Így őrizhető meg a dolgozók mentális egészsége

Az Európai Unió 2024-ben Brüsszelben rendezte meg a „High-level Conference on Mental Health and Work” című konferenciát, amelyet a belga EU-elnökség szervezett. A rendezvény célja az volt, hogy átfogóan vizsgálja a munkahelyi mentális egészség kihívásait és megoldási lehetőségeit.

Azt tapasztalom, hogy a munkaadók egyre jobban fókuszálnak a munkatársak mentális egészségének támogatására, ezért ebben a cikkben összefoglaltam a főbb ajánlásokat és a személyes tapasztalataimat, amelyek jó ötleteket adhatnak azoknak, akik ezzel a területtel mélyebben szeretnének foglalkozni.  

Figyelemfelhívó megállapítások, amelyek jó kiindulási pontok lehetnek

A konferencia kiemelte, hogy a rosszul szervezett munkafolyamatok, a túlzott munkaterhelés és a bizonytalan foglalkoztatás jelentős mértékben hozzájárulnak a munkavállalók mentális egészségének romlásához. Ezek a tényezők depresszióhoz, szorongáshoz és kiégéshez vezethetnek, amelyek nemcsak az egyénekre, hanem a szervezetek teljesítményére is negatív hatással vannak.

A szakértők hangsúlyozták a megelőzés három szintjének fontosságát:
    • Elsődleges prevenció: a mentális egészséget veszélyeztető tényezők megelőzése, például a munkakörnyezet javítása és a munkaterhelés kiegyensúlyozása.
    • Másodlagos prevenció: a mentális egészségi problémák korai felismerése és kezelése.
    • Harmadlagos prevenció: a már kialakult mentális betegségek kezelése és a munkába való visszatérés támogatása.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van egy uniós irányelvre, amely kötelező érvényű előírásokat tartalmaz a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzésére és kezelésére.

Eltérő generációk, eltérő gondoskodási igények

A munkavállalók mentális egészségének támogatása nem csupán egyéni, hanem generációs különbségeket is figyelembe vevő megközelítést igényel. A különböző életkorú munkavállalók eltérő társadalmi és technológiai hatások között szocializálódtak, így más és más módon reagálnak a stresszre, a vezetői attitűdre és bizony a segítségnyújtásra is.

Z generáció

A digitális világban szocializálódtak, így fokozottan ki vannak téve az online összehasonlításnak és a FOMO-nak (kimaradástól való félelem). Érzelmileg nyitottabbak, de érzékenyebbek is, bátrabban kérnek segítséget. Fontos számukra az önazonosság, a pszichológiai biztonság és a munka értelme.
Számukra hasznos lehet a digitális detox lehetősége, a rendszeres visszajelzés, a mentálhigiénés edukáció és a coaching szemléletű vezetés.

Y generáció

Sokan közülük most élik meg az életközepi krízis első hullámát, miközben próbálnak megfelelni a munkahelyi és családi elvárásoknak. Egyszerre jellemző rájuk az önmegvalósítás és a megfelelési kényszer, ami fokozza a kiégés kockázatát.
Számukra előnyös a work-life integráció támogatása, a rugalmas időbeosztás, a burnout-prevenció és az értékalapú vezetői kommunikáció.

X generáció

Sok esetben „szendvicsgenerációként” élnek, egyszerre gondoskodnak idős szülőkről és kamasz gyerekekről, miközben magas elvárásoknak kell megfelelniük a munkahelyen. Hajlamosak elhallgatni mentális nehézségeiket, így a problémáik sokszor rejtve maradnak mindaddig, amíg komolyabb tünetekkel kísérve felszínre nem törnek. Ráadásul ez a generációs a legjobban kitett a kritikus betegségek iránt, illetve hormonális változásokkal terhelt időszakokat élnek át, ami jelentősen kihat mentális egészségükre is.

Számukra a diszkrét támogatási lehetőségek, stresszkezelő tréningek, vezetői figyelem és csendes pihenőhelyek kialakítása lehet jó megoldás, illetve érdemes egyéni coaching lehetőségeket is biztosítani számukra.

Baby boomer generáció

Számukra a munka gyakran az identitás szerves része, ezért a változások és a visszavonulás gondolata stresszt okozhat. Nehezebben kérnek segítséget, jellemző rájuk a „kemény vagyok, kibírom” hozzáállás.

A generáció tagjainak hasznos lehet az egyéni beszélgetési lehetőség, a tapasztalatmegosztás támogatása, a mentor szerepek kialakítása, valamint a nyugdíjazás felé vezető folyamatba történő bevonás és érzékenyítés.

Gyakorlati javaslatok a vállalatok számára

A konferencia üzenete világos: a munkavállalók mentális egészsége nem mellékes ügy, hanem a szervezeti teljesítmény egyik alappillére. Az alábbi lépések megtételével a cégek megkezdhetik a prevenciót és a támogatás kiépítését a munkatársak mentális támogatása érdekében:

1. Pszichoszociális kockázatfelmérés: kérdezze meg munkatársait, mi feszíti őket, indítson anonim felmérést.
2. Mentálhigiénés stratégia kialakítása: érdemes megalkotni egy többfókuszú programot a munkavállalók mentális jóllétének védelmére.
3. Támogatási rendszer kiépítése: biztosítson rendszeres tanácsadói órákat, online konzultációkat a munkatársak számára.
4. Munkaszervezés újragondolása: csökkentse a túlterhelést, növelje a rugalmasságot, kezelje a bizonytalansági tényezőket.
5. Nyílt kommunikáció és edukáció: törje meg a hallgatást, tartson érzékenyítő beszélgetéseket, vezetői tréningeket.
6. Folyamatos monitoring: évente vizsgálja újra a helyzetet, és alakítsa a programot a visszajelzések alapján.
A megelőzés nem luxus, hanem jól térülő befektetés

Egy jól működő mentális egészségi program csökkenti a fluktuációt, növeli a munkavállalói lojalitást, és javítja a vállalat hírnevét, nemcsak munkaerőpiaci, de üzleti szempontból is. A döntés az önök kezében van.

Koch Mária
employer branding tanácsadó
menopauza kutató, klimaxcoach
egészégügyi szakújságíró
MMT és MOTE tagja
helloklimax® program alapító
menopauzashop.hu alapító

A nyitóképen a szerző, Koch Mária