Jó a soruk az európai munkanélkülieknek
Munkanélküliként a társadalom peremén találhatja magát az ember. Az álláskereső örül, ha rezsire és kenyérre futja a munkanélküli-juttatásokból, vagy mégsem? A Forbes friss felméréséből kiderül, hogy van olyan európai ország, ahol nem okoz olyan nagy megrázkódtatást a munkanélküliség, áll a Napi Gazdaságban.
Az európai munkanélküliek jártak a legjobban a gazdasági magazin felmérése szerint. Az ellátások szempontjából a legjobb tíz országból nyolc európai, azon belül is a skandináv országok lakóinak jelentheti a legkisebb megrázkódtatást, ha kezükbe nyomják a felmondólevelet.
Dániában például ha valaki az állása elvesztését megelőző három évben legalább 52 hétig dolgozott, akkor még négy évig megkaphatja az átlagjövedelme 90 százalékát, de Norvégiában is hasonló rendszer működik.
A jellemző azonban az, hogy egy évnél rövidebb ideig járnak ezek az ellátások: alapból általában hat hónap a biztos, de az időtartam sok országban függ attól is, hogy mennyi ideje dolgozott valaki, emellett az aktív munkakeresést is feltételül szabják. Az ellátások összege is csökkenhet az idő múlásával, de nemigen megy 66 százalék alá - a felmérés készítői megjegyezték, hogy az USA egyes államaiban az átlagos munkavállaló csak a keresete 27 százalékára számíthat, ha munka nélkül marad. Az USA-ban ugyanakkor kevesebb sarcot vetnek ki a bérekre ennek fedezésére.
A gazdasági magazin a világ 30 nagy gazdaságának munkanélkülieket ellátó rendszerét vizsgálta meg úgy, hogy a Világbank elvei szerinti vásárlóerő-paritáson számolt jövedelmet vetette egybe az állástalanoknak járó összes juttatással. Tehát nemcsak a klasszikus segélyt számolta bele, hanem például a lakásfenntartási támogatásokat, a munkahely-keresési díjazást is - az egészségügyi ellátást viszont nem. A juttatások alanyául olyan 30 éves munkanélkülit feltételeztek, aki az utóbbi öt évben állásban volt, átlagos jövedelemmel rendelkezett, nincs gyereke és aktívan keres szakképzettséget igénylő munkát.
Napi Gazdaság
Dániában például ha valaki az állása elvesztését megelőző három évben legalább 52 hétig dolgozott, akkor még négy évig megkaphatja az átlagjövedelme 90 százalékát, de Norvégiában is hasonló rendszer működik.
A jellemző azonban az, hogy egy évnél rövidebb ideig járnak ezek az ellátások: alapból általában hat hónap a biztos, de az időtartam sok országban függ attól is, hogy mennyi ideje dolgozott valaki, emellett az aktív munkakeresést is feltételül szabják. Az ellátások összege is csökkenhet az idő múlásával, de nemigen megy 66 százalék alá - a felmérés készítői megjegyezték, hogy az USA egyes államaiban az átlagos munkavállaló csak a keresete 27 százalékára számíthat, ha munka nélkül marad. Az USA-ban ugyanakkor kevesebb sarcot vetnek ki a bérekre ennek fedezésére.
A gazdasági magazin a világ 30 nagy gazdaságának munkanélkülieket ellátó rendszerét vizsgálta meg úgy, hogy a Világbank elvei szerinti vásárlóerő-paritáson számolt jövedelmet vetette egybe az állástalanoknak járó összes juttatással. Tehát nemcsak a klasszikus segélyt számolta bele, hanem például a lakásfenntartási támogatásokat, a munkahely-keresési díjazást is - az egészségügyi ellátást viszont nem. A juttatások alanyául olyan 30 éves munkanélkülit feltételeztek, aki az utóbbi öt évben állásban volt, átlagos jövedelemmel rendelkezett, nincs gyereke és aktívan keres szakképzettséget igénylő munkát.
Napi Gazdaság
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?