Szerző: Berta László
Megjelent: 7 éve

Jeltelenség

A siketek iskolájában nem tanulhatnak jelnyelvet a gyerekek, ez az Ön idejében is így volt, ma is így van. Milyen gyakorlatnak tartja ezt?

Kevesen tudják, hogy a siketeket nevelő iskolákban a jelnyelven való oktatás még nem megoldott. Minden kisgyermeknek szájról olvasva kell megtanulnia, számára idegen nyelven, vagyis magyar hangzó nyelven a matematikát, történelmet, irodalmat. Mivel a gyógypedagógusok nem tudnak jelnyelven tanítani, ezért nincs közvetítő nyelv. Így viszont a siketek magyar nyelven történő írása, olvasása nagyon alacsony szinten marad. Az a tudás, amellyel kijönnek az általános iskolából, nem elegendő arra, hogy továbbtanuljanak. Amerikában egy siketből bármi lehet, még jelnyelvi egyetemük is van. Szomorú, hogy nálunk még van olyan gyógypedagógus, aki azt is megkérdezi, hogy egy siketnek minek érettségi. Sajnálatos módon a szájról olvasós módszerrel még az érettségiig sem tudnak eljuttatni minket. 2017-re ígérik a kétnyelvű oktatás bevezetését, így addig fejlődés sem várható.
Weisz Fanni


A 2011-es népszámlálás adatai siralmasak. A siketek 4 százaléka felsőfokú végzettségű, érettségije 11 százalékuknak van. Ön melyik általános iskolába járt és hogyan próbálták tanítani a kommunikációra?



A siketek iskolájában tanultam 3. osztályos koromig, ahol még a körülöttem lévő pedagógusok sem tudtak velünk kommunikálni. Szabad kommunikáció csak a gyerekek közt működött, jelnyelven. Mindenáron a hallásunkat akarták nevelni, ami többségünknek nem volt. Rengeteg idő ment el a hallásfejlesztéssel és a hangok képzésének megtanulásával, miközben nem volt eszköz a tudás átadására. Én sem kaphattam meg a jelnyelvet. Sem tudást, sem biztos nyelvi kompetenciát. Amióta állandó tolmácsom van, rengeteg dologgal szembesülök, amiről csak érzéseim, benyomásaim voltak.


Jelnyelv nélkül hogyan beszélget egy halló szülő a siket gyerekével?



Míg Amerikában hallónak, nem hallónak tanítják a jelnyelvet, nálunk azt mondják a halló családban születő siket gyermek szüleinek, hogy meg se próbálják a jelnyelvet használni, mert akkor a gyermek nem tanul meg beszélni és nem lesz olyan, mint a hallók. Ez nagyon súlyos következményekkel jár. A gyermek és szülő soha nem fog tudni egymással úgy beszélni, ahogy ez egy halló családban van. A siket gyermek 3 évesen bekerül egy "intézménybe", de egészen odáig, addig a 3 évig mi van? És mi lesz utána? Hova vezet az, hogy nincs vagy csak nagyon korlátozottan kommunikáció? Óriási lesz a lemaradása a korosztályával szemben (ezzel kapcsolatban lásd "Több lehetőség" című keretes írásunkat).

Több lehetőség

Weisz Fanni célja, hogy minden siket gyermek tanulhasson jelnyelven kommunikálni, tapasztalatai szerint ennek legnagyobb akadályát a rossz oktatási koncepció miatt maguk a gyógypedagógusok jelentik. Úgy tűnik, e kérdésben nem lesz könnyen, gyorsan egyetértés. Megkérdeztünk egy gyógypedagógust, aki szerint az időben szűrt és diagnosztizált súlyosan hallássérült és siket gyerekek hallókészülékekkel vagy cochleáris implantátummal (CI) jelnyelv nélkül is meg tudnak tanulni beszélni. Nem lesz óriási a lemaradásuk, mert a valódihoz közel hasonló hallásélmény érhető el egy jól beállított hallókészülékkel vagy CI-vel. Ha rögtön jelelni kezdenének velük, akkor jobban kötődnének a vizuális ingerekhez, mivel az agy hihetetlenül képlékeny kiskorban, és a könnyebbik utat fogja választani.

