Jó kommunikációs készség: a cégek hogy állnak ezzel?

A legtöbb álláshirdetés írásánál valamiért azt gondolják, hogy körülményes, hivataloskodó fogalmazás és a titokzatoskodás is szükséges. Majd csodálkoznak, hogy teljesen más profilú emberek jelentkeznek, mint várták volna, vagy senki, hiába ment a hirdetés hetekig-hónapokig.

Ritkán cégek hirdetésírói keresnek meg, hogy próbáljak segíteni, álláskeresői szemmel mi a baj a hirdetésükkel? Legtöbbször az, hogy nem elég konkrét, vagy nem elég vonzó. Ha értékesítési asszisztenst keresünk, és a hirdetés szerinti feladat az, hogy „sikeres sales csapatunk munkájának hatékony támogatása”, abból senki sem tudja, mit kell csinálni. Ha ehelyett azt írjuk, hogy írásos árajánlatok összeállítása az ügyféllátogató kereskedők információi alapján, termékek beárazása árlistából vagy éppen ügyfelek hideghívása a kereskedők látogatási tervének összeállításához, akkor a jelölt el tudja dönteni, tudja-e, akarja-e ezt.

Néha a pozíció-elnevezés önmagában riasztó, a „munkatárs” például nem beosztás. Legyen képes a hirdető eldönteni még a hirdetés feladása előtt, hogy asszisztenst vagy operatív, önállóan dolgozni tudó embert keres. Értem, hogy a hirdetésben nem mindig szerepelhet a cég neve, de akkor legalább az iparág szerepeljen, mert például az az értékesítő, aki eddig italhűtőket adott el, nem biztos, hogy akar reklámtárgyakkal foglalkozni, de esetleg nyílászárókkal igen.

A „műszaki ismeret előny” kitétel önmagában semmit sem ér, műszaki az IT is, meg a mezőgazdasági gépészet is, sőt a mélyépítészet is, ha ehhez társul egy “sikeres, fejlődő cégünk keres” meghatározás, az már használhatatlanná teszi a hirdetést, amiben egyébként igazgatói asszisztenst keresnek. A „versenyképes fizetés” ígérete és a „fizetési igény megjelölésével” kitétel egy hirdetésen belül zavart keltő, de még véletlenül sem vonzó. Most akkor tudja a cég, mennyit szán rá, mi a versenyképes, vagy nem? Vagy piackutatást végez így, mennyi pénzért milyen embert lehet találni? Azt nem így kell… A „fiatalos csapatunk” elriaszthat egy egyébként jó jelöltet, aki már elmúlt 35-40-50 éves, ha pedig burkolt diszkriminációnak szánták, külön súlyos. A munkavégzés helye ne egy megye legyen, hanem minimum városszinten tudassa a hirdetés. A budapesti munkavégzésről ne derüljön ki, hogy Esztergomban van az iroda.

Természetesen egy idétlen hirdetésre is lehet jó pályázatot beadni, arra spekulálva, hátha „betalálunk”, és meggyőző lesz az anyagunk – sok ilyet írtam már azokkal, akik segítséget kértek tőlem. Az idétlen hirdetésre írt jó pályázat is azt tartalmazza, mit tud a jelölt, mit várhatnak tőle, mit szeretne csinálni, miért szeretné stb. Példámnál maradva, ha a jelenleg italhűtőt értékesítő jelöltünk beírja, hogy mely területeken keres állást, elkerüli a felesleges köröket a reklámtárgyasokkal. Ebben benne van az is, hogy a reklámtárgyasok jó eséllyel nem válaszolnak majd az álláspályázatára, de jelöltünk ezzel sem veszített semmit. Ha pedig a jelölt „beletalál” az igényekbe, benne van a kockázat, hogy egy rosszul kommunikáló céggel kerül kapcsolatba, így az állásinterjún meg kell győződnie arról, hogy menni fog az együttműködés a céggel. Állásinterjún pedig a jelöltnek is kérdezni kell, mint tudjuk.

Egy jó hirdetés

Amikor az álláskeresők hirdetéseket olvasnak, tudni szeretnék, milyen cég hirdet, hol van a munkavégzés pontos helye (értem, hogy Budapest, de nem mindegy, hogy Csepel vagy Óbuda), miről szól a feladat , mi van a juttatási csomagban. Értem, hogy fizetési összeget nem lehet kiírni, de hogy a fizetés fix+jutalék+bónusz részekből áll, közölhető lenne, vagy a választható cafeteria elemeket is fel lehetne sorolni. A munkavégzésről el lehetne mondani, hogy 4-6-8-12 órás, hétvégi munkavégzés szükséges stb. A pontos feladatkörről pedig muszáj lenne részleteket írni ((telefont kell felvenni, levelezni kell ügyféllel, nem „fejlődő üzletágunk napi munkáját támogatni”) ahhoz, hogy a megfelelő jelöltek jelentkezzenek. Ezzel megkönnyítve mindkét fél helyzetét: a cégek nekik érdekes jelöltektől kapnának álláspályázatot, az álláskeresőket pedig megkímélnénk a fölösleges stressztől, amivel az álláskeresés jár.

Jobangel
HR Blog