Így alakítja át a cégvezetők stratégiáját a bizonytalanság

Átmeneti jelenség helyett egyre inkább alapvetőnek tartják a bizonytalanságot a cégvezetők világszerte. Ez a szemléletváltás a reaktív válságkezeléstől egy rugalmasabb szervezetirányítás felé tereli a döntéshozókat. A megkérdezett vezetők a jövőben a bővülés mellett a kockázatkezelésnek és a stabilitás erősítésének is kiemelt szerepet szánnak.

A növekedési kilátásokkal kapcsolatos óvatos bizalom a megfontolt beruházási döntésekben is megnyilvánul. A gyors piaci terjeszkedés helyett a válaszadók jelentős többsége a jövedelmezőség hosszú távú, fenntartható biztosítását helyezi előtérbe.

Az első számú kockázat: geopolitika

A geopolitikai bizonytalanság a kutatás szerint a legmeghatározóbb kockázati tényezővé vált. A megkérdezettek szerint az új piacra lépéssel, a működéssel és a tőkekiosztással kapcsolatos döntéseket is alapjaiban befolyásolja a világpolitika alakulása.

Ezzel párhuzamosan az operatív kihívások is erősödnek. Az energiaárak ingadozása, az ellátási láncok zavarai és a növekvő kiberkockázatok jelentős nyomást gyakorolnak a szervezetekre, sok esetben az üzleti modelleket is próbára teszik. A döntéshozók széles köre számít arra, hogy az energiaárak tartós emelkedése érdemben rontja majd a működési feltételeket.

A költséghatékonyság, a jövedelmezőség megőrzése és a fegyelmezett tőkegazdálkodás kiemelt prioritássá vált, miközben a vállalatok továbbra is jelentős erőforrásokat fordítanak átalakulási és modernizációs programokra. Különös hangsúlyt kap a digitális megoldások fejlesztése, a munkavállalók készségeinek erősítése és az ellátási láncok újragondolása.

„A vállalatvezetők jóval szigorúbb elvárásokat támasztanak a beruházásaik megtérülésével szemben. A kiszámíthatatlan környezetben a siker kulcsa a következetes, fegyelmezett működés és az elérhető források hatékony felhasználása” – mondta Vékási Tamás, az EY Magyarország vezérigazgatója. „A felmérés megállapításai különösen relevánsak Magyarország és a közép-kelet-európai régió számára, ahol az energiafüggőség, az exportorientált működés és a beruházási döntések szorosan összefonódnak a geopolitikai és makrogazdasági folyamatokkal” – tette hozzá.

Kulcsszerep hárulhat az MI-re

A mesterséges intelligencia döntő faktor lehet az üzleti átalakulásban. A válaszadók már nem csak alkalmaznák a folyamataikban, hanem mérhető eredményeket várnak tőle. A versenyelőnyt pedig az határozza meg, hogy a szervezetek mennyire képesek az MI-t a hatékonyság javítására, a döntéshozatal támogatására és az ügyfélélmény fejlesztésére fordítani.

„Az MI-ből akkor lesz tartós versenyelőny, ha nem külön projektként kezelik, hanem a működésbe beépített döntési és irányítási képességgé válik. Ehhez rendezett adatvagyonra, tiszta felelősségekre és olyan működési modellre van szükség, amely skálázhatóvá és kontrollálhatóvá teszi a használati eseteket. Ebben a helyzetben a portfólió tudatos alakítása és a célzott partnerségek sokszor nem gyorsítók, hanem feltételei annak, hogy a technológiából üzleti eredmény szülessen” – mondta dr. Sefer Iván, az EY-Parthenon magyarországi vezetője.

A vezetők többsége a következő időszakban növelni tervezi az MI-re fordított beruházásokat, és sokan tranzakciókkal – felvásárlásokkal vagy üzletág-átalakításokkal – gyorsítják a technológiai képességek bővítését. A mesterséges intelligencia már ma is érezhető hatást gyakorol az innovációra, valamint a működés és a stratégia alakítására, miközben a szabályozási környezet továbbra is kihívást jelent a széles körű alkalmazás számára.

Bár a cégvezetők szinte egyhangúlag arra számítanak, hogy az MI alapjaiban alakítja át a munkaerő-stratégiát, kevesen gondolják úgy, hogy ez érdemben csökkenti majd a foglalkoztatást. A szervezetek inkább a termelékenység növelésének eszközeként tekintenek rá: átképzéssel, továbbképzéssel és a munkakörök újratervezésével készülnek az emberi és MI-képességek hatékonyabb kombinálására.