Weisz Fanni visszautasítja ezt az álláspontot, arra hivatkozik, hogy egyre szélesebb körben elfogadott a halló babák jelnyelvre oktatása. "Ennek számos előnye van, akkor mi baj érhetne a jelnyelv miatt egy siket kisgyereket?" - kérdezi. A válasza az, hogy semmi, mivel csak előnyökkel járhat. Szerinte egy siket gyereknek abban az esetben is szüksége van a jelnyelv ismeretére, ha implantátumot kap, s ezzel "visszakapja" a hallását, mert nem lehet tudni, hogy a későbbiekben hogyan kommunikál majd. Ezzel arra a problémára utalt, hogy a hallás megszerzése nem jelenti automatikusan a sikeres beszédtanulást - mint ahogy esetében is túl sok idő telt el addig, mire implantátumot kapott -, másrészt a valós igénynél jóval kevesebb implantátumot támogat a Magyar Államkincstár, ezért van szükség a sokmilliós eszköz mellett a jelnyelv oktatására is. Több forrásunk megerősítette, hogy az implantátum beépítése utáni időszakban a gyerekeknek szükségük volna olyan lelki segítségadásra, ami biztosítaná, hogy sérülés nélkül léphessenek be a hallók világába, hiszen számukra ismeretlen, ezért ijesztő közegbe kerülnek, ami traumát okozhat. Ha nincs segítség, a várva várt hallással a világ ijesztőbbé válik, a siket ember bezárkózik, magára marad.



Mi a célja a Csend Hangjai Klaszternek?



A Csend Hangja Klaszter olyan cégekből, szervezetekből áll, amelyek abban segítenek, hogy dolgozhassak a siketek közösségéért. Az egészségügyben a siketek hatványozottabban ki vannak szolgáltatva, hiszen nem értik, hogy mi zajlik körülöttük. A Semmelweis Egyetem ÁOK Kórélettani Intézetében két éve oktatják a speciális jelnyelvet a lelendő orvostanhallgatóknak. Megtanulják, hogyan kommunikáljanak, ha siket beteggel találkoznak. Ez az egyetlen szakma specifikus jelnyelvi kurzus az országban, nem véletlen, hogy Európai Nyelvi Díjat nyert.


Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a hallássérült diákoknak kell alkalmazkodnia a többséghez, és el kell sajátítaniuk a többségi kommunikáció alapjait, ezért nincs szükség jelnyelven folyó szakképzésre. Mi az Ön személyes tapasztalata, valóban semmi szüksége a jelnyelven folyó oktatásra a hallássérülteknek és siketeknek?



Ezzel az erővel azt is mondhatnánk, hogy a mozgássérülteknek sem kell mankó vagy kerekes szék, mert mi járunk. Nem arról van szó, hogy nem akarunk alkalmazkodni, hanem, hogy vannak korlátaink. A jelnyelv olyan, mint egy rámpa. Ha akadálymentesítés céljából megépítenek egy rámpát, az jó a kerekes székeseknek, idős embereknek, babakocsis anyukáknak. A jelnyelv funkciója sem korlátozódik pusztán a "beszédre". Amerikában a negyedik leggyakrabban tanult nyelv a jelnyelv. Az óvodákban a halló kicsiknek játékos formában, mint vizuális kifejező módot oktatják, az agy kreatív központját stimulálja, erősíti és fejleszti az önkifejező képességet. Egy siketet ott nem érhet hátrány pusztán azért, mert más nyelven beszél. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy jelnyelv használó siket a saját anyanyelvén férhessen hozzá minden szolgáltatáshoz. Ezért a saját nyelvén fejlődhet, okosodhat, végezhet egyetemet.

Vitapont

Kósa Ádám, Európai Parlamenti képviselő, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) elnöke siket sorstársai nevében egyértelműen a jelnyelvért száll síkra, azt a célt is megfogalmazva, hogy a hallássérült gyermekek kétnyelvűvé válhassanak - azaz használják a jelnyelvet és értsék a magyart is - legyenek bár siketek, nagyothallók vagy cochleáris implantáltak. "Akármelyik iskoláztatási lehetőséget is vesszük alapul, a magyar jelnyelvet sehol nem használhatják a siket gyerekek. A tények azt mutatják, hogy teljes mértékben egyik iskoláztatási típus sem sikeres. A jéghegy víz alatti tetemes részét azok a siketek képviselik, akik nem versenyképes munkavállalók a munkaerőpiacon, mivel nem rendelkeznek megfelelő tudással. Bármennyire is megdöbbentő - s aligha nevezhető a siker mutatójának -, a magyar nyelvet sem tudják megfelelően használni szóban és írásban sem" - írta a "Jeles jövőt akarunk!" című, a Népszabadságban megjelent cikkre reagálva. Kósával szemben az cochleáris implantálakat képviselő MACIE (Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesülete) álláspontja szerint a hallássérültek csoportja heterogén (például a hallássérülés mértéke, élethelyzet szempontjából), van, akinek az auditív-verbális módszer válik be, van, akinek a bilingvális modell. "Nem teljesen igaz az állítás, miszerint jelenleg a speciális iskolákban nem használják a jelnyelvet, tapasztalatunk és kutatásaink is cáfolják ezt a tényt. Az FSZK (Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.) által megrendelt 2009-es kutatás eredményei szerint a jelnyelvet a speciális iskolákban a hallássérült gyermekekkel foglalkozó pedagógusok több mint 60 százaléka használja, 45 százalékuk rendszeresen a tanórákon is" - írják Kósának szánt válaszlevelükben. Az integrált nevelésben-oktatásban résztvevő gyermekek esetében cáfolják Kósa Ádám kijelentését, mely szerint "A hallók közt a gyerek nem ért semmit, szájról olvasás segítségével próbálja értelmezni az elhangzottakat". Tapasztalataik szerint ma -a korszerű hallókészülékes ellátás és cohcleáris implantációnak köszönhetően- a nagyothalló és siket gyerekek többsége jól hall, képes auditív úton információt felvenni és a beszédértés kiegészítéseképpen alkalmazza a szájról olvasást, valamint többségében éppen úgy hozzáfér a tananyaghoz, mint hasonló korú társai. Álláspontjuk szerint tehát nem csak a jelnyelvet használó, siket-identitással rendelkező hallássérültek képviselete szükséges, hanem azoké is, akik a hallássérülést korrigálható fogyatékosságnak tartják, és ezért szívesen használnak például hallókészüléket, vállalnak cochleáris implantációt.



Kevesen tudnak elhelyezkedni. Hogyan lehetne a siketek és súlyos nagyothallók állásba kerülését támogatni?



A legfontosabb lépés, hogy a társadalom információt kapjon velünk kapcsolatban. Az, hogy a döntéshozók ismerjék a helyzetünket. Ilyen a kormányablakok akadálymentesítése, amit az előző kormányzati ciklusban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épített ki. Navracsics Tibor volt az első politikus, aki leült velem egy asztalhoz és komolyan megkérdezte, hogyan lehetne valódi segítséget nyújtani. Olyan tapasztalati szakértőket (fogyatékossággal élő személyeket - a szerk.) vontak be a programba, akik pontosan tudták, mire lenne szükség az akadálymentesítéshez. Egy percig sem jutott eszébe senkinek, hogy a siket embernek nincs szüksége a jelnyelvre az ügyintézés közben. A másik egyedülálló példa hazánkban, hogy a Budapesti Közlekedési Központban több mint fél éve indult el az a várostérképezési projekt, ahol a siketek és hallók teljesen integráltan, világszínvonalú technológiákat alkalmazva dolgoznak együtt. A hallók alapszíntű jelnyelvi képzése egy hónappal a siket kollégák érkezése előtt elkezdődött. A tesztidőszak alatt jeltolmács segítette a szakmai felkészülést, így valóban együtt, közös (jel)nyelvet beszélve tudnak a projekten dolgozni. A térképezési feladatot végző operátorok fele siket, így igazi egyensúly és együttműködés van a hallók és siketek között. Valahogy így, odafigyeléssel és közösséget alkotva lehetne segíteni a munkavállalást.

Az ismertséggel lépett ki a siketek zárt közösségéből. Mit gondol, mihez kezdett volna, ha nem a modell szakmában indít?


Nem tudom, azért persze a családnak voltak elképzelései, hogy esetleg egy körmös tanfolyam után dolgozhatnék azon a területen. Nem lett volna választási lehetőségem. Sok sorstársam örül, ha valami munka akad. Alkalmazkodik a helyzethez. Elfogadja, hisz kinek is panaszkodhatna jelnyelven, ha nem érti senki.


Milyen esélyei vannak arra egy siket embernek, hogy sikeressé váljon?



Nagyon kicsik. Ráadásul legtöbb esetben a családok is belefáradnak. Nekem szerencsém volt, mert édesanyám és szülei támogattak és támogatnak minden álmom megvalósításában.


A cochleáris implantátum behelyezése után milyen szintű lett a hallása és hogyan élte meg ezt a változást?



A lényeg, hogy egy mesterséges hallást kaptam, ami nagy segítség volt abban, hogy a megtanult szavakat szépen tisztán tudom ejteni. Gyakorlatilag halló, beszélő emberré váltam, viszont nem tudom a szavakat értelmezni és nem tudok magyar nyelven ragozni. A műtét 7 éves koromban történt (lásd "Műtét a hallásért" című keretes írásunkat), mikor már az agy nem olyan képlékeny, mint baba korban, így hallani sem tudtam megtanulni.

Műtét a hallásért
Az ép hallású embernél a hanghullámokat a belső fül csigájában (cochlea) található szőrsejtek alakítják elektromos impulzusokká, melyeket a hallóidegek veszik fel és továbbítják az agy felé. A siketeknél ezek a szőrsejtek nem működnek. Ez a feladatot látja el a belső fülbe ültetett implantátum. Weisz Fanni 6 éves volt, amikor a családja tudomást szerzett róla, hogy létezik a cochleáris implantáció, ami az utolsó megoldásnak tűnt, hogy hallhasson, hisz addigra már az orvosoktól a kuruzslókig mindent végig jártak. Az 5 órás műtét nem volt veszélytelen beavatkozás. A készülék egy külső és egy belső egységből áll. A koponyacsont megfúrásával egy elektródát vezetnek a belső fülbe, mely elektromos impulzusokat továbbít a hallóideg felé. A külső egység fogadja a hangokat, mint egy számítógép, átalakítja elektromos hullámokká, és eljuttatja a belső egységbe. Nemrég ültettek be először Magyarországon a jelenleg elérhető legvékonyabb, kétoldali hallásjavító implantátumot a Szegedi Tudományegyetemen. A műtét 50 perces volt, az implantátumok 5-5 millió forintba kerülnek, a műtét 200-300 ezer forintba. A műtétet elvégző Rovó László elmondta az index.hu-nak: ez a költség bőven megtérül azzal, hogy a gyermek integrálódhat a hallók társadalmába, és felnőttként sem szorul segítségre, teljes értékű életet élhet.

Így néz ki az implantátum


Ezt követően sem tanult meg beszélni. Le tudja írni, hogyan élte át ezt?



Konyhanyelven, otthon, halló baráti körben azért használom a hangzó nyelvet, de ha nyilatkozok, akkor biztonságban csak jelnyelven érzem magam. A tanulásban és a pontos értelmezéshez pedig elengedhetetlen számomra a jelnyelv.


Egy siket személy említette, hogy a cochlearis implantátummal élő ismerősei zárt közösséget alkotnak, nincsenek barátaik, otthon ülnek a szüleikkel. Ennek az oka szerinte, hogy nem kaptak megfelelő lelki segítséget közvetlenül a műtét után, ami drasztikusan megváltoztatta az életüket, ezért nem tudnak élni a hallás adta új lehetőségekkel. Ön átélt valami hasonlót?



Nem, semmi hasonlót nem éltem át. Ez valószínű azért volt, mert semmilyen nyomás nem nehezedett rám. A családom nem várta el tőlem, hogy akkor is hordjam a készüléket, amikor már zavart, vagy, hogy beszéljek, mert ott volt a jelnyelv, és rám bízták, hogy saját érzésem szerint vegyem igénybe. Most is van, amikor szívesen használom, van, amikor pedig kifejezetten teher hordanom. Ha zavar vagy elfáradok, akkor leveszem, amikor szükségét érzem, akkor pedig felteszem. Ami egy halló ember számára természetes, az nem biztos, hogy nekünk is az. Nekem sokat segített, még akkor is, ha úgy tűnik, nem így van. Arra használom, amire nekem szükségem van.


A modellszakma befogadta?



Nem panaszkodom...


Kivételeztek, kesztyűs kézzel bántak önnel csak azért, mert siket?



Nem kivételeztek, sőt sok esetben inkább elzárkóztak. Szerencsére voltak, akik nem ijedtek meg attól, hogy kicsit más vagyok.


Milyen meghatározó pozitív és negatív élmények érték a munka során?



Nem hallom, mit pletykálnak a hátam mögött... Ez egyben negatív is lehet, bár én ezt abszolút pozitívnak élem meg. Engem az élet egy kicsit már megedzett, így talán az akadályokat is könnyebben veszem.


Jelenleg is tart a beilleszkedése a "társadalomba", van még benne fejlődés vagy elérte azt a szintet, amire vágyott?



Szerintem még túl fiatal vagyok, hogy elégedett lehessek. Persze, hogy többre vágyok.

  • 2021.06.14DEKRA Felnőttképzési konferencia A globális képzési piac meghatározó szereplőjeként fontos számunkra, hogy ügyfeleink képzéseinek tervezéséhez és megszervezéséhez a lehető legtöbb támogatást adhassuk. A 2021. január 1-től hatályos, az OKJ-t felváltó új képzési rendszerrel életbelépő új folyamatok minden munkáltatót érintenek, akik munkavállalóik részére képzéseket szerveznek. Hogy segítsük az eligazodást, illetve iránymutatást nyújthassunk az új képzési rendszerrel kapcsolatban, INGYENES webkonferenciát tartunk a témában. Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Munkáltatói ajándék húsvétra: melyik a legjobb megoldás?

A hazai vállalkozások egyre szélesebb körében jellemző gyakorlat, hogy nem csupán év végén, hanem kiemelt évközi alkalmakkor, így például... Teljes cikk

Nők az IT-szakmában: javul a helyzet, de még mindig messze vagyunk az uniós átlagtól

A hazai vállalatok jóval több női digitális szakembert alkalmaznának, de nagyon kevés a jelentkező, mert az informatikai képzésben is túl kevés nő vesz részt. Teljes cikk

TÉRhajsza

A farsangi szezonnal szinte hajszálpontosan azonos időben megkezdődött az idei TÉR-idény is, vagyis a teljesítményértékelések, célkitűzések... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek