Ismét változnak a helyközi munkába járás költségtérítésének szabályai

Ahhoz, hogy összehasonlítható legyen a jelenleg hatályos rendelkezés a majdan hatályba lépővel az alábbiakban ismertette Önökkel a módosított törvényi részeket.

A módosító törvény szövege

2005 . évi ... törvény
a személyi jövedelemadóról szóló 1995 . évi CXVII. törvény módosításáról

1.§

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

/(2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az e törvény szerint bevételnek nem számító tételeket, továbbá azt a bevételt,/

„b) amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
ba) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó összegben, vagy

bb) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként legfeljebb 9 forint értékben
kap a magánszemély.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget meghaladó költségtérítés - ha a törvény másként nem rendelkezik - a magánszemély (1) bekezdés szerinti jövedelme.

(4) A magánszemély a munkahely és a lakóhely közötti útvonalra gépjármű használata címén költséget nem számolhat el."

2.§
Az Szja tv. 1. számú melléklete az e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.

3.§
(1) E törvény 2005. július 1-jén lép hatályba.

(2) E törvénynek az Szja tv. 25. §-át módosító rendelkezéseit a hatályba lépést követő időszakra kifizetett utazási költségtérítések esetében kell alkalmazni, azzal, hogy e rendelkezések a hatályba lépésüket megelőző, de a 2005. január 1-jét követő időszakra kifizetett utazási költségtérítés esetében is alkalmazhatók, ha azok az említett időszakban hatályos előírásokhoz viszonyítva a magánszemély számára összességükben előnyösebbek.

(3) E törvény 1. számú mellékletének az Szja tv. 1. számú mellékléte 8.34. alpontját megállapító rendelkezéseit a helyi utazási bérlet hatályba lépést követő időszakra történő juttatása esetében kell alkalmazni, azzal, hogy e rendelkezések a hatályba lépésüket megelőző, de a 2005. január

1-jét követően juttatott helyi utazási bérlet esetében is alkalmazhatók, ha azok az említett időszakban hatályos előírásokhoz viszonyítva a magánszemély számára összességükben előnyösebbek.

(4) E törvény hatályba lépésével az Szja tv. 1. számú mellékletének 5.7. alpontja hatályát veszti, rendelkezéseit az ezt követően, de még a 2005. január 1-jétől a 2005. június 30-áig tartó időszakra kifizetett utazási költségtérítés, helyi utazási bérlet juttatás esetében alkalmazni lehet, ha e rendelkezések a 2005. július 1-jén hatályba lépő rendelkezésekhez viszonyítva a magánszemély számára összességükben előnyösebbek.

1. számú melléklet a 2005. évi. ... .... törvényhez

Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.34. alponttal egészül ki:

"8.34. a munkáltató által a nevére szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónak ingyenesen juttatott helyi utazási bérlet - akkor is, ha azt a munkavégzéséhez használja a magánszemély - árából a 8.17. pontban említett juttatás (e rendelkezés alkalmazásában étkezési juttatás) hiányában a havi 2000 forintot, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában ingyenesen adott étkezési juttatás értékének és az említett bérlet árának együttes összegéből a havi 6000 forintot, vagy a 8 .17. pont szerinti más ingyenes étkezési juttatás értékének és az említett bérlet árának együttes összegéből a havi 10000 forintot meg nem haladó összeg azzal, hogy

a) ugyanazon magánszemély és ugyanazon munkáltató esetében a három lehetőség közül kiválasztott juttatási mód az adóévben nem módosítható;

b) az ingyenes bérlet értékéből vagy az ingyenes bérlet és az ingyenes étkezési juttatás együttes értékéből az adómentes részt meghaladó összeg, továbbá a munkaviszony megszűnése esetén a bérlet árának a megszűnést követő időszakra jutó arányos része adóköteles természetbeni juttatásnak minősül (kivéve, ha a magánszemély azt a munkáltatónak megfizeti vagy a bérletet visszaszolgáltatja);

c) ha a bérlet érvényességi ideje naptári hónapra vagy egy naptári hónapon belüli időtartamra szól, az adómentes rész és az adóköteles természetbeni juttatás meghatározása szempontjából a juttatást abban a hónapban kell figyelembe venni, amely hónapot a bérleten feltüntettek, illetve amely hónapra az érvényesség időtartama esik; éves bérlet esetén naptári hónapokra, vagy egyébként, ha a bérlet nem naptári hónapra szól és olyan napokra érvényes, amelyek több naptári hónapra esnek, a juttatást a naptári hónapokra a napokkal arányosan megosztva kell meghatározni;

d) az adókötelezettség alá eső érték után az adót a munkáltató az adóév utolsó napjára - ha a magánszemély munkaviszonya megszűnik, a munkaviszony utolsó napjára - állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és vallja be;"

A továbbiakban részletesen foglalkozom a helyközi munkába járás és a helyi munkába járás esetén adható költségtérítés formáival.

I. Költségtérítés helyközi munkába járás esetén

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V.12.) kormányrendelet értelmében a munkáltatónak költségtérítést kell fizetnie mindazon munkavállalóinak akiknek a lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van.
A költségtérítés napi munkába járás, vagy hétvégi hazautazás címén illeti meg a munkavállalót.

Napi munkába járás címén jár térítés annak a munkavállalónak, aki naponta a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére.
Hétvégi hazautazás címén jár térítés - az állandó lakóhelyre történő hetente egyszeri oda-vissza utazásra - annak a munkavállalónak aki ideiglenesen a munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik.

A térítés összege és az igénybevétel feltétele

A térítést az adott útvonalra szóló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel történő elszámolás ellenében legalább
- az országos közforgalmi vasút 2. kocsiosztályon fizetett díjának 86 százalékáig, vagy
- az elővárosi vasúton, helyközi díjszabással közlekedő autóbuszon fizetett díj 80 százalékáig
kell a munkavállaló részére megfizetni.

Megfelelő tömegközlekedés hiányában, továbbá abban az esetben, ha a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, illetőleg mozgáskorlátozottak esetében (utóbbiaknak a helybeli útvonalra is) a saját gépjárművel történő munkába járás címén elszámolható összeggel azonos költségtérítést kell a munkáltatónak kifizetni, amely a magánszemélynél számít bevételnek.

Jó tudni!
A kormányrendeletben előírt kötelező térítésen túlmenően sincs akadálya az előírtnál nagyobb összegű térítés fizetésének.

Itt jegyezném meg, hogy annak eldöntése, hogy a tömegközlekedés milyen esetben nem alkalmas a munkahely megközelítésére a munkaadó feladata.

A térítés adómentességének igazolása a magánszemély (munkavállaló) és a munkáltató oldaláról ,változó és változatlan szabályok.

1. Tömegközlekedés igénybevétele

A Szja törvény 25. § (2) bekezdésének új ba) pontja szerint nem változik az a szabály, hogy a tömegközlekedés (vonat, busz, hajó, komp) igénybevétele esetén a helyközi munkába járáshoz felhasznált utazási bérlet vagy jegy árának részbeni vagy teljes megtérítését a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, ha a térítést a munkáltató a bérlettel, illetőleg a jeggyel történő elszámolás ellenében fizeti ki.

Változás!
A bérleten (jegyen) a jövőben nem kell feltüntetni az utazási igazolvány számát és a számlát sem szükséges csatolni az elszámoláshoz, megszűnik továbbá az a lehetőség, hogy a munkáltató a nevére szóló számla esetében a bérlet (jegy) leadása nélkül a juttatást adómentes természetbeni juttatásként adhassa és számolja el.

Jó tudni!
Ha a munkáltató ragaszkodik a nevére szóló számlához, megteheti, de a juttatást ez esetben nem számolhatja el adómentes természetbeni juttatásként. A bérlet, illetőleg a jegy leadása ellenében történő kifizetés, mint jövedelemnek nem számító költségtérítés számolható el.

Átmeneti szabály, visszamenőleges érvényesíthetőség
Ha az új szabály alkalmazása a munkavállaló számára előnyösebb, visszamenőlegesen is érvényesíthető a 2005. január 1. - június 30. közötti időszakban történt munkába járás költségeinek megtérítésére is. Például az a dolgozó, akinek nem volt utazási bérlet igazolványa és számlát sem tudott leadni a munkáltatójának, de a bérletszelvényt, felhasznált utazási jegyet valamely oknál fogva megőrizte, részére 2005. július 1-je után a munkáltató utólag is kifizetheti a költségtérítést adómentesen. Ha a munkáltató a fenti okok miatt a térítést az új szabályozás érvénybe lépését megelőzően adóköteles jövedelemként fizette ki, 2005. július 1-jétől önellenőrzés keretében korrigálhatja azt.

2. Munkába járás közforgalmi úton

Amennyiben a munkavállaló a munkába járásához nem veszi igénybe a tömegközlekedést, a munkáltató a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely közötti közforgalmi úton mért távolság alapján - oda-vissza számolva - kilométerenként 9 forint költségtérítést fizethet, amely összeget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
A munkavállaló amennyiben saját gépjárművel jár munkába, javára a hivatkozott kormányrendelet alapján a munkáltatónak az előzőek szerint kötelező költségtérítést fizetnie.

Jó tudni!
Nem kötelező, de a rendelkezés alapján lehetséges ezt a költségtérítést olyan munkavállalónak is adni, aki a munkahelyére nem saját gépjárművel jár be, így például csatlakozik egy munkatársához, vagy ismerőséhez, aki szívességből, vagy az üzemanyagköltség megosztásával elviszi őt.

Ha a munkavállaló fogyatékos magánszemély, esetében akkor is kötelező a 9 Ft/km költségtérítés, ha a munkavállaló fogyatékos; esetében, ha a munkába járás a közigazgatási határon belül történik.

A térítés minden esetben csak akkor nem számít bevételnek, ha a munkáltató egyidejűleg tömegközlekedésre szóló bérletet, jegyet ugyanazon időszakra az adott munkáltatónak nem térít meg.

3. Adóköteles költségtérítés

A munkáltató a Szja tv. 25. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott mértékeken felül is fizethet költségtérítést a munkavállalónak. A meghaladó rész ebben az esetben munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnek minősül, kivéve ha a törvény másként rendelkezik (pl. ha az utazási költségtérítés fizetése a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezések alapján történik).

4. A járművek költségelszámolása

Nem változnak a járművek költség-elszámolási szabályai. A munkáltató által köztehermentesen fizethető munkába járási költségtérítés 3 forintról 9 forintra történő emelése ugyanis nem érinti a járművek költségelszámolásánál alkalmazható üzemanyag elszámolási szabályokat és az általános személygépkocsi normaköltséget. (utóbbi változatlanul 3 forint kilométerenként).

Figyelem!
Az Szja tv. 25. § (4) bekezdése kimondja, hogy a lakóhely és munkahely közötti útvonalra a magánszemély költséget nem számolhat el. Mit jelent ez? Ez a rendelkezés lényegében kizárja, hogy a munkáltató a már hivatkozott kormányrendelet megkerülésével úgy fizessen munkába járás címén költségtérítést, hogy azzal szemben a munkavállalója - önadózóként - számolhassa el munkába járásának költségeit.