Megjelent: 5 éve

Így látnak minket a külföldi vezetők

A TARGET Executive Search megbízásából a GfK, valamint a CEU Business School által, mintegy ezer vállalati vezető megkérdezésével végzett kutatás, amelynek megállapításait portálunkhoz is eljuttatták, alapján a vezetők munkához való etikus és elkötelezett hozzáállását, a női munkavállalók attitűdjét, valamint az erős személyes kommunikációs készségeket tekintik az itt működő cégek erősségének. Ugyanakkor a külföldi menedzserek bürokrácia csökkentésében, a korrupció felszámolásában, az ügyfél-orientáltság fokozásában és a nagyobb vezetői felelősségvállalás terén érzik a fejlődés szükségességét.
A hat országban (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia) végzett kutatás az általános üzleti klíma, a vezetési stílus, a piachoz való hozzáállás és az átláthatóság, valamint a vezetési kultúrák témáit vizsgálta. A kutatás
sok tekintetben folytatása a TARGET 2009-es hasonló felmérésének, így az eredmények összehasonlításával fontos változások, trendek megállapítására nyílik lehetőség.
Miközben a megkérdezett külföldiek túlnyomó része szeret a régióban élni, addig az itteni munkával kapcsolatban már vegyesek a benyomások. A válaszadók szerint az itt élők általában nyitottak, és a személyes kapcsolatépítés az üzleti élet fontos része. Ez különösen érvényes az ügyfélfókusz esetében, ahol a válaszadók szerint a helyiek gyakran a valóban ügyfélorientált szemlélet helyett is a személyes kapcsolatteremtést választják. Még az adott vállalaton belül is fontosnak számítanak a személyes viszonyok, ami miatt viszont "az őszinte megbeszéléseket sokszor akadályozza, hogy a megjegyzéseket nem egyszer személyesnek tekintik."

"Az erős ügyfélfókusz hiánya akadályozza, hogy az itt működő cégek még versenyképesebbek legyenek. A helyi vezetők ezt kevésbé tekintik gondnak, a külföldiek nagy része viszont ebből a szempontból régimódinak tartja az itteni cégek többségét." - állítja Klemens Wersonig, a TARGET vezérigazgatója. "Ha a bürokrácia csökkentése és a korrupció megszüntetése mellett ezen is változtatni lehetne, akkor a régió cégei új lendületet vehetnének. Újra abba a sebességbe kapcsolhatnának, amit a rendszerváltás, majd az EU-hoz történő csatlakozás kapcsán már elértek, de ami a 2009-es gazdasági válságot követően jobbára leállt." - mondta Klemens Wersonig.

A bürokrácia és a korrupció forró téma maradt a régióban. A lassú és nem egyszer nehezen átlátható döntéshozatal visszafogja a versenyképesség kibontakozását és a vállalatok hatékony működését. A külföldi menedzserek szerint a "helyi vezetők szeretik a már bevált módon intézni a dolgokat" és "a korrupció bevett dolog".

Kevés a stratégiai módon gondolkodó helyi vállalatvezető

A kutatás fontos megállapításokat tesz a munka-etikával és a vállalatok működésével kapcsolatban Buzády Zoltán, a Közép-Európai Egyetem üzleti karának docense szerint. "Az érzékelhető fejlődés ellenére még ma is kevés a stratégiai módon gondolkodó helyi vállalatvezető. A felelősségvállalás szintje sem üti meg az ideális mértéket, és számos országban probléma a rendszerszerű megközelítés hiánya. A korábbi helyzethez képest viszont a helyi vezetők jobban megbecsülik munkaadójukat, ami részben a megnehezült gazdasági helyzettel is összefügg." - mondta Buzády.

Egy fejvadász számára demográfiai szempontból két dolog érdekes. "A 35 év alatti fiatal vezetők nyitottak az új ötletekre, jól képzettek és a nyelvismeretük is megfelelő, ugyanakkor hiányzik a tapasztalatuk és a hosszútávú jövőképük. Az idősebbek ugyanakkor túlságosan ragaszkodnak ahhoz, ahogy a dolgokat korábban is végezték, márpedig ez nem egyszer gátja a fejlődésnek. Másodszor, a kutatás fényében egyáltalán nem igazolódik a női munkavállalók megbecsülésével kapcsolatban sokszor emlegetett probléma. A női vezetők munkához való hozzáállását és a vállalkozások életében betöltött szerepüket pozitív fényben látják a más országból érkezett vezetők. Vagyis, ha vannak is "női" problémák, ezek alapvetően nem azoknál a cégeknél jelentkeznek, amelyeknél a kutatást végeztük - mondta a TARGET Executive Search csoport vezérigazgatója.

Hazánkat mi veti vissza?

2009-hez képest a válaszadók elégedettsége összességében csökkent. A hat ország rangsorában Románia lényegesen előrébb került, Szlovákia pedig hátrébb sorolódott, míg a felmérés nyertesének a legmagasabb átlaggal Lengyelország számít. A külföldi menedzserek szerint Bulgáriát a korrupció, Csehországot a külföldi partnerekkel megjelenő nézetkülönbségek, Magyarországot pedig a fogyasztó-orientáltság hiánya veti vissza. Az egyes országok az alábbi táblázatban kiemelt egyedi erősségekkel rendelkeznek:









Kulcsmegállapítások Magyarországról

Magyarország az egyedüli ország, amely a 47 kérdésre egyikére adott válaszok esetében sem előzte meg a többi országot. Az ország - 2009-hez hasonlóan - a hat ország rangsorában a negyedik helyen végzett, de összességében alacsonyabb pontszámmal, mint 2009-ben.

Az alábbi öt téma esetében szignifikáns javulás történt az elmúlt hat évben:

- A határidőket komolyan veszik ebben az országban
- Jelentős számban állnak rendelkezésre jól képzett vezetők
- A vezetők megbecsülik azt a céget, ahol dolgoznak
- A vezetők keményen dolgoznak
- A korrupció nem jelentős probléma ebben az országban

Az alábbi öt téma esetében érzékelhető (de nem szignifkáns) romlás történt az elmúlt hat évben:

- fontosak a személyes kapcsolatok a kollégákkal és az ügyfelekkel
- nem fontos a munkahelyeken a puszta jelenlét (vagyis a csak a jelenlétért történő bent lét)
- összességében a nők hatékonyabb vezetők mint férfi társaik
- a humor fontos eleme a munkakapcsolatoknak
- a szervezetek meglehetősen informálisak Magyarországon
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
200 kiló papírhulladékból 30,8 kiló tartalmaz érzékeny adatokat

A Fellowes megbízásából az Inspira Research egy fővárosi szeméttelepen végzett kutatással mérte fel azt, hogy másfél évvel a GDPR bevezetése... Teljes cikk

A jövőben jobban figyelik a HR-kartelleket a hatóságok

A közeljövőben a hatóság figyelme az új típusú versenykorlátozó magatartások felé fordulhat. Ennek egyik speciális esete a HR-kartell, amikor a... Teljes cikk

PwC: négy terület, amire a jövő pénzügyi vezetőinek fókuszálnia kell

A PwC Future of Finance 2019 online kutatása többek közt a pénzügyi terület jelenlegi és jövőbeli kihívásait vizsgálta. Teljes cikk