nyugdíjkorhatár, továbbá a nyugdíjasoknak járó kedvezmények miatt a háború előtti mentőövből egyfajta „munka nélküli, fizetett állássá” váltak a nyugdíjas évek.
Csakhogy mindehhez nem társul befektetés, nincs tőkefedezet, így az egész nyugdíjrendszert folyamatosan az adóbevételekből kell fenntartani. Eleinte nem okozott jelentősebb gondot, mára azonban odáig jutottunk - akár a fejlett országok -, hogy a lakosság több mint 30%-a idősebb 60 évesnél és emiatt a GDP több mint 11,3%-ába kerül a rendszer fenntartása a KSH adatai szerint.
Összeomlás? Még nem, de ehhez tenni is kell
Ha a helyzet nem változik radikálisan a következő 15-20 évben, akkor a rendszer fenntarthatatlanná válik: egész egyszerűen nem lesz annyi adóbevétel, amiből ki lehetne termelni a jelenlegi szintű nyugdíjat, úgy, hogy közben még a gazdaság is képes legyen növekedni.
Az adók növelése ugyanúgy nem megoldás, ahogy milliónyi bevándorló „importálása” sem - főként, mert aligha lehet azzal milliókat az országba csábítani, hogy a jelenlétük fő célja a nyugdíjasok eltartása.
A nyugdíjak csökkentése ideiglenes, ugyanakkor meglehetősen embertelen lehetőség. Egy idő múlva ez sem fogja fenntartani a rendszert, és ha az adófizetők milliói szembesülnek azzal, hogy az átdolgozott élet után hideg vízre sem lesz elég a nyugdíjuk - aminek a járuléka ugye a bruttó fizetésüket csökkentette jelentős mértékben évtizedeken át -, az beláthatatlan következményekkel fog járni.
A nyugdíjat egy dolog garantálja: az öngondoskodás
Az egyetlen tényleg hatékony megoldás jelenleg az öngondoskodás. Egész egyszerűen muszáj félretenni egy havi jelentősebb összeget azért, hogy ne maximum százezer forintból kelljen megélnünk 2030 utáni nyugdíjasként. Hamis reményeket, és meglehetősen sovány megtakarítási számlát táplál az, aki havi pár ezer forintot szán a nyugdíjas éveire.
Jelentős ugyanis a különbség öngondoskodás és öngondoskodás között is. A nyugdijbiztositas.com oldal számításai szerint a harmincas éveiben járó adófizetőnek már havi tízezer forint elegendő megtakarítást fog jelenteni, de aki elmúlt negyven éves, annak a dupláját, húszezer forintot kell félretennie.
Az ötveneseknek megint csak duplázniuk kell, ha most kezdenek megtakarítani. Nekik negyvenezernél is több forintra rúg a havi összeg, amit félre kell tenniük. Érdemes alaposan megfontolni, hogy milyen megtakarítási formát választanak, mert a jó befektetés a kulcs a biztonsághoz.
Ideje tehát komolyan vennünk a nyugdíjcélú megtakarításokat. Vagy mi gondoskodunk magunkról, vagy csupán reménykedhetünk abban, hogy lesz még állami nyugdíj!
- 2025.09.25recruiTECH BLUE konferencia A BLUE konferencia azoknak a kékgalléros toborzásban és foglalkoztatásban érintett HR vezetőknek, toborzási szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a céljaikért a munkaerőpiacon. Gyere el és tanuljuk, fejlődjünk közösen!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Mennyit és meddig kaphat az özvegy? Nagyon nem mindegy, hogy Németországban, Ausztriában, Svédországban vagy az Egyesült Királyságban történik a... Teljes cikk
Átlagban rövidebb ideig élnek, mégis később mehetnek nyugdíjba – jogos lenne a férfiaknak is bevezetni kedvezményes nyugdíjat a Nők40 mintájára?... Teljes cikk
Változnak az özvegyi nyugdíj szabályai 2026-tól: kire és hogyan vonatkoznak az új rendelkezések? A 2025. évi LI. törvény módosítja az özvegyi... Teljes cikk
- Kinek jár özvegyi nyugdíj külföldön? Így változnak a szabályok országonként 2 napja
- Lehetne-e Férfi40? Rövidebb a férfiélet, de nagyobb a női teher – hol az igazság? 1 hete
- A dolgozók többsége szerint nyugdíjasként nem lesz elég megtakarításuk 1 hete
- Új törvény az özvegyi nyugdíjról: ki lesz jogosult rá 2026 után és ki nem? 2 hete
- Meddig lehet majd beváltani a nyugdíjasok 30 ezres utalványát? 2 hete
- 55 évesen nyugdíj? A kormány a nehéz fizikai munkát végzőknek kedvezne 2 hete
- Ezekben az európai országokban a legnagyobb a nyugdíjas szegénység 3 hete
- Akik nyugdíj mellett is dolgoznak: brutális különbségek az EU-ban 1 hónapja
- Miért a nyugdíjasokon spórol a kormány? 1 hónapja
- Csökkentheti-e a segély, a gyed vagy a gyes a nyugdíjat? Itt a válasz 1 hónapja
- 800 ezer magyar nyugdíjas a létminimum alatt él 1 hónapja