Így keresnek állást a magyarok

A magyar lakosság 18 százaléka keresett aktívan állást az elmúlt egy év során. Legtöbbjük a fiatal generációból került ki: a megkérdezett 18-24 éves válaszadók 39 százaléka, a 25-34 évesek 24 százalékaa keresett valamilyen munkát az azt megelőző egy év során - derül ki a Workania.hu internetes állásportál reprezentatív kutatásából.

Érdekes adat, hogy a megkérdezett diákok 46 százaléka, míg a munkanélkülieknek 77 százalékaa keresett aktívan állást 2009 és 2010 novembere között. 19 százalékuk nyilatkozta azt, hogy tervezi vagy számít rá, hogy állást fog keresni a közeljövőben.

A diákok mintegy fele gondolja úgy, hogy munkalehetőség keresését folytatni fogja, a munkanélküliek 76 százaléka tervez aktív álláskeresést a következő 12 hónapban. A 18-24 évesek 40 százaléka válaszolt úgy, hogy mindez a tervei között szerepel.

A Workania azt is megvizsgálta, hogy az aktív álláskeresők milyen forrásokat vesznek igénybe a munkakeresés során, illetve történt-e változás e tekintetben az előző évekhez képest. Az eredmények alapján elmondható, hogy míg 2008-ban a megkérdezett aktív álláskeresők 47 százaléka vette igénybe a családtagokat, barátokat, vagy az ismerősök hálózatát, mint információforrást, 2010-ben már 58 százalékuk folyamodott az álláskeresés e formájához.

A nyomtatott hirdetéseket a megkérdezettek 55 százaléka figyelte rendszeresen 2008-ban, 2010-ben 60 százalékuk. A munkaügyi hivatalnál álláskeresés ügyében a megkérdezett álláskeresők 29 százaléka járt 2008-ban, 39 százalékuk tavaly.

Az internetet az összes álláskereső harmada használta 2008-ban, 34 százaléka 2010-ben. A rendszeres internet hozzáféréssel rendelkező álláskeresők körében a világhálót már a megkérdezettek 60 százaléka használja.

Az internet a fiatalabb álláskeresők körében a legnépszerűbb: a 18-24 évesek 64 százaléka, a 25-34 évesek 54 százaléka, a diplomás álláskeresők 59 százaléka, a főiskolai/egyetemi hallgatók 70 százaléka jelölte meg elsődleges álláskeresési forrásként az világhálót.

Ehhez képest a 45-54 évesek 68 százaléka és a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők 60 százaléka elsősorban a nyomtatott újsághirdetéseken keresztül igyekezne új állást találni.

A személyes kapcsolati hálók fontossága pedig leginkább a kisebb településeken mutatkozik meg: 20-50 ezres városban lakók 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elsősorban ismerősökön keresztül próbálkozna a munkakereséssel.

A magasabb végzettségűeknek a legnehezebb elhelyezkedniük

Az Európai Unió átlagától messze elmaradva, Magyarországon vannak a legrosszabb helyzetben a magasabb végzettségű munkakeresők: a sikeres álláskeresőknek ugyanis csupán 12 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ez a mutató Írországban 37 százalék - világít rá egy uniós jelentés.

A foglalkoztatottság Magyarországon, 2000-2009 között még mindig messze elmarad az Európai Unió átlagától, erős sereghajtónak bizonyul. A jelentés szerint leginkább a középfokú végzettséggel rendelkezők pályázhatnak sikeresen állásra, a magasabb végzettségűek elhelyezkedési esélye kisebb.

A jelentés szerint a munkanélküliség a fiatalok körében is folyamatosan nő, egyes országokban a 15-24 éves korosztályban elérte a 30 százalékot.

"A munkanélküliség emelkedése, valamint az újra-elhelyezkedés lehetőségének korlátolt volta miatt megnőtt a hosszú távú munkanélküliség kockázata is. A jelentés szerint az elmúlt évben kevesebben találnak munkát, mint korábban, ugyanakkor Magyarországon növekedés figyelhető meg a munkaerő kereslet terén" - mondta Széll Klára karriermárka építési tanácsadó.

Egy KSH jelentés szerint a munkanélküliek 54,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap, 2,5 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál.

Kevesen irányítják tudatosan karrierjüket

Széll Klára szerint a szürke statisztikák javításához előre tervezésre van szükség. A karrierjüket tudatosan irányítók számára elengedhetetlen ehhez, hogy megalkossák saját karriermárkájukat, és megfogalmazzák egyéni szakmai küldetésüket és iránytűként használják.

Ennek ellenére Magyarországon még mindig kevés az a felsővezető, aki proaktívan építi fel saját karriermárkáját. Sok felsővezető hosszabb kényszerszabadságra megy miután elveszette állását, vagy épp magánzóként vállal el kisebb-nagyobb projekteket, amíg munkát keres.

"Lehetséges karrierünket reaktívan működtetni, vagyis akkor keresni állást, amikor elveszítettük az előzőt, és elfogadni az elsőt, ami megfelelő egzisztenciával kecsegtet. Lehetséges intuitív módon a megfelelő állást kivárni és azt választani. Ám jelen korunkban, amikor a válság érinti a felsővezetői réteget is, érdemes tudatosan, proaktívan kézbe venni karrierünk irányítását azzal is, hogy megfogalmazzuk egyéni szakmai küldetésünket" - hangsúlyozta a karriermárka építési tanácsadó.