Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI Megjelent: 4 éve

OECD: csökkenteni kell a munkát terhelő adóéket

images

A munkaerő-felhasználást segítő reformok után a termelékenység javítását szolgáló reformokra van szükség Magyarországon az OECD Út a növekedéshez című hétfőn megjelent kiadványában megfogalmazott ajánlások szerint - mondta Cséfalvay Zoltán, a párizsi székhelyű szervezet magyar állandó képviseletének vezetője.

A Going for Growth című több mint háromszáz oldalas elemzés az OECD egyik kiemelt publikációja. A 2005 óta kétévente megjelenő kötet témája az OECD-övezetben a strukturális politikák terén zajló főbb folyamatok összehasonlító jellegű bemutatása. Az idei kötet egyrészt tíz évre visszatekintve átfogóan elemzi az OECD tagországokban lezajlott reformokat, másrészt - hasonlóan a korábbi kötetekhez - minden tagállam számára öt egyedi reformjavaslatot fogalmaz meg a legfontosabb gazdasági területek fejlesztéséről a növekedés erősítéséhez.

Hatékonyabb felsőoktatásra, aktív munkaerő-piaci eszközökre van szükség

Magyarország komoly reformokat hajtott végre a foglalkoztatás és a munkaerő-felhasználás területén, ennek eredményeképp az uniós OECD-tagországok közül a negyedik legrugalmasabb szabályozással rendelkezik. A gazdasági növekedés szempontjából a hangsúlyt ezentúl a termelékenységet javító reformokra kell helyezni - hangsúlyozta Cséfalvay. Ezek közül a nagykövet kiemelte a humántőkét, egy hatékonyabb felsőfokú oktatás és szakképzés kialakítását, az aktív munkaerő-piaci eszközök alkalmazását, valamint az innovációt és kutatásfejlesztést.

A kiadvány bevezető tanulmányában megállapította, hogy az OECD tagállamaiban 2013 után a 2011-2012-es időszakhoz viszonyítva lassult a reformtevékenység, ám még így is magasabb, mint az azt megelőző, a globális pénzügyi válságot közvetlenül követő években (2009-2010) volt. Ennek oka elsősorban az, hogy az OECD tagállamokban egyre inkább a reformok megvalósítása került az előtérbe, és kevésbé az új reformok bevezetése.

A szervezet ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a reformok elhalasztása hosszú távon nagyobb kockázatokkal jár, mint amelyeket a reformok esetleg rövid távon okozhatnak - mutatott rá Cséfalvay.

A kötet minden szempontból arra világít rá a nagykövet szerint, hogy "megéri reformokat indítani". A szerkezeti átalakítások ugyanis átlagosan 5 százalékkal növelték az OECD-tagországok potenciális (ciklikus és egyedi konjunkturális hatások nélküli) egy főre jutó GDP-jét a 2000 és 2012 közötti időszakban. A hatás Görögország után Magyarországon a második legerősebb: a szerkezeti reformok, amelyek döntő többsége 2011-2012-ben zajlott le, közel 16 százalékkal növelték a 2000 és 2012 közötti időszakban a potenciális egy főre jutó GDP-t. Ebben az időszakban egyébként 25 százalékkal bővült a potenciális egy főre jutó GDP Magyarországon, azaz a bővülésnek mintegy kétharmada 2011-2012-ben végbevitt reformoknak köszönhető.

A 2007-2014 közötti időszakban Magyarország a reformországok élvonalához tartozott: a 34 OECD tagállam közül - Görögország, Portugália, Írország, Új-Zéland és Spanyolország után - a hatodik helyen áll abban a tekintetben, hogy milyen mértékben válaszoltak az adott ország reformlépései az OECD által megfogalmazott szakpolitikai kihívásokra és reformjavaslatokra. A többi tagállamhoz hasonlóan hazánkban is 2011-2012-ben vezették be a reformok túlnyomó többségét, amelyek négy területen voltak mélyek és sikeresek: a munkaerő-piaci szabályozásban, a kereskedelmi és külföldi tőkebefektetési korlátok lebontásában, a nyugdíj- és rokkantsági rendszer szabályozása területén, valamint az innováció támogatásában.

Csökkenteni kell a munkát terhelő adóéket, növelni a nyugdíjkorhatárt

A gazdasági növekedést tovább erősíthető reformlépésekhez az OECD Magyarország számára megfogalmazott ajánlásai között szerepel a munkát terhelő adóék csökkentése, az időskori munkavállaláshoz kapcsolódó negatív ösztönzők mérséklése: elismerve a korábbi lépések eredményeit, azaz a korai nyugdíjazási lehetőségek kivezetését, a nyugdíjkorhatár emelését, az OECD a nők korai nyugdíjazási lehetőségének kivezetését, és a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való indexálását ajánlja.

Tandíjmentességet a felsőoktatásban

Az oktatási rendszer hatékonyságának és elérhetőségének javítása céljából az OECD a közoktatásban az integrált oktatás erősítését, a felsőoktatásban pedig a hátrányos helyzetűek számára a tandíjmentesség bevezetésének megfontolását ajánlja, miután Magyarország azon államok közé tartozik, amelyekben a családi háttér alapvetően meghatározza a tanulmányi végzettséget, valamint az általános képzés és a szakképzési specializáció túl korán elkülönülnek egymástól.

Hatékonyabb közszféra, kötelező konzultáció a törvényjavaslatok előtt

Ezenkívül az áru- és szolgáltatáspiacokon a verseny erősítését (a kiskereskedelemben a versenyfeltételek kiegyenlítését, a gáz és villamos-energia területén pedig a piaci árazás felé való elmozdulást), valamint az adminisztrációs terhek csökkentésével a közszféra hatékonyságának növelését is javasolja az OECD. Ez utóbbi területen - elismerve az eddigi lépéseket, többek között a Magyary Program és a területi közigazgatási reform eredményeit -, az OECD a szabályozási környezet javítása érdekében az előzetes hatásvizsgálati rendszer további erősítését, a képviselők által benyújtott törvényjavaslatok esetében a kötelező szakmai konzultáció bevezetését, a hivatali információs rendszerek további integrációját, a közbeszerzéseknél pedig az átláthatóság és a verseny erősítését javasolja.

Íme, a kormány reakciója

Varga Mihály pénzügyminiszter az állami tévében az OECD ajánlásairól azt mondta: a magyar gazdaság termelékenységén lehet javítani, az OECD egyes javaslataival egyet is lehet érteni, ugyanakkor sok mindenben vitája van a szervezettel.

Így például a tárcavezető szerint nincs realitása az adórendszert érintő OECD-javaslatoknak, amelyek lényegében a progresszív adózásra való visszaérést jelentenék. Ugyancsak nem tartaná célszerűnek a nyugdíjkorhatár további emelését sem.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Figyelmeztető sztrájk az Audi gyárban

Két órás figyelmeztető sztrájkot hirdetett péntek délelőttre az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ), miután a csütörtöki... Teljes cikk

Komoly döntést kell hozniuk a Honvédkórház dolgozóinak

A Honvédkórház hét fővárosi és öt vidéki telephelyén több ezer civil alkalmazottnak, köztük orvosoknak, ápolóknak és más szakdolgozóknak öt... Teljes cikk

Két év alatt 20 százalékkal emelné dolgozói bérét az Audi Hungaria

Két év alatt húsz százalékkal növelné minden munkavállalója bérét az Audi Hungaria Zrt. Németh Sándor, az AHFSZ elnöke arról tájékoztatta az... Teljes cikk

Egy férfi éveken keresztül vett fel jogosulatlanul családi pótlékot

Vádat emelt az ügyészség Szegeden egy szerb férfi ellen, aki három Szerbiában lakó gyermeke után több mint öt éven keresztül vett föl... Teljes cikk

Mennyit keres egy folyamatmérnök?

A folyamatmérnökök bére már néhány éve sem volt rossz, az elmúlt hat évben pedig az összeg tovább emelkedett, így 2018-ban a havi bruttó... Teljes cikk