Így építsük be a tanultakat a szervezetbe

Hogyan kapcsolódik a téma márciusi Tréning Kerekasztal konferenciához?

„Mitől működik a tréning?” - témájú workshopunkhoz egy ilyen utánpótlás programsorozatot választottunk példának.

Az mára már közismert tény - és mégis hányszor belefutunk ilyen igényekbe -, hogy az önmagában álló tréning hatékonysága igen alacsony. Inspirációkat kapnak a résztvevők, felismerésekre, elhatározásokra jutnak, de mindezeket a munkába visszatérve sokszor elmossa a mindennapi rutin, a bejáratott kapcsolati minták.

A tréning attól „működik”, hogy beágyazottsága van a szervezet életében, sokféle feladaton keresztül sokszor vissza-visszavezetjük a résztvevőket a tanultakhoz. Ezt manapság divatos szóval blended learning-nek nevezik.

Hányféle csatornán lehet és érdemes ráerősíteni a tréningen tanultakra, segíteni a gyakorlatba való átültetést?

Ennek igazából csak a képzelet szab határt. Nagy a résztvevő felelőssége abban, hogy hogyan tartja magát az elhatározásához, de legalább ilyen fontos a közvetlen vezető, illetve vezetői csapat hozzáállása, segítsége.

Fontos, hogy a vezető időt szánjon a munkatársával a tréningre való felkészülésre (elvárások megfogalmazása), a tanultak megmutatására, a gyakorlási lehetőségek biztosítására. Ebben a konkrét esetben a program egy felsővezetői elvárásmegfogalmazással kezdődött, kompetencialeírások kialakításával, majd ezek mentén önértékelés és development center keretében felmértük a jelölteket (itt volt egy döntési pont, hogy ezt, vagy másfajta fejlesztést kap a munkatárs). A kiválasztott csoporttal tréning és csoportos coaching módszerrel is dolgoztunk. Emellett a szervezet meghatározott a vállalat egységeit átívelő projekteket, amiket kisebb csoportokban kellett előkészíteniük, prezentálniuk (előterjeszteni) és megvalósítaniuk a résztvevőknek.

Hasznosnak tartjuk továbbá a játékosítással dolgozó utókövetéseket, a tudásmegosztó fórumokat - ahol mindenki tovább viszi, a tréning témáit a saját munkacsoportjába - a tréning témájától függő extra feladatokat (szintén saját kisebb szervezeti egységen belül), és persze azt, hogy mind a vezetőtől, mind a közvetlen munkatársaktól rendszeres visszajelzést kapjanak a releváns helyzetekben tanúsított viselkedésükről.


Mitől más az ilyenfajta tanulás a csupán tantermihez képest?

Egy, a fent vázolthoz hasonló, jól beágyazott fejlesztési folyamat lehetőséget ad a résztvevőknek, hogy szélesedjen a szervezeten belül a kapcsolati hálójuk, új emberekkel, új szituácókba kerüljenek, és gyakorolják a tanult készségeket. A belső projektek által láthatóbbak is lesznek, ami többnyire nagyobb felelősségérzettel, ezzel összefüggésben nagyobb kezdeményezőkészséggel jár. Nem csak a tudásuk, készségeik fejlődnek, hanem a fontosság érzetük is nő (ún. mattering), ami az elkötelezettséget, motivációt növeli. Ez utóbbin keresztül pedig a vállalat megtartó ereje is erősödik, ami a mai munkaerő piaci helyzetben kulcsfontosságú. Hogy visszatérjünk a nyitó gondolatunkhoz...