Szerző: Kovács Regina Megjelent: 4 éve

Ideje több pénzt hagyni az emberek zsebében

Magyarországon az adóéket kellene csökkenteni, amely az ország termelékenységét segítené - véli az OECD nemzetközi gazdasági szervezet. Az adóék azt mutatja meg, hogy az adózás miatt csökkenő jövedelem következtében mennyire csökken a fogyasztás, és ennek következményeképpen a termelés. Hazánkban az állam sokat von el a bérekből, így a járulékokat célszerű lenne csökkenteni, de ez nem könnyű feladat, még egyik kormánynak sem sikerült ezt megtennie.

Út a növekedéshez

A munkaerő-felhasználást segítő reformok után a termelékenység javítását szolgáló reformokra van szükség Magyarországon az OECD Út a növekedéshez című nemrégiben megjelent kiadványában megfogalmazott ajánlások szerint. A Going for Growth című több mint háromszáz oldalas elemzés az OECD egyik kiemelt publikációja. A 2005 óta kétévente megjelenő kötet témája az OECD-övezetben a strukturális politikák terén zajló főbb folyamatok összehasonlító jellegű bemutatása. Az idei kötet egyrészt tíz évre visszatekintve átfogóan elemzi az OECD tagországokban lezajlott reformokat, másrészt - hasonlóan a korábbi kötetekhez - minden tagállam számára öt egyedi reformjavaslatot fogalmaz meg a legfontosabb gazdasági területek fejlesztéséről a növekedés erősítéséhez. A gazdasági növekedést tovább erősíthető reformlépésekhez az OECD Magyarország számára megfogalmazott ajánlásai között szerepel többek között a munkát terhelő adóék csökkentése.

Hazánkban sokat vonnak el

A fejlett világban Belgium vonja el a bérek legnagyobb részét 55,9 százalékkal, a legkisebbet pedig Chile 7 százalékkal. Magyarország pedig továbbra is a legnagyobb elvonók között van, a negyedik helyen 49 százalékkal, messze megelőzve a régió országait és az OECD 35,9 százalékos átlagát. A legközelebb Csehország 42,4, és Szlovénia 42,3 százalékkal van.

Az adóék azt mutatja meg, hogy az adózás miatt csökkenő jövedelem következtében mennyire csökken a fogyasztás, és ennek következményeképpen a termelés - válaszolta a HR Portálnak nyilatkozva Honyek Péter, a PwC Magyarország vezető menedzsere. Másképp megfogalmazva, ha nem kéne adóznunk, magasabb lenne a jövedelmünk, amiből többet fogyasztanánk, és ez a fogyasztás pótlólagos termelést generálna. Maga az adóék kifejezés abból ered, hogy a fenti összefüggést függvényként ábrázolva a kieső fogyasztás és termelés háromszög, azaz ék formájú.

Az adóék közgazdasági fogalom, amely az adófizetés miatt az egyensúlyi kínálat-keresleti ponttól történő elmozdulást jelenti - olvashatjuk a Wikipédiában. Az adófizetés hatására a termelők és a fogyasztók által kereskedett mennyiség lecsökken, a fogyasztók által fizetett ár megnő, és a termelők által kapott ár lecsökken. A kiindulási egyensúlyt a c(P*, Q*) pont jelöli. Az adó bevezetésének hatására a termelés mindaddig csökken, míg a kereslethez tartozó ár és a kínálathoz tartozó ár közötti különbség megegyezik az adó mértékével. A fogyasztók számára az új egyensúlyi helyzetet az apont, a termelők számára az új egyensúlyi helyzetet a b pont jelöli. Az adó mértékét a Pc-Ps különbség, vagyis az ábrán az a-b szakasz jelöli. A termelés a Q* kiindulási szintről a Qt szintre esik vissza. A szürkével jelzett ék alakú terület a piaci többlet csökkenését mutatja. Ezen belül a P* feletti háromszög a fogyasztói többlet csökkenését, a P* alatti háromszög a termelői többlet csökkenését jelöli.

Az adóék számítása

A szakember szerint az OECD a munkát terhelő adóéket úgy számítja, hogy a jövedelem teljes költségét - ideértve a munkavállalót és a munkáltatót terhelő adókat és járulékokat - elosztja a foglalkoztatás teljes költségével. Ez Magyarországon kb. 49 százalék, hiszen 100 Ft bruttó bérjövedelem után, amely a munkáltatónak 128,5 forintjába kerül, a munkáltatónak és a dolgozónak együtt 63 Ft közterhet kell fizetnie (63 / 128,5 = 49,03 százalék).

A fenti számítás szempontjából a következő magyar adóterheket kell figyelembe venni:

Személyi jövedelemadó - 16 százalék
Nyugdíjjárulék - 10 százalék
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék - 8,5 százalék
Szociális hozzájárulási adó: 27 százalék
Szakképzési hozzájárulás: 1,5 százalék

Mint látható a személyi jövedelemadó az összes elvonásnak csak az egynegyede - 16 százalék az összesen 63 százalék közteherből. Azt is látni kell viszont, hogy a családi kedvezmény, a további szja kedvezmények és a foglalkoztató által a munkaerő-piaci szempontból hátrányosabb helyzetű személyek után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó kedvezmények ezt az arányt jelentősen javítják.

Az adóék tulajdonképpen azt jelenti, hogy a teljes munkaerőköltség összegéből hány százalékot von el az állam adók és járulékok formájában - egészítette ki a definíciót Morvai Erika, az UCMS Group tanácsadója.

Az adóék csökkentése nem könnyű

Honyek Péter szerint a munkaviszonyból származó jövedelmek magas adó- és járulékterhe egyértelműen akadálya a foglalkoztatás bővülésének, hiszen alacsonyabb terhek mellett és változatlan jövedelemszinten olcsóbb lenne a cégek számára a foglalkoztatás. Sajnos a foglalkoztatás költségeinek csökkentése elsősorban költségvetési kérdés: azaz ha az élőmunka terheit tovább csökkentik, akkor vagy más adókat kell növelni, vagy az államnak kell kevesebbet költenie. Ezek egyike sem könnyű út: az állami költségcsökkentést ugyanis eddig egyik kormánynak sem sikerült hosszú távon megvalósítania, a fogyasztást terhelő adók közül pedig az áfa már most is a legmagasabb Európában. Más államok a magas jövedelmeket vagy a nagy vagyonokat vonják még adóztatás alá, de ez nem felel meg a kormány adópolitikájának.

Morvai Erika hozzátette, hogy az adóék csökkenése egyértelműen segítene az ország versenyképességének javulásában, a gazdasági növekedés biztosításában. Emellett az élőmunkát terhelő adók csökkentése hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez. A bővülő foglalkoztatás azt eredményezi, hogy az állam kevesebbet költ segélyekre, jövedelempótló támogatásokra. A felszabaduló források számos célra felhasználhatóak, akár az államadóság csökkentésére, akár gazdaságfejlesztésre.

A magyar járulékterhek rendkívül magasak

Ha a magyar személyi jövedelemadó mértékét 9 százalékra csökkentenék, akkor az adóék a mostani 49,03 százalékról 43,58 százalékra csökkenne - mondta a vezető menedzser. Ez jelentős változás, de még ebben az esetben is magasabb lenne az adóék, mint az EU vagy az OECD átlag. Önmagában tehát a személyi jövedelemadó csökkentés csak félmegoldás.

Érdemes tudni, hogy a magyar, 16 százalékos személyi jövedelemadó az Európai Unión belül alacsonynak, a régión belül átlagos szintűnek mondható. A magyar járulékterhek azok, amelyek nemzetközi összehasonlításban kimagaslóak. A járulékok viszont azért ilyen magasak, mert az egészségbiztosítási rendszert és a nyugdíjrendszert kevés aktív munkavállaló tartja el a befizetett járulékok útján. Ezért nagyon helyes a jelenlegi kormánynak a foglalkoztatás növelésére irányuló célkitűzése, bár sajnos igazán nagy áttörés ezen a téren még nem történt.

Mind a munkáltatóknak, mind pedig a munkavállalók számára kedvező helyzetet teremtene a munkát terhelő adók csökkentése - hangsúlyozta az UCMS Group tanácsadója. A munkavállalókat terhelő adók csökkentése révén a munkavállalók rendelkezésre álló jövedelme emelkedik, amely élénkíti a fogyasztást. A fogyasztás bővülése, a belső kereslet emelkedése hozzájárul a termelékenység kedvező alakulásához, a gazdasági növekedéshez. A munkaadókat terhelő adók csökkenése szintén kedvező folyamatot indít el, felszabaduló források révén növekedhet a beruházási kedv, illetve fokozhatja a vállalkozások gazdasági teljesítményét.

A nyertesek a magasabb jövedelműek lennének

A PwC Magyarország szakembere szerint a személyi jövedelemadó 16 százalékról egyszámjegyű, azaz 9 százalékra való csökkentése minden munkavállalónak segítséget jelentene, de értelemszerűen a magasabb jövedelmű magánszemélyek nyeresége arányosan nagyobb lenne. (Havi 100 ezer forintos fizetés esetén a megtakarítás havi 7 ezer forint lenne, havi egymillió forintos jövedelem esetén pedig 70 ezer.)

Az egykulcsos személyi jövedelemadó csökkentésének a nagy tőkejövedelmet szerző magánszemélyek is nyertesei lennének. Azaz, aki sokat keres a tőzsdén vagy más befektetéseken, annak a jelenlegi 16 százalékos adója ugyanúgy 9 százalékra csökkenne, mint a munkavállalóké. Az ilyen jövedelmek után ugyanakkor nem, vagy csak alacsony összegű egyéb közterheket kell fizetni, így a változásnak ez a csoport mindenképpen nagy nyertese lenne. Ha esetlegesen csak az az állam célja, hogy kizárólag a munkából élők közterhei csökkenjenek, de a tőkejövedelem terhei ne, akkor nem a 16%-os személyi jövedelemadót, hanem a munkaviszonyból származó jövedelmek után fizetendő 18,5 százalék járulék-terhet kellene csökkenteni.

Morvai Erika szerint eme lépés közvetlen nyertesei a munkavállalók, a munkavállalókat alkalmazó vállalkozások. Ne feledkezzünk meg azonban az előzőekben kifejtett hatásokra, amelyek biztosíthatják, a magyar gazdaság növekedését, erősödését.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Két év alatt 20 százalékkal emelné dolgozói bérét az Audi Hungaria

Két év alatt húsz százalékkal növelné minden munkavállalója bérét az Audi Hungaria Zrt. Németh Sándor, az AHFSZ elnöke arról tájékoztatta az... Teljes cikk

Egy férfi éveken keresztül vett fel jogosulatlanul családi pótlékot

Vádat emelt az ügyészség Szegeden egy szerb férfi ellen, aki három Szerbiában lakó gyermeke után több mint öt éven keresztül vett föl... Teljes cikk

Népszerű a kisadózók tételes adója

Egyre népszerűbb a kisadózók tételes adója (kata), január elsején több mint 315 ezer vállalkozás választotta ezt a minimalizált adminisztrációt... Teljes cikk

Fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet számolt fel a NAV

Fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a házkutatások során több gépfegyvert és pisztolyt is... Teljes cikk

Brexit - Elutasították a kilépés feltételeiről szóló megállapodást

A várakozásoknak megfelelően hatalmas arányban elutasította a londoni alsóház a kedd esti szavazáson a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit)... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár