OECD: csökkenteni kell a munkát terhelő adóéket

A munkaerő-felhasználást segítő reformok után a termelékenység javítását szolgáló reformokra van szükség Magyarországon az OECD Út a növekedéshez című hétfőn megjelent kiadványában megfogalmazott ajánlások szerint - mondta Cséfalvay Zoltán, a párizsi székhelyű szervezet magyar állandó képviseletének vezetője.

A Going for Growth című több mint háromszáz oldalas elemzés az OECD egyik kiemelt publikációja. A 2005 óta kétévente megjelenő kötet témája az OECD-övezetben a strukturális politikák terén zajló főbb folyamatok összehasonlító jellegű bemutatása. Az idei kötet egyrészt tíz évre visszatekintve átfogóan elemzi az OECD tagországokban lezajlott reformokat, másrészt - hasonlóan a korábbi kötetekhez - minden tagállam számára öt egyedi reformjavaslatot fogalmaz meg a legfontosabb gazdasági területek fejlesztéséről a növekedés erősítéséhez.

Hatékonyabb felsőoktatásra, aktív munkaerő-piaci eszközökre van szükség

Magyarország komoly reformokat hajtott végre a foglalkoztatás és a munkaerő-felhasználás területén, ennek eredményeképp az uniós OECD-tagországok közül a negyedik legrugalmasabb szabályozással rendelkezik. A gazdasági növekedés szempontjából a hangsúlyt ezentúl a termelékenységet javító reformokra kell helyezni - hangsúlyozta Cséfalvay. Ezek közül a nagykövet kiemelte a humántőkét, egy hatékonyabb felsőfokú oktatás és szakképzés kialakítását, az aktív munkaerő-piaci eszközök alkalmazását, valamint az innovációt és kutatásfejlesztést.

A kiadvány bevezető tanulmányában megállapította, hogy az OECD tagállamaiban 2013 után a 2011-2012-es időszakhoz viszonyítva lassult a reformtevékenység, ám még így is magasabb, mint az azt megelőző, a globális pénzügyi válságot közvetlenül követő években (2009-2010) volt. Ennek oka elsősorban az, hogy az OECD tagállamokban egyre inkább a reformok megvalósítása került az előtérbe, és kevésbé az új reformok bevezetése.

A szervezet ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a reformok elhalasztása hosszú távon nagyobb kockázatokkal jár, mint amelyeket a reformok esetleg rövid távon okozhatnak - mutatott rá Cséfalvay.

A kötet minden szempontból arra világít rá a nagykövet szerint, hogy "megéri reformokat indítani". A szerkezeti átalakítások ugyanis átlagosan 5 százalékkal növelték az OECD-tagországok potenciális (ciklikus és egyedi konjunkturális hatások nélküli) egy főre jutó GDP-jét a 2000 és 2012 közötti időszakban. A hatás Görögország után Magyarországon a második legerősebb: a szerkezeti reformok, amelyek döntő többsége 2011-2012-ben zajlott le, közel 16 százalékkal növelték a 2000 és 2012 közötti időszakban a potenciális egy főre jutó GDP-t. Ebben az időszakban egyébként 25 százalékkal bővült a potenciális egy főre jutó GDP Magyarországon, azaz a bővülésnek mintegy kétharmada 2011-2012-ben végbevitt reformoknak köszönhető.

A 2007-2014 közötti időszakban Magyarország a reformországok élvonalához tartozott: a 34 OECD tagállam közül - Görögország, Portugália, Írország, Új-Zéland és Spanyolország után - a hatodik helyen áll abban a tekintetben, hogy milyen mértékben válaszoltak az adott ország reformlépései az OECD által megfogalmazott szakpolitikai kihívásokra és reformjavaslatokra. A többi tagállamhoz hasonlóan hazánkban is 2011-2012-ben vezették be a reformok túlnyomó többségét, amelyek négy területen voltak mélyek és sikeresek: a munkaerő-piaci szabályozásban, a kereskedelmi és külföldi tőkebefektetési korlátok lebontásában, a nyugdíj- és rokkantsági rendszer szabályozása területén, valamint az innováció támogatásában.

Csökkenteni kell a munkát terhelő adóéket, növelni a nyugdíjkorhatárt

A gazdasági növekedést tovább erősíthető reformlépésekhez az OECD Magyarország számára megfogalmazott ajánlásai között szerepel a munkát terhelő adóék csökkentése, az időskori munkavállaláshoz kapcsolódó negatív ösztönzők mérséklése: elismerve a korábbi lépések eredményeit, azaz a korai nyugdíjazási lehetőségek kivezetését, a nyugdíjkorhatár emelését, az OECD a nők korai nyugdíjazási lehetőségének kivezetését, és a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való indexálását ajánlja.

Tandíjmentességet a felsőoktatásban

Az oktatási rendszer hatékonyságának és elérhetőségének javítása céljából az OECD a közoktatásban az integrált oktatás erősítését, a felsőoktatásban pedig a hátrányos helyzetűek számára a tandíjmentesség bevezetésének megfontolását ajánlja, miután Magyarország azon államok közé tartozik, amelyekben a családi háttér alapvetően meghatározza a tanulmányi végzettséget, valamint az általános képzés és a szakképzési specializáció túl korán elkülönülnek egymástól.

Hatékonyabb közszféra, kötelező konzultáció a törvényjavaslatok előtt

Ezenkívül az áru- és szolgáltatáspiacokon a verseny erősítését (a kiskereskedelemben a versenyfeltételek kiegyenlítését, a gáz és villamos-energia területén pedig a piaci árazás felé való elmozdulást), valamint az adminisztrációs terhek csökkentésével a közszféra hatékonyságának növelését is javasolja az OECD. Ez utóbbi területen - elismerve az eddigi lépéseket, többek között a Magyary Program és a területi közigazgatási reform eredményeit -, az OECD a szabályozási környezet javítása érdekében az előzetes hatásvizsgálati rendszer további erősítését, a képviselők által benyújtott törvényjavaslatok esetében a kötelező szakmai konzultáció bevezetését, a hivatali információs rendszerek további integrációját, a közbeszerzéseknél pedig az átláthatóság és a verseny erősítését javasolja.

Íme, a kormány reakciója

Varga Mihály pénzügyminiszter az állami tévében az OECD ajánlásairól azt mondta: a magyar gazdaság termelékenységén lehet javítani, az OECD egyes javaslataival egyet is lehet érteni, ugyanakkor sok mindenben vitája van a szervezettel.

Így például a tárcavezető szerint nincs realitása az adórendszert érintő OECD-javaslatoknak, amelyek lényegében a progresszív adózásra való visszaérést jelentenék. Ugyancsak nem tartaná célszerűnek a nyugdíjkorhatár további emelését sem